Bennünket nem fújhat el akármilyen szél! - KÉPEKKEL
Szülőföldünkön szinte minden településen megemlékeznek a trianoni békediktátum évfordulójáról, mécseseket gyújtanak, s egy szebb, toleráns jövőben reménykednek. A Dunaszerdahelyi járásban is emlékműsorokat és közösségerősítő rendezvényeket szerveztek a magyar polgárok, hogy bizonyítsák: még itt vagyunk és itt is maradunk!
Trianont sokan a legnagyobb nemzeti tragédiánknak könyvelik el. Az anyaországtól elcsatolt területeken élő magyarságot kisebbségi sorba kényszerítették, s a kisebbségi lét néha nagyon nehéz és igazságtalan. A magyarság viszont csak úgy tud megmaradni, ha a múltunkat a jövő generációjának is továbbadjuk, hogy tanuljanak belőle.
Királyfiakarcsán rendhagyó módon emlékeztek meg a 102 évvel ezelőtt történt eseményekről.
A Petőfi Baráti Társaság elnöke, Erdős Péter Kolek Zsoltot, a ma7 vezető szerkesztőjét hívta meg az emlékünnepélyre, aki igyekezett rávilágítani az aktuálpolitika hiányosságaira, de közben biztatni is a társaság tagjait és az eseményre látogatókat, hogy ha hiszünk a magyar közösség fennmaradásában, akkor még reménnyel teljes a jövőnk.
"A jövőnk gyermekeinkben és unokáinkban van, dolgozzunk azon, hogy sikerüljön biztosítani számukra a megfelelő lehetőségeket ahhoz, hogy itthon tudjanak érvényesülni.
– jelentette ki Kolek Zsolt.
Bősön, a Csemadok-ház előtt június 4-én húzták fel először és engedték félárbócra a piros-fehér-zöld színű nemzeti lobogót, hogy ezzel is tisztelegjenek a trianoni gyásznap előtt.
Nagy Anikó, a helyi Csemadok Alapszervezet elnöke szónoki beszédében kiemelte, ezt a napot minden magyar tudomásul veszi, de bele sosem nyugodhat.
Sajnos mind a mai napig a magyar embereknek meg kell harcolnunk a jogainkért itthon, Dél-Szlovákiában, meg kell mutatnunk, hogy őseink szerves részét képezték – s mi is szerves részei vagyunk – a Felvidéknek.
A dunaszerdahelyi Trianon-emlékműhöz is sokan látogattak ki, ahol Vajda Barnabás történész volt a vendégelőadó.
"Vajon mit is kezdhetünk Trianonnal? Trianon egységesen és mélységesen igazságtalan volt a korabeliek számára. Számunkra talán az a legfájóbb, hogy többmillió magyar más fennhatóság alá került, ahol nagyon gyakran éreztetik velünk, hogy nem az államnemzet polgárai vagyunk.
Magyarország támogatása a határon túli magyarok irányában elengedhetetlen. Az anyaország a szolidaritását, mi pedig a nemzet kulturális egységéhez való tartozásunkat fejezzük ki”
– fejtette ki gondolatait Vajda Barnabás.
Karaffa Attila, a Pázmaneum Polgári Társulás ügyvezető elnöke mécsesgyújtásra hívta a jelenlévőket a Trianon-emlékműhöz, ahol szimbolikusan meggyújtották az Összetartozás tüzét.
Nagymegyeren, a Fészek Ifjúsági Központ székhelyén, a Zárda udvarán kisebb tömeg csatlakozása mellett pontosan 20:22-kor fellobbant az Összetartozás tüze. A 23-as számú Arany János Cserkészcsapat tagjai második alkalommal gyújtották meg a tüzet. A tagok elmondták, hogy körülbelül négyszáz helyen gyújtják meg az időeltolódásoknak megfelelően – mégis egyidőben – a szolidaritás tüzét, amely az egész világon élő magyarokért ég.
Az emlékünnepségeken érdemes művészek álltak színpadra és természetesen a fiatal generáció is képviseltette magát a világot megváltó deszkákon. Ez is bizonyítja, hogy az új generáció számára is fontos megmaradásunk. Galériánkban további képeket tekinthetnek meg a rendezvényekről.
