2021. augusztus 1., 08:00

Csatán anekdotázott Szörényi Levente

Amint arról korábban már beszámoltunk, a lévai járási Csata és testvértelepülésének, az Esztergomi járásban fekvő Tokodnak az önkormányzata sikeresen pályázott az INTERREG V-A Szlovákia–Magyarország Együttműködési Program Kisprojekt Alapjához.

Szorenyi
Szörényi Levente balra
Fotó: Kaszmán Zoltán

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló Kistérségi együttműködés a Garam mentén és a Gerecse vidékén elnevezésű közös projekt részeként 2021. július 31-ére szervezték meg a Garam Menti Fesztivált, aminek részét képezte a legendás Illés dalszerzőjével, Szörényi Leventével zajló zenés beszélgetés is.

„Néha furcsa hangulatban / Az utcát járom egymagamban” – ezekkel a sorokkal vette kezdetét a program annak a Miskolci Illés Emlékzenekarnak a közreműködésével, amelynek tagjai az este folyamán a fesztivál szabadtéri színpadán is felléptek. Miután a megjelentek meghallgatták az Illés együttes életművét egyedülálló módon képviselő 2005-ben alakult zenekartól Az utcán című slágert, kiderült, hogy Szörényi tizenhat éves korában, 1961-ben írta meg annak dallamát; pontosan hatvan esztendeje.

A zenész elmesélte, hogy alighanem ő az egyetlen ember Magyarországon, akinek a Rákosi-címer mellett Hitler neve is fel van tüntetve a születési anyakönyvi kivonatában. Szörényi születési helyéről, az ausztriai Gmundenből származó dokumentumot Magyarországra költözésekor, 1945 őszén másolták át; így került rá a Rákosi-címer; s ahogy az lenni szokott, a születés pontos helye is fel volt tüntetve: Adolf Hitler tér 8.

Keresztanyjától, Felvinci Takács Alice hegedűművésznőtől két évig hegedülni tanult, de felidézte a Bágyoni Gézánál töltött számos énekóra emlékeit is; mint mondta, itt merült fel, hogy esetleg operaénekes is lehetne belőle… Egy-egy történet erejéig bátyjával, Szabolccsal együtt töltött gyermekkorára is visszaemlékezett:

1956 őszén mindketten elkerültünk Szobra, ahol az egyik tanárunk a könyvtárszobában megmutatott nekünk hat darab mandolint és egy akusztikus gitárt. Az élmény nagy hatással volt ránk.”

A délután folyamán többek között szó volt az Illés, a Metro és az Omega közti rivalizálásról, az Utazás című szólólemezről, a KITT-egylet nevű formációról, amely az Illés zenekarból, Koncz Zsuzsából és a Tolcsvayék és a Trióból állt, valamint felidézték az István, a király című rockopera keletkezéstörténetét is.

Az Illést a politika szedte szét, a Fonográfot meg a csajok”

– summázta a muzsikus, majd így folytatta:

Zeneszerzőként többre vágytam, mint egy egyszerű háromakkordos rock and roll-szám. Éreztem, hogy több van ebben a dologban. Nem a beatzenében, hanem az ún. populáris zenére felfűzött népszerű zenében, s hogy komolyabb dolgok is lehetnek ebben. Nagyon megerősített ebben a Deep Purple zenekar lemeze, amelyen azok a dalok hallhatóak, amiket szimfonikusokkal együtt adtak elő a Royal Albert Hallban. Elképesztően jó volt. Amikor pedig 1972-ben bemutatták Andrew Lloyd Webber rockmusicaljét, a Jézus Krisztus szupersztárt, már tudtam, hogy ebben a műfajban tényleg több van.”

Szörényi szerint két történelmi téma merült fel a készülő rockopera kapcsán: az egyik a hunokról és uralkodójukról, Attiláról, a másik pedig a kereszténység felvételének időszakáról. Az István, a királyt 1983-ban, az Atilla – Isten kardja című rockoperát tíz évvel később, 1993-ban mutatták be.

A közönségtalálkozó során elhangzott az Illés Kéglidala, valamint a Little Richard és a Ne gondold, ahogy a Fonográf Levél a távolból című szerzeményét is előadták, az este folyamán pedig további örökzöld Illés-dalokkal szórakoztatták a nagyérdeműt.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.