Birtokmustra a Felvidéken - KÉPEKKEL
Július 20-án és 21-én a Magyarország Legszebb Birtoka verseny részeként Mátrai Zoltán ötletgazda és főszervező irányításával, népes szakmai zsűri, továbbá a magyarországi (és szlovákiai) agrárszektor prominens képviselői első ízben látogattak a Felvidékre, hogy értékeljék a Határon túli magyar birtok kategória jelöltjeit.
Hetedik éve rendezik meg a Magyarország Legszebb Birtoka versenyt, amely fokozatosan az egyik legjelentősebb magyarországi mezőgazdasági versengéssé terebélyesedett.
A verseny ugyan nem pénzdíjas, de megteremti azt a nyilvánosságot, amelyre a győztes és a többi szereplő önerőből nem lenne képes. A közel 35 fős, elismert magyarországi mezőgazdasági szakemberekből összeállított zsűri és a küldöttség a két nap alatt három birtokot tekintett meg.
Elsőként Mátrai Zoltán főszervező mondta el, hogy az előző héten a magyarországi versenyben lévő hét birtokot már bejárták, most a felvidékieken van a sor.
Bindics Zsolt, a Vidám Paradicsom Kft. ügyvezetője, aki egyúttal a küldöttség látogatásának vendéglátója is volt, örömét fejezte ki, hogy egy ilyen nagy csapat látogatott ide, és hogy a Vajdaság után a Felvidék lett a verseny következő, határon túli állomása.
– mondta az ügyvezető, aki szerint tájainkon is sok a látnivaló, sok a szépség, és örömmel nyugtázta, hogy Magyarországról a figyelem egy kicsit a határon túli területekre is irányul.
Mátrai Zoltán, válaszolva arra a kérdésemre, hogy mi volt a verseny meghirdetésének szándéka, elmondta, hogy számtalan jó birtokot ismertek, de ezek közül szerették volna megkeresni a legjobbakat, azokat, amelyek bemutathatóak a nagyközönség előtt is. Az ilyen birtoknak nemcsak jól termelőnek, hanem esztétikusnak, szépnek is kell lennie. A díj célja továbbá felhívni a figyelmet azokra a gazdákra, termelőkre, akik a profi szakmai munka mellett egy-egy birtok szépségeit is szem előtt tartják.
A zsűri minden birtokon egy értékelő lapot tölt ki, és az átlagpontszámokat összesítve hirdetünk eredményt. Kifejezetten szeretjük, ha a gazdálkodásban van valamilyen fenntartható elem. Elsősorban a szűkített vagy integrált növényvédelemre vagy az energiaellátásra (például termálvízzel való gazdálkodás) gondolunk, de fontos a higiénia, és egy birtok megközelíthetősége is. Olyan birtokokat keresünk, amelyek később diákoknak, szakmai grémiumnak bemutathatók lesznek.
A versenybe a Felvidékről a dunaszerdahelyi TopToma üvegházat, a Csallóközaranyosi Mezőgazdasági Szövetkezetet és a kürti Château Rúbaň borászatot választották ki.
Az első birtokbejárás Dunaszerdahelyen, a Vidám Paradicsom Kft. TopToma üvegházában zajlott, amelyben 4 és fél hektáron cherry- és koktélparadicsomokat termesztenek. Amikor az üvegház bejáratához érkeztünk, szigorú higiéniai előírásokkal szembesültünk.
A paradicsomok közé csak komoly védőfelszerelésben mehettünk volna be, de már a bejárattól is láttuk, hogy a paradicsompalánták akár a 15 méteres hosszúságot is elérik. Ahogy növekszik a palánta, úgy csavarják fel zsinórokra erősítve az üvegház mennyezetén levő sínig, hogy a paradicsomok a lehető legjobb feltételek között növekedhessenek.
– mondta az ügyvezető, amit Hájas László, a GreenCoop csoport egyik telepvezetője, a birtok kertészmérnöke azzal egészített ki, hogy az üvegházban 90 fokos termálvízzel fűtenek és egész év folyamán termesztenek. Ez azt jelenti, hogy a paradicsomot januárban ültetik ki és márciustól egészen novemberig friss paradicsommal tudják ellátni a szlovákiai piacot, de Magyarországra is szállítanak.
A telephelyen szilva-, mini szilva-, cherry- és koktélparadicsomokat, tehát a speciális fajtákat termesztik.
– A szedés után a paradicsom még aznap bekerül a csallóközaranyosi központi csomagolóüzembe, ahol egyben a Vidám Paradicsom központja is található. Ott 24-48 órán belül csomagolják és saját teherautóinkkal szállítjuk ki a szlovákiai és magyarországi üzletláncok pultjaira – avatott be a feldolgozás menetébe Hájas László.
A Vidám Paradicsom a csallóközi–szigetközi régióban, 5 üvegházban (négy felvidéki és egy magyarországi helyszínen) termeszti a paradicsomot.
A régió adottságai abban térnek el a többi európai országétól, hogy a legjobb feltételek mellett termeszthető a gyümölcs, emelte ki a TopToma kertésze, majd hozzátette: – Megfelelő mennyiségű napfény éri az üvegházat, ami több mint 2000 órát jelent évente. Ezenkívül mi megújuló energiaforrásokat használunk, s ez azt jelenti, hogy az összes üvegházunkat termálvízzel fűtjük, ami által a szén-dioxid-kibocsátásunk szinte a nullával egyenlő. A legnagyobb előnyünk, hogy a mediterrán országokhoz képest kellemesebb, de még meleg klímánk van, az északi országokhoz képest pedig még nincs annyira hűvös, hogy ne tudnánk szinte az egész év alatt friss paradicsommal ellátni a piacot. Ez a mennyiségben és a minőségben is megmutatkozik.
– Jelenleg a legmagasabb fokú fertőtlenítési protokollt vezettük be az üvegházainkban, nem fogadunk látogatókat, az alkalmazottak folyamatosan fertőtlenítik a művelőszerszámaikat, a kezüket, a művelőkocsikat, és ha minden jól megy, tisztán tudjuk tartani a házakat, de természetesen fel vagyunk készülve a legrosszabbra is. A jövőre nézve ez azt jelenti, hogy szép lassan megpróbáljuk a jelenleg termesztésben lévő fajtákat rezisztens fajtákra cserélni. Ez azért nehéz, mert a jelenleg termesztett fajtáinkat az elmúlt 10-15 évben folyamatos teszteléssel vezettük be a piacra, a vásárlóink megszokták ezt a minőséget, színt, méretet, és félő, hogy el fog tartani egy ideig, amíg az új fajtákat, hasonló minőségben, a piacra tudjuk juttatni – mondta Hájas László.
Bindics Zsolt elmondta, hogy a csallóközaranyosi szántóföldi telep és a Vidám Paradicsom központjai egymástól csupán 2 km-re fekszenek, ezért szakmai és baráti kapcsolatban is állnak egymással.
– A szakmai és a baráti kapcsolaton túl elsősorban azért esett rájuk a választás, mert egy mezőgazdasági elemzés alapján ez a csallóközi szövetkezet volt kiemelve, mint az egyik leghatékonyabb szántóföldi termesztéssel foglalkozó vállalat – húzta alá Bindics Zsolt.
Füsi Nagy László családi története több mint 50 éve összefonódik a szövetkezet történetével.
– Édesapámat 1969-ben választották meg a szövetkezet elnökévé, aki 2021-ig, elhalálozásának napjáig töltötte be ezt a pozíciót. Ezután a bátyámmal ketten folytattuk a vállalat irányítását. Én már több mint tíz éve aktívan dolgozom, és a bátyámmal fokozatosan rájöttünk arra, hogy ki miben jó, kinek mi az erőssége, és ez alapján osztottuk szét a munkát – foglalta össze dióhéjban a szövetkezet történetét és a munkamegosztást Füsi Nagy László.
A szövetkezet sikerének egyik titka az, hogy a kevésbé hatékony ágazatokat kivezették és a termelést a mai kor követelményeihez igazodva modernizálták.
– A nehézségeket legfőképpen abban látom, hogy a mezőgazdaság országos támogatása elég gyenge. Ennek az az "előnye", hogy nem ülhetünk a babérjainkon, folyamatos kényszer alatt kell teljesítenünk, ezért mindig kitalálunk valami újat és azon dolgozunk, hogy valamit hogyan lehet jobban és költséghatékonyabban megoldani – ecsetelte a kihívásokat Füsi Nagy László.
– Úgy néz ki, hogy Magyarországon az agrárium jobban fókuszban van, nálunk viszont el van hanyagolva ez az ágazat. De itt is vannak fiatal, életerős emberek, akik nem akarják ezt az ágazatot elhagyni, mivel ebben nőttek fel és minden nehézség ellenére kitartanak mellette – summázta Bindics Zsolt.
– A 8 év alatt sikerült szép eredményeket elérni és a pincéket is megtelíteni. Kapacitásunk nagyjából 200 tonna, ami nagyjából 170 ezer palacknak felel meg. Ennek nagy részét a szlovák piacon értékesítjük, egy nagyon kis tétel pedig külföldre kerül. 15 fajtával dolgozunk, amiből mintegy 17 féle bor készül. Mivel már több mint 40 éve a községben dolgozik az egyik leghíresebb szőlész és borász, Korpás András mérnök úr, ennek köszönhetően sok új nemesítésű fajtát is bevettünk a portfóliónkba. Vannak klasszikus fajták, mint például a Chardonnay vagy a Fehér burgundi, melyekből csak pezsgőt készítünk. A számtalan külföldi elismerés és díj bennünket igazol, de a bort mindig megkóstolni a legegyszerűbb – mondta Ďörď László borász, főtechnológus, aki a tulajdonostól lényegében szabad kezet kapott a borászat technológiai részének a megtervezéséhez.
– véli Ďörď László, aki elmesélte, hogy a termelés kétszeresen átválogatott, tökéletes időpontban kézileg leszüretelt szőlőből készül. Ollé Vladimíra azt emelte ki, hogy az elmúlt években sikerült feltenni ezt a régóit is a bortérképre, és ők a jövőben is azon dolgoznak, hogy egyre több látogató, borturista érkezzen a környékre.
Megjelent a Magyar7 2023/31. számában.
