CARISSIMI 20: anyanyelven az esélyegyenlőségért
Két évtizede végez hiánypótló munkát a Felvidéken fogyatékkal élő, sérült embertársainkért a Carissimi Nonprofit Alap. A Komáromi Jókai Színházban megtartott jubileumi ünnepségen a kuratórium elnöki posztjáról 19 év után leköszönő Tóth Erika helyére lépő Bauer Edit vette át a Nemzetpolitikai Államtitkárság díszoklevelét Czimbalmosné Molnár Éva főosztályvezetőtől.
Olajozott és jól működő szociális rendszerben is előfordul, hogy az érintettek nem kapnak elegendő segítséget ahhoz, hogy a gyermekükkel kapcsolatos problémát kezeljék, a lelki terheket feldolgozzák, mondta ünnepi beszédében a főosztályvezető.
„Húsz éve magyar szakemberek, köztük orvosok, pszichológusok, logopédusok, gyógypedagógusok, lelkészek, jogászok hálózatának a kiépítésével segíti a fogyatékkal élők testi és lelki fejlődését, társadalmi beilleszkedését és a szükséges információkhoz való hozzáférést. Csodálatra méltó, nemes elhivatottság, amit önök végeznek”, mondta Czimbalmosné Molnár Éva, majd átnyújtotta az államtitkárság díszoklevelét Bauer Edit kuratóriumi elnöknek.
„Segíteni kiváltság”, idézte beszédében egy kongói felirat szövegét Bauer Edit. Ez összecseng a filozófiájukkal, de úgy véli, ez nem egy főúri kiváltság, „mert mindenkiben ott lakozik a lehetőség, hogy segítsen máson”, akár egy jó szóval, egy morzsányi elfogadó szeretettel. Majd a jelenlevőket arra kérte, hogy egyperces néma felállással adózzanak a néhai kuratóriumi tagok, Pogány Erzsébet, Gémesi Irén és Szabó Rezső emlékének.
Kiemelte Tóth Erika fáradhatatlanul végzett szervezői és lapszerkesztői munkáját, s örömmel nyugtázta, hogy miközben sok sikert és sok veszteséget éltek meg együtt, a Carissimi a rászorulóknak nemcsak adott, hanem sok szeretetet, barátságot és segítséget is kapott. Úgy látja azonban, hogy közösen további akadályokat kell még lebontaniuk, ezért bőven lesz feladatuk.
A húsz évnyi munkára visszatekintve Tóth Erika kiemelte, hogy hozzájárultak gyógyászati segédeszközök, rehabilitációk, fejlesztések, külföldi kivizsgálások, gyógykezelések és gyógyszerek, valamint a családok üdültetésének költségeihez.
– Mindehhez meg kellett teremtenünk az anyagi hátteret, ezért kezdetben két alkalommal vettünk részt a Nemzetközi Nőklub jótékonysági karácsonyi vásárán, s több helyszínen jótékonysági gálát szerveztünk. Ahogy egyre ismertebbé vált a szervezetünk, egyre többen érezték úgy, hogy támogatni szeretnék célkitűzéseinket. Pénzadományokat kapunk folyamatosan, sokan ajánlják fel adójuk két százalékát. Amikor pedig már lehetőség volt rá, pályáztunk, s a nyert összegek hozzásegítettek bennünket tevékenységünk kiterjesztéséhez – fejtette ki. Kapcsolatba léptek magyarországi alapítványokkal és az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának oktatóival, valamint rehabilitációs központokkal. Részt vettek a konferenciáikon, s a saját rendezvényeikre jeles szakembereket hívtak meg előadni.
A 2010-től a Szlovák Humanitárius Tanács kiadásában megjelenő Carissimi – Esély fogyatékos és egészségkárosodott embereknek című lapjuk szerzői között is egyre több egyetemi oktatót, gyakorló szakembert köszönthetnek.
A Kézen Fogva Alapítvány révén civil szervezeteknek sérült gyermekek nevelését segítő, valamint jogi és orvosi tanácsokkal szolgáló szakkönyveket ajándékoztak.
– Idővel kapcsolataink kiszélesedtek, s tagja vagyunk a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége által életre hívott Családlánc mozgalomnak és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának. Több alkalommal bekapcsolódtunk az autizmus napi rendezvények és a fogyatékos emberek számára bemutatkozási lehetőséget adó Ki mit tud? szervezésébe is. Számos rendezvény, szakmai nap van mögöttünk. Ezeken szülők és szakemberek bővíthették tudásukat, ismerkedhettek egymással, miközben gyermekeik önkéntes segítők irányításával kézműves-foglalkozásokon vehettek részt. Két helyszínen is bemutattunk egy magyarországi fogyatékosságtörténeti vándorkiállítást. Meghívtuk a budapesti Baltazár Színház művészeit, Halász Juditot, a Nemadomfel Együttest... A sérült gyermekek napján több ízben szerveztünk kirándulást fogyatékos gyermeket nevelő családoknak. A Családlánc támogatásával kérdőíves felmérést végeztünk az érintett hazai magyar családok helyzetéről.
Elismerően nyilatkozott elődje, Tóth Erika munkájáról Bauer Edit.
– Mindig nagyon elégedettek voltunk Erika munkájával. Mivel sok feladatot egyedül végzett, emiatt kérte az elnökváltást a kuratórium élén. Az általa két évtized alatt felépített kapcsolati tőke és terepismeret pótolhatatlan, s a csapatmunkánk során továbbra is számítunk az együttműködésére. Előrelépést jelent, hogy ma már kisebb helyi és regionális, valami átfogó szakmai szervezetek és olyan segítő-fejlesztő központok is működnek, amelyeknek korábban a hazai magyar térfélen nyoma sem volt.
A Carissimi olyan helyet vívott ki magának, amit a helyzet részleges javulása miatt sem lehet feladni. Azért sem, mert a fogyatékos embertársainkkal kapcsolatos konkrét helyzetekkel szembesülve bebizonyosodik: még mindig nagyon sok a legyőzendő akadály és előítélet, amelyet először a fejekben kell lebontani...
A jótékonysági alap további léte során is nagyon fontosnak tartja a kapcsolattartást a rászorulókkal, ám erősítené saját koordinátori-metodikai szerepét. Ebben nagy szerepe van az olvasók számára ingyenes lapnak.
– E lap többször a lét és a nemlét határára került annak ellenére, hogy eddig a Kisebbségi Kulturális Alap rendszeresen támogatta a megjelenését, de a kapott összeg nem fedte a kiadás költségeit. Reméljük, hogy a támogatás a jövőben is megérkezik. Bár a lapterjesztés egyre drágább, de az olvasói visszajelzések alapján nyilvánvaló, hogy a digitális forradalom idején is sokan igénylik a nyomtatott változat megjelenését. Mivel vannak, akik továbbra sem tudnak hozzáférni az online térhez, a lap kinyomtatásáról nem mondunk le. Inkább további szponzorokat keresünk, s ezúton is megköszönjük a pénzadományokat. Tehát a már elért eredményeinkhez ragaszkodunk, ám jó lenne kevesebb stresszel átélni a folytatást.
A gyermeknapon tartott jubileumi ünnepségen felléptek a Carissimi barátai, valamint a Kossuth-díjas Szarka Gyula és zenekara.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/23. számában.
