Civilek a határ két oldalán
Sok a közös bennük, és hasonló problémákkal szembesülnek a Gömör és Nógrád területén működő civil szerveztek a határ mindkét oldalán. A többi között ez is kiderült azon a határon átnyúló civil fórumon, amelyet a térségben tevékenykedő szervezetek képviselői számára tartottak Rimaszombatban.
A fórum házigazdája és szervezője a rimaszombati Fundament Polgári Társulás, valamint a miskolci Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület (ERKE) volt. A jelenlévőket Palik Zoltán, az ERKE szakmai vezetője és Hajdú István, a Fundament PT elnöke, illetve programvezetője köszöntötte.
Hetilapunknak elárulta, hogy a közös munka során sokszor hasonló problémákkal, főként forráshiánnyal, bürokratikus akadályokkal szembesülnek, valamint a régióból történő „szürkeállomány” elszívásával, a jól képzett munkaerő kivándorlásával.
Az első alkalommal megtartott határon átnyúló civil fórum nem titkolt célja éppen ezért a határon túli szervezetek kapcsolatépítése, a hatékonyabb együttműködés elősegítése, a közös megoldások keresése volt, akár a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) pályázati lehetőségeibe való bekapcsolódás, közös rendezvények és pályázatok lebonyolítása által.
A találkozón egy tucatnyi civil szervezet képviselője vett részt, mindegyikük röviden bemutatta társulásuk tevékenységét, hogy jelenleg milyen projektek megvalósításával foglalkoznak, illetve, hogy a jövőben milyen célokat szeretnének elérni.
A fórumon a házigazdák mellett képviseltette magát a rimaszombati Közösségi Technológiák Központja, a Gömör-Kishonti Partnerség, a Roviga Polgári Társulás, a História-Tradíció Dobóca szervezet, a rakottyási Parasztudvar Polgári Társulás, a rimaszécsi Családi Klub, a Dél-Gömöri Fejlesztési Társulás, a Szövetség a Közös Célokért társulás rimaszombati területi irodája, a Cool Tour.Sk utazási iroda, valamint a lekenyei Pro-Le-Ti Polgári Társulás.
A felsorolt gömöri civil szervezeteknek a Miniszterelnökség Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztályának munkatársai, Baranyi Ildikó osztályvezető, Enyedi Anna Regina referens és Kisida Tamás jogi referens igyekeztek tájékoztatást adni és segítséget nyújtani konkrét kérdésekben. A szakemberek csaknem 90 magyarországi helyszín után először vettek részt egy ilyen formában megtartott kerek-asztal-beszélgetésen a határon túl.
Bene Viktor, a rakottyási Parasztudvar Polgári Társulás képviseletében ismertette, hogy ők lovas, hagyományőrző kulturális tevékenységekkel foglalkoznak Rakottyáson. Az egyesületben nőtt fel, már 8 éves korában elkezdett a lovaglással és a hagyományőrzéssel foglalkozni. Jelenlegi céljuk a Balogvölgyi lovasközpont kialakítása és megépítése, amit pályázati forrásból szeretnének megvalósítani három szakaszban.
– tette hozzá.
Nagy Mónika, a Családi Klub Rimaszécs Polgári Társulás aktív szervezőjeként elárulta, hogy még nagyon kezdetlegesek a tevékenységeik. Főként a fiatal családokat szeretnék összetartani a faluban, illetve számukra különböző rendezvényeket szervezni. Mivel nem olyan rég alakult a szervezet, ezért az ismerkedés és kapcsolatteremtés szempontjából nagyon jó lehetőségnek tartja a hasonló fórumokat.
A szintén rimaszécsi Molnár Gábor, a Dél-gömöri Fejlesztési Társulás képviseletében elmondta, hogy infokommunikációs technológiákkal és ezen technológiák hatásaival foglalkoznak. Próbálnak régió- és közösségfejlesztő programokat szervezni. Bekapcsolódtak már határon átnyúló projektekbe, s nagyon jók a tapasztalataik a magyarországi társszervezetekkel. Ugyanakkor hiányolja, hogy nincs a térségben egy Civil Expo, ahol akár évi rendszerességgel (a putnoki Gömör Expo mintájára, vagy annak kísérőrendezvényeként) találkozhatnának a civil szervezetek.
Nem biztos, hogy a civil szférának kellene oldani a szociálisan hátrányos helyzetű közösségek problémáit, de nagyon úgy néz ki, hogy sem az önkormányzatok, sem az állam, sem az EU nem képes hatékonyan cselekedni ezen a területen. Tehát a civil szférának is hatalmas lehetőség, és belső erőforrás lenne ezen közösségek életfeltételeinek és képzettségüknek javítása – fejtette ki Molnár Gábor.
Mint fogalmazott, már csak azért is, mert rokon rokonnal működik együtt, hisz ezer szállal kötődünk egymáshoz. Elárulta, hogy apai ágon felvidéki származású, s kiemelten fontos számára, hogy tudja ápolni a kapcsolatait ősei földjével.
Meglátása szerint a kapcsolatok az átlagember szintjén mindig jól működtek. Még a legvadabb kommunista időkben is megmaradt egy bizonyos fokú együttműködés, a mai generáció számára pedig már sokkal átjárhatóbb a határ, otthonosabban tudnak mozogni annak mindkét oldalán. Éppen ezért kell kihasználni minden olyan lehetőséget, amely a kétoldalú kapcsolatokat erősíti.
– hangsúlyozta Riz Gábor, kiemelve a határon átnyúló civil együttműködések fontosságát a helyi közösségek fejlődése, valamint a fiatal generáció szülőföldön való maradásának és boldogulásának elősegítése szempontjából.
– A civil közösséggel való eleven kapcsolattartás fundamentum, egy nagyon lényeges eleme a magyar parlamenti képviselők munkájának, hiszen a család mellett a helyi közösségek a legerősebb olyan bázisok, amelyekre a helyi társadalmat lehet építeni. Ahol erős a helyi közösség, ott erős civil szervezetek működnek és erős érdekérvényesítő képességgel rendelkeznek. Legyen szó akár egy területi egységben élő, vagy egy érdeklődési körnek megfelelő, vagy hithez, valláshoz kötődő közösségről. Fontos szereplői ők mindennapjainknak, hiszen tevékenyen részt vesznek egy-egy település életében.
– tette hozzá az országgyűlési képviselő. Arra biztatott mindenkit, hogy a Palik Zoltán által vezetett Civil Központ segítségével próbáljanak meg minél több olyan forrást megszerezni, amely erősíti a szakmai és tartalmi munkát.
Palik Zoltán, az ERKE szakmai vezetője elmondta, hogy nem ez az első kapcsolatfelvétel a térségben működő társulások között, csupán szeretnék elmélyíteni és bővíteni az együttműködést, új szervezeteket is bevonva. A miskolci Civil Központ egyik erősségének nevezte, hogy tapasztalatból már tudják kik a jó és megbízható partnerszervezetek, amelyekkel a különböző pályázati kiírásokba érdemes bekapcsolódni.
A találkozó során a Miniszterelnökség Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztályának munkatársai tájékoztatták a jelenlévőket a Magyarországon meghirdetett pályázati lehetőségekről és informálódtak a Szlovákiában érvényes, civileket érintő jogi szabályozásról, majd szakmai beszélgetés alakult ki, amely a mindennapi, adminisztratív problémákat és azok megoldását érintette.
Elhangzott, hogy a gömöri civil szervezetek nagy része kapacitás- és forráshiánnyal küzd. Szívesen fogadnák, ha lenne Rimaszombatban egy olyan, szakmailag megalapozott, működőképes és fenntartható civil központ, amely konzultációs, tájékoztatási és szakmai segítséget tudna nyújtani az itteni magyar civil szervezeteknek, valamint a további tematikus fórumok megrendezése iránt is igény mutatkozott.
Megjelent a Magyar7 2023/24. számában.
