Brunszvik Terézre emlékeztek Kassán
Brunszvik Teréz születésének 250. évfordulója alkalmából Játékra született címmel interaktív kiállítás nyílt Magyarország kassai főkonzulátusán. A program részeként premier előtt levetítették az Angyalkert – A Brunszvik, Beethoven, Teleki história című dokumentumfilmet, majd beszélgetés következett a film producerével és szakmai vezetőjével az alkotásról, illetve Brunszvik Teréz életéről és munkásságáról.
Az UNESCO közgyűlése Brunszvik Teréz (1775–1861), a kisgyermekkori nevelés úttörője és az első magyarországi óvoda megalapítója születésének 250. évfordulóját nemzetközi évfordulóvá nyilvánította, illetve meghirdette a Brunszvik Teréz 250 emlékévet, amely az életművét és pedagógiai örökségét ünnepli. Az emlékév kapcsán készült egy színdarab ANGYALKERT címmel, majd, hogy az üzenete minél több emberhez eljusson, egy dokumentumfilm is született. Az Angyalkert – a Brunszvik, Beethoven, Teleki história című film bemutatóját szeptemberre tervezik, most Kassán egy premier előtti, zártkörű szakmai vetítést tartottak.
Ezt követően a film producere, Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Batthyány Alapítvány és a Magyar Női Unió Egyesület elnöke, valamint a film produkciós vezetője, Simon Judit rendező beszélt az alkotásról, illetve Brunszvik Teréz életéről és munkásságáról.
Simon Judit elmondta, a nézők most láthatták először a filmet, az ősbemutató a Duna TV-n lesz szeptemberben, majd a hónap végén egy budapesti premiert is terveznek. Hozzátette, a további vetítések mellett mindenképp szeretnék iskolákba is elvinni a filmet. Angol fordítás is készült, így akár külföldi televíziókban is be lehet mutatni vagy filmfesztiválokra benevezni.
Batthyány-Schmidt Margit elmondta, a forgatást levéltári kutatás előzte meg. Felkérték a Magyar Nemzeti Levéltárat, keressenek Brunszvik Terézzel és Ludwig van Beethovennel kapcsolatos anyagokat. Hogyan kerül a képbe Beethoven? A zeneszerző többször tett utazásokat a monarchiában, járt a Brunszvikok Fejér vármegyei birtokán, Martonvásáron is, ahol beleszerett az egyik grófkisasszonyba, feltehetően Brunszvik Jozefinába. A levéltárból előkerült Brunszvik Teréz egyik levele az alispánhoz, amelyben elmagyarázza, hány óvoda jött létre és hogyan működnek, valamint egy Beethoven által jegyzett elismervény 1795-ből. Ezek másolatát megtekinthette a közönség. A címben szereplő harmadik név Teleki Blankára utal, Brunszvik Teréz unokahúgára, aki a magyar nőnevelés egyik úttörője, a nők művelődési egyenjogúságának harcosa lett.
Simon Judit kifejtette, a forgatás összesen hét napon át zajlott. Két napon át az interjúkat készítették, a többi napon pedig színészekkel forgattak, hogy megidézzék a korszakot és színesebbé tegyék a dokumentumfilmet. Brunszvik Teréz alakját például, életének három különböző korszakában, három színésznő eleveníti meg. Hozzátette, nagy figyelmet fordítottak a helyszínek kiválasztására, amikor lehetséges volt, igyekeztek korabeli helyszíneken forgatni, s szintén nagy figyelmet kaptak a korabeli ruhák, frizurák is.
Batthyány-Schmidt Margit rámutatott, Brunszvik Teréz „széllel szemben” harcolt azért, hogy létrehozza az első magyarországi óvodát. A dokumentumfilm egyik célja az volt, hogy a világ is megismerhesse munkásságát és a kort, amiben élt. „Nagyon büszkék lehetünk arra, hogy az első óvoda Budán nyílt. Az élete során körülbelül nyolcvan óvoda jött létre, ő maga tíznél többet indított útjára” – mondta. Hozzátette, minél több helyre szeretnék elvinni a filmet, például a pedagógiai képzésben résztvevőkhöz is szeretnék eljuttatni.
A további terveik kapcsán elmondta, pályáztak egy, filmre, amely Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő életét és munkásságát mutatná be, és tervben van egy további alkotás Bédy-Schwimmer Rózsáról, aki a világ első női követe és a magyarországi feminista mozgalom egyik első kiemelkedő személyisége volt.
A Játékra született című interaktív emlékkiállítást Hetey Ágota főkonzul nyitotta meg. A külügyminisztérium által összeállított tárlatot 2025-ben mutatták be Párizsban, onnan Strasbourg, Budapest és Prága után érkezett Kassára. Öt interaktív panelen mutatja be az első magyar óvoda megalapítójának életművét, szellemiségét, de helyet kapott rajtuk egyebek mellett történelmi áttekintés, a kortársak és a méltó utódok, de az innovatív magyar játékok is. Az anyagot közel húsz kisfilm teszi még színesebbé.
„Nagyon fontosnak tartom, hogy felmutassuk a múltból azokat a nagyot alkotó női szereplőket is, akik példaként állhatnak előttünk és akik nagymértékben formálták a mindennapjainkat. Ma már óvoda nélkül elképzelhetetlen az élet, de nem is gondolunk rá, hogy ez nem volt mindig így, hogy ezt Brunszvik Teréznek köszönhetjük. Különösen örülünk a remek lehetőségnek, hogy most nálunk, Kassán találkozott a róla szóló film és kiállítás” – nyilatkozta.
