Díjazták a Strba házaspár és dr. Kiss László munkásságát
A Szlovákiai Civil Becsületrend Polgári Társulás 2015 áprilisa óta adományozza a Szlovákiai Civil Becsületrend-díjat. Mivel legutóbb hat jelölés érkezett, ezért május 4-én az Öregvár Lőporos termében nemcsak egy személyt jutalmaztak, hanem két egyenértékű, tehát nem megosztott díjat adtak át. Az egyiket a Csilizradványban élő dr. Kiss László orvos, orvostörténész, szakíró, a másikat pedig az érsekújvári Strba Sándor helytörténész, könyvszerző, középiskolai tanár és könyvtáros neje, Katalin érdemelte ki, akivel bő negyed évszázaddal ezelőtt megnyitották és azóta is működtetik a Bibliotheka Kaláka Magánkönyvtárat.
Először a Strba házaspárról láthattunk egy portréfilmet, majd az őket a díjra javasló Novák Mónika méltatta Strba Sándor és Strbáné szül. Bajcsi Katalin érdemeit, akik a díjuk átvétele után köszönetet mondtak a díjat adományozóknak. Majd a díjra a Benyák Mária által javasolt dr. Kiss László sokrétű munkásságát, a róla levetített kisfilm megtekintése után Lacza Tihamér, médiacsaládunk újságírója, a volt A Hét hetilap főszerkesztője méltatta. A sokoldalú orvostörténész is megköszönte az elismerést, mely során kiemelte a mellette 48 éve jóban-rosszban kitartó, szerető felesége türelmét, mindenkori segítségét.
A helyiek és a városba látogatók számára felejthetetlen kalandot jelentenek az általa magyar, szlovák és német nyelven vezetett várostörténeti séták, melyek során a történelmi tényeket legendákkal, visszaemlékezésekkel is fűszerezi. Nevéhez fűződik az Érsekújvár történetéről szóló trilógia, ahol az első kötetben, A letelepedés első nyomaitól a vár lebontásáig címmel írta meg a város történetét, a második kötetnek A vár lebontásától a második világháború befejezéséig (1724–1945) címet adta. A befejező kötetben A második világháború végétől a független Szlovák Köztársaság megalakulásáig részletezi a város társadalmi, politikai és történelmi eseményeit. 2019-ben kiadta, és 2020-ban megérte a második magánkiadást is az Érsekújvári Turistakalauz, ugyancsak a szerző tollából. Eddig a más nyelvről fordított kiadványaival együtt 25 kötete jelent meg.
A Strba házaspárnak köszönhető az érsekújvári Bibliotheka Kaláka Magánkönyvtár megalapítása is, melynek ötlete Sándor fejében született meg, a vágfarkasdi születésű Katalin pedig megvalósította.
Katalin egész életében szívügyének tekintette a könyvek megmentését és az olvasás népszerűsítését. Könyvtárosként 1963-tól dolgozott az érsekújvári Anton Bernolák Könyvtárban, s nevéhez fűződik három fiókjának a megnyitása és működtetése a városban. Nyugdíjba vonulása után is aktívan gyakorolta hivatását, hiszen 1999. szeptember 25-én nyitották meg férjével a Bibliotheka Kaláka Magánkönyvtárat azért, mert elfogadhatatlannak tartották, hogy a magyarul már nem beszélő vagy a könyveket nem értékelő örökösök a könyveket a hasznavehetetlen kacatokkal együtt tűzre vetették. Szlovákia első magánkönyvtára ma is a Szent József Karitász Egyesület épületében működik.
A felajánlott könyvekért gyakran a férjével személyesen utaztak el egy-egy településre. Olykor kötetekkel ajándékoztak meg más könyvtárakat, sőt idősotthonokba, gyógyfürdőkbe is jutott belőlük. A könyvtárosi teendőket is személyesen, ingyenesen látja el a heti háromszori nyitvatartás alkalmával. Máig több mint 700 adományozó küldött nekik könyveket, így a könyvállomány jelenleg közel 45 000 magyar, szlovák, angol, orosz és német kötetből áll. Az eltelt évek során számos jótékonysági koncert, kiállítás is megvalósult a magánkönyvtárban. Katalin munkásságát eddig Pátria- és Pro Urbe-díjjal jutalmazták.
– hangzottak Novák Mónika szavai.
Lacza Tihamér laudációjában egyebek mellett elhangzott: a 75 éves dr. Kiss László „szeretett pátriáját, Hont megyét és felnevelő faluját: Palástot szolgálta egykoron kórházi orvosként Ipolyságon, de a tollával és orvostörténeti kutatásaival is. Sokan, akik betegei voltak később Csilizradványban, ahová az 1990-es évek legelején költözött feleségével, Ágnessel, aki nővérként segítette körorvosi munkáját, valószínűleg nem is tudták, hogy a doktor úr a napi teendőket befejezve, mivel tölti a pihenésre kijelölt időt”.
Majd a méltató részletezte, hogy a díjazott bő négy évtizede kutatja a jeles felvidéki orvoselődök munkásságát, aminek sok-sok tudományos értekezés és számos kötet is a bizonyítéka.
Emellett a tudomány népszerűsítését is szívügyének tartja, a felvidéki lapokban orvosi tanácsokat közöl, s éveken át a Pátria Rádió műsoraiban érdekes, irodalmi vonatkozásokkal is megtűzdelt felolvasásai is elhangzottak. Az általa patográfiának nevezett műfajban eddig két kötetet jelentetett meg, s egyes írásaiban olyan személyiségeknek is emléket állított, akik orvosi tevékenységükkel a magyarságot szolgálták vagy messzi földre vitték a nemzet jó hírét. Róluk rendszeresen előadásokat is tart(ott) a Felvidéken, Erdélyben és Csehországban, s a Prágai Tükör folyóiratnak is állandó szerzője.
A magyarországi Orvosi Hetilapban ellenszolgáltatás nélkül végez lektori-szerkesztői munkát. Felkért oktatóként az egészségügyi szakembereknek is tart előadásokat és egy tankönyvet is írt számukra. Sokrétű munkáját sok szakmai díjjal, kitüntetéssel ismerték el, többnyire Magyarországon.
Az esemény során Klemen Terézia, a Szlovákiai Civil Becsületrend alapító elnöke ismertette társulásuk célkitűzéseit és a díj történetét, valamint bemutatta a kuratórium tagjait, végül megígérte a jövő évi folytatást. A rendezvényt színesítette a Stubendek István karnagy, a Magyar Kultúra Lovagja által vezényelt Concordia Vegyes Kar fellépése és Kékkovács Marának, a Budapesti Operettszínház művésznőjének az előadása.
Megjelent a Magyar7 2025/19. számában.
