Böjte Csaba ferences rendi szerzetes avatta fel a 100 ima kápolnát Komáromban
Ryšavý Boldizsár komáromi vállalkozó és városi képviselő meghívására, aki a református temető üzemeltetője is, március 16-án Komáromba látogatott Böjte Csaba ferences rendi szerzetes. Előbb a katolikus temető melletti parkban felavatta az egykori Aranyember-kápolnából létesülő 100 ima kápolnát, majd részt vett egy tárlaton, s előadást tartott az Egressy Béni Városi Művelődési Központban.
„Legyen ez a kápolna az összetartozás jelképe, vallási, felekezeti hovatartozástól függetlenül! Legyen a remény helye örömben, bánatban! Legyen ez a hely azoké, akik gyermekért, egészségért imádkoznak, vagy a gyászukat szeretnék enyhíteni!” – hangoztatta a március 16-ai rendezvény elején, a komáromi katolikus temető melletti kápolnánál a rendezvény levezénylésére felkért Árvai Renáta.
Az egykori rác temetőben lelt végső nyughelyre az a Domonkos János gabonakereskedő, akiről Jókai Mór Az aranyember c. regénye Tímár Mihályát formázta. A temetőt a szocializmus éveiben felszámolták, az Aranyember kápolna pedig a hajléktalanok és kábítószerezők tanyájává vált.
Keszegh Béla polgármester, a rendezvény fővédnöke mosolyogva idézte fel, hogy azon legutóbb az élet jelei akkor mutatkoztak meg, amikor egy fa nőtt a kápolna tetején. Aztán tettrekész emberek az épületet megmentették a teljes pusztulástól. Az volt a szándékuk, hogy a jövőben zarándokhellyé váljon, példát mutatva, hogy a szeretet mindenkit összetart...
Ryšavý Boldizsár képviselő volt, aki részben önkormányzati támogatásból felújíttatta a kis épületet, majd felkérte a történelmi egyházak – a római katolikus, a református, az evangélikus, a baptista és zsidó és pravoszláv – képviselőit, hogy arányosan válasszanak és adjanak neki 17-17 imát, amelyeket a kápolna belsejében tartós lapokon helyeztek el, azt pedig 100 ima kápolnájává nevezték el.
„Mivel oda már korábban bevezették a villanyáramot, szépen megvilágítható, s a bezárt ajtón átlátva, bárki olvasgathatja a lélektöltő, megnyugvást is jelentő imákat. Örvendetes, hogy valamennyien pozitívan viszonyultak a kezdeményezésemhez“ – magyarázta korábban az ötletgazda, aki szerint a korábbi Aranyember-kápolna elnevezésnek sem kell feledésbe merülnie. Sokadmagával vallja, hogy a közösség összetartásában meghatározó ereje van az imának.
A történelmi egyházak helyi vezetői eleget tettek a kérésének, s a nagy napon megáldották a 100 ima kápolnát, s elmondták imáikat. Elsőként Mons. Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye általános helynöke mondott imát Komáromért és a lakosaiért. Utána Fazekas Zsuzsanna református lelkész elmesélte, hogy pár évvel korábban ugyanitt meleg ételt osztottak a hajléktalanoknak, most pedig Isten kegyelméből, a szeretet helyén a romok újjáéledtek.
Jana Horňáková evangélikus lelkész azt kívánta, hogy akik ide jönnek imákat olvasni találják meg a lelki nyugalmukat. Mint mondta: „Az Isten olyannak szereti az embert, amilyennek megteremtette“. Balogh István, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem Judaisztikai Intézetének vezetője kiemelte: a felekezetek testvériségének üzenetét hordozza ez a kápolna, s legyen az ima háza minden nemzet, nép számára. Kakaš Zoltán baptista lelkész megköszönte, hogy Jézus közbenjárásával megszületett az ima kápolnája, amit nagy szeretettel adnak át. „Itt bárki megpihenhet, imádkozhat, Istennel beszélgethet. Keressék a hozzá vezető utat!“
Az avatáson az a Laki Irén is szót kapott, akinek a nagyszülei, Pavlicsek Mária és Lajos 22 évig, egészen a temető felszámolásáig gondozták azt. Azt is elmondta, hogy az objektum eredetileg a Budai család kriptája és kápolnája volt.
A kápolnában elhelyezett 100 ima után a százegyediket Böjte Csaba ferences rendi szerzetes mondta el. A fiataloknak azt kívánta, hogy találjanak egymásra, s tiszta, őszinte szerelemben alapítsanak családot. Elmondta, hogy Székelyhídon elkészült a 9 állomásos Szerelem tanösvénye, amelyhez hasonlót Komáromban is létrehozhatnának a kápolna melletti területen, s azt akár az ott lakók parkosíthatnák, virágokat ültethetnék be. „Merjünk az élet mellett dönteni, merjük hordozni az életet!” – tanácsolta fohászában.
Majd Csaba testvér részt vett a jeles székely alkotó, Csomortáni Gál László kiállításának megnyitóján a Kossuth téri Csemadok Galériában, ahol a fára festett képek elnyerték tetszését. Aki akart, azt követően beülhetett az Egressy Béni Városi Művelődési Központ nézőterére, ahol a szerzetes a tőle megszokott, élvezetes stílusban tartott egy tartalmas előadást. Megvásárolhatta a könyveit, s adakozhatott is az általa alapított gyermekmentő szervezet javára.
Ryšavý Boldizsár elárulta, hogy a kápolnánál jelenleg található egyetlen pad közelébe majd továbbiakat is elhelyeznek a szépen megvilágított parkban, így nagyszabású szabadtéri szentmisék, istentiszteletek megtartására is lehetőség nyílna itt.
„E nyitórendezvény folytatásaként ezentúl mindegyik egyház tarthatna egy-egy évi nagyszabású szabadtéri misét, istentiszteletet a kápolnában. Azt mindig vagy a most teljesen ingyen kölcsönkapott „Egressyben“ vagy az általam működtetett moziban más-más egyház céljait szolgáló, pénzgyűjtéssel egybekötött műsor követne” – mondta el „Boldi városatya“, aki mert nagyot álmodni és cselekedni. Ekképp a korábban elárvult kápolna, ahogy Csaba testvér sok árvája is, végre „családra“ talált...
