Csomatelke: küszködve az ár ellen
Kanyargós, dimbes-dombos út vezet a Fülektől 7 kilométernyire fekvő Csomatelkére. A község a vulkanikus eredetű Ajnácskői-hegység középső részén, a Csomai-patak völgyébenfekszik. Délnyugati határa egyben a történelmi Gömör-Kishont és Nógrád megye határát alkotja.
A faluban az út mentén takaros családi házak sorakoznak, az élelmiszerüzlet és a presszó után érek a település központjába, a községházához. A ’70-es éveket idéző épület emeletén van a polgármesteri iroda, ahol Karkusz Adrián, a község polgármestere fogad. Elmondja, hogy hivatalba lépésekor elsődleges feladatának tartotta a községháza megújítását.
– A falut elég gyatra állapotban vettem át, mivel egyetlen épület vagy közterület sem volt rendbe téve. A községháza belső felújítására sikerült állami támogatást szerezni, ennek köszönhetően modernizáltuk az irodákat és a tanácstermet. Mivel a községháza központi szerepet tölt be egy falu életében, remélem, a közeljövőben sikerül az épületet külsőleg is helyrehozni – mondja.
Meséli, hogy az illegális szemétlerakatok sem könnyítették meg a dolgát. Az elmúlt két évben rengeteg időt, energiát és pénzt fektettek a szemétdombok eltüntetésébe.
– mondja a polgármester.
A közvilágítás felújítása és modernizálása szintén az elmúlt két év eredménye, de egy utcát és a temető melletti parkolót is sikerült leaszfaltozni. Elkezdték felújítani a falu központjában, a buszmegálló mögött lévő udvart és a hozzá tartozó épület, amely ugyancsak az önkormányzat tulajdonában van. Önerőből rendbe rakták a ház belső tereit, állami forrásból új tetőt kapott az épület. A külső felújítása még várat magára. A terület kiváló helyszíne lenne falunapoknak és más rendezvényeknek. 30 méteres altánt terveznek ide, amihez már beszerezték a faanyagot. A tereprendezés után kiásták az alapokat. Az idén szeretnék folytatni a munkát, de hiányoznak a szükséges anyagiak, Az államtól visszakapott részadók csak a legszükségesebb kiadásokat fedezik.
A polgármester elpanaszolja, hogy néhány alacsony költségvetésű projekt a kormányváltás óta nem folytatódott, pedig a kis falvaknak a 10-15 ezer eurós támogatás is nagy segítséget jelentene.
– Pályázni szeretnénk a falu épületeinek a felújítására, de a járvány miatt nehéz helyzetbe kerültek az önkormányzatok. A projektek nem kedveznek a magyarlakta vidékek falvainak. Sokszor úgy érezzük, hogy csak küzdünk, eredmény sehol. Míg a tőlünk északabbra lévő kis szlovák települések több százezres támogatásokkal gyarapodnak, nekünk harcolni kell pár ezer euróért.
Pályázati támogatásból szeretnék megújítani a halottasházat, a kultúrházat, illetve a maradék egy utcát leaszfaltozni. Nagy problémát jelent a járda hiánya a főúton, ezt is orvosolni szeretnék. Rendkívül forgalmas szakaszról van szó, csoda, hogy eddig nem történt baleset.
A községben 1-4. osztályos magyar tanítási nyelvű alapiskola és magyar óvoda található. Belülről mindkét épület takaros, szépen felújított. Az óvodába 17-18 gyermek jár, ami elégnek mondható, mondja Karkusz Adrián, az iskolával azonban más a helyzet. Jelenleg 21 diákjuk van, s ha 20 alá csökken a létszám, nehéz lesz megtartani az intézményt. A szomszédos Síd kisiskolájában 80-90 körüli a diáklétszám, így eljöhet az idő, amikor ezeket az intézményeket összevonják.
Sok nógrádi településhez hasonlóan Csomán is gondot jelent a munkanélküliség. A romák nagy része nem dolgozik, néhányukat a füleki üzemekben alkalmazzák. Az állástalanság terhet ró a községre is, hiszen előfordul, hogy egy-egy család az elhunyt hozzátartozóját sem képes eltemetni. Ilyenkor a falu átvállalja a költségeket.
– Három alkalmazottunk van. Ők végzik a kaszálást és a javítási munkákat, ezen is tudunk spórolni. 2019-ben kilenc főt foglalkoztattunk nyolcórás munkaidőben, ami nagy segítséget jelentett ezeknek a családoknak, ezt azonban tavaly óta nem támogatják a járvány miatt. Jelenleg 32 munkanélküli dolgozik aktivációs munkásként, ők tartják rendben a köztereket.
Az elnéptelenedő, romos házak szintén nagy gondot jelentenek. A tulajdonosok elköltöztek, több telken omladoznak az épületek, ami balesetveszélyt jelent. A polgármester felszólította a tulajdonosokat, tegyék rendbe az ingatlanjaikat, eddig sikertelenül.
– Néhány ingatlant a falu is felvásárolna, de jelenleg nem vagyunk abban a helyzetben. A telek jól jönne, ám az építkezési hulladék elhordása sokba kerül, gyakran többszörösébe, mint a telek ára. A községben ugyanakkor nincsenek eladásra váró ingatlanok, ezért hamarosan gondot jelenthet a lakhatás biztosítása.
Bár Csomán nagyszámú a roma lakosság, néhány családot kivéve nagy részük dolgos, rendes. Az önkormányzat igyekszik foglalkoztatni őket, amennyire az erejéből telik.
Teszünk egy gyors körutat Csomán. A falu éke a Szent őrangyaloknak szentelt római katolikus templom, amely 1846-ban épült klasszicista stílusban. A Károlyi–Szeyffert-féle kastély a 19. század első feléből származik. Egykor gyönyörű épület volt, napjainkban romos, de mivel magántulajdonban van, a falu nem tudja felújítani. Hatalmas értéket képviselhetne. A falu közepén álló harangláb szintén jó állapotban van. A háborúban elesettek emlékét a templom oldalán elhelyezett emléktábla őrzi. Csomának jelenleg 576 lakosa van. Magyar többségét napjainkig megőrizte, a magyar anyanyelvűek aránya 82 %. A lakosság csaknem fele, 48,1%-a roma.
Megjelent a Magyar7 2021/30.számában.
