Csáky Pál: Az európai civilizáció jóval több, mint az Európai Unió
Csáky Pál volt miniszterelnök-helyettes és korábbi európai parlamenti képviselő az EPAS - az Európai Parlament nagyköveti iskolái című program keretén belül, április 18-án a Selye János Gimnázium aulájában tartott élvezetes „sztorizgatós“ előadást. Leszögezte: örülne annak, ha a diákok a mai együttlétük után jobban szeretnék - becsülnék Európát, mint korábban.
A rendezvény elején Andruskó Imre gimnáziumigazgató köszöntötte a jeles vendéget, s röviden ismertette Csáky Pál politikusi és írói pályáját, akinek három lánya a komáromi gimnáziumban érettségizett, annak falai között mindig otthon érzi magát, s a lehetőségei szerint anyagilag is támogatta az intézményt.
Majd Vlahy Anita, az SJG angol nyelv és irodalom szakos pedagógusa szólt a helyi szinten általa koordinált EPAS - az Európai Parlament nagyköveti iskolái című programról, amely keretében a „selyések“ már második alkalommal szívesen tevékenykednek. Egyebek mellett elmondta: korábban a kereszténydemokrata Ivan Štefanec, jelenlegi EP képviselő tartott előadást a diákoknak, s rendeztek már gyorskvízt és sütivásárt is az uniós országok sajátkezűleg megsütött finomságaiból.
Csáky Pál előadása után a május 9-én megvalósuló Európa-napukkal zárul majd a gimis eseménysorozat.
Röviden ő is méltatta az előadó eddigi munkásságát.
Azután átadta a szót a vendégnek, aki kijelentette: sztorizgatós előadást akar tartani, ekképp hozzájárulva ahhoz, hogy a diákok jobban megszeressék – becsüljék Európát. Elmondta: az EPAS - program által a középiskolásokhoz és egyetemistákhoz igyekeznek közelebb hozni az európai értékeket, elveket, valamint az Európai Unió működését.
„Örvendetes, hogy korábban az SJG is jelentkezett és ki is választották az EPAS - programra, amely keretében most itt vagyok. Aktív EP-képviselőként máskor is szívesen tartottam előadásokat ebben a gimnáziumban és további iskolákban.
– mondta el.
Hangsúlyozta: nagyon szeretné azt, hogy mindenki megértse: az európai civilizáció, az európai kultúra jóval több, mint az Európai Unió, ami egy bő hét évtizede létező politikai formáció. „Persze, azt sem szabad elfeledni: az EU biztosítja azt, hogy az európai nemzetek nem egymással szembe fordulnak, hanem megpróbálnak együttműködni. Azt nem állítom, hogy ez a csoportosulás hibátlan, de a fiatalokkal meg kell értetni azt, hogy a hozadékát tisztelnünk – óvnunk kell, és mindannyian felelősséggel tartozunk azért, ahogy Európa a jövőben ki fog kinézni. Ezért állok a legrázósabb kérdések elé is...“ – fogalmazott.
„Előzőleg a Dzurinda-kormányban négy évig ez a portfólió az enyém volt, s az korábban is nagyon zűrös területnek számított. Szlovákia ugyanis nagyon lemaradott, felkészületlen ország volt, s az EU-hoz csatlakozni kívánó országok közül csak a tizedik helyet foglalta el. Sőt, az első Dzurinda-kormány végén, 2002-ben még úgy tűnt, hogy Szlovákiát be sem veszik az EU-ba. Emiatt politikailag, jogilag, gazdaságilag is alaposan fel kellett készíteni az EU-ba való belépésre, sok hiányzó intézményt kellett létrehoznom“ – ecsetelte a történteket.
Mint mondta: kellemes meglepetésnek számított az, hogy sikerült egy szakmai csapatot összehoznia, s a miniszetrelnöki hivatalban általa vezetett koordinációs üléseken annak minden tagját rendszeresen elszámoltatta az általa elvégzett feladatokról, és megbeszélték a további fontos teendőket.
„Ezen félkatonai szigorom eredményeként, amit a hajdani csapat tagjai a későbbi találkozásaink során pozitívumként szoktak emlegetni, elértük azt, hogy Szlovákia EU-ba való belépése kapcsán tartott népszavazás sikeres lett: a hazai polgárok többsége be akart lépni ebbe a tömörülésbe. Az is örvendetes, hogy a munkánk eredményeként, a 2006-os évi értékelés szerint Szlovákiát a harmadik legfelkészültebb országnak nyilvánították.
Ez részben az akkori kormánykoalíciónak is „köszönhető“ volt, amely azt tartotta, hogy ha esetleg mindebbe valaki belebukik, akkor az inkább magyar politikus legyen, mint egy szlovák...“ – idézte fel a 2014-es évi megválasztását követő EP képviselői munkáját.
Reméli, hogy vele együtt minden józanul gondolkodó ember azt állítja: Szlovákia EU-ba való belépése fontos lépés volt.
„Mindaz, hogy euró a fizetőeszközünk, véd minket, valamint szabadon közledhetünk a schengeni határon át, illetve nálunk is gazdasági beruházások történnek, új munkahelyek jönnek létre, s része vagyunk a nagy politikai-gazdasági családnak, az EU-tagságunk pozitívuma. Mindamellett az EU nem hibátlan, s a hibákat ki kell javítani! Azok egyike az, hogy sajnos, kihaltak a nagy politikusegyéniségek, akik helyett már bürokraták vezetik az EU-t“ – magyarázta.
Arra is rátért, hogy ha nem születik kellő számú gyermek, akkor Európa kihal: „Az a tény, hogy Európában lakosságcsere kezd megvalósulni, például a Skót Nemzeti Párt első számú vezetője is színesbőrű, ahogy már sok németországi politikus is az, nem valamiféle titokzatos háttérhatalom ügyködésének eredménye. Ahelyett annak „köszönhető“, hogy kevés európai gyermek születik. A demográfia terén, összeurópai és magyar viszonylatban is mutatkozó negatív tendencia csendes gyilkosnak számít. Sokkal több őshonos európai gyermeknek kéne megszületni, egyébként a világ legélhetőbb helyének számító Európát elárasztják majd az afrikai és ázsiai bevándorlók, és kicserélődik a lakosság“.
