Bensőséges bepillantás a Grosschmid család életébe
Grosschmid Katalin, Márai Sándor húgának fiatalkori naplója különleges, belsőséges bepillantást ad nemcsak az ő, hanem a család életébe. Kató születésének 120. évfordulója alkalmából ezzel kapcsolatos kutatásaitól tartott beszámolót Ötvös Anna történész Kassán.
Grosschmid Katalin 1904-ben született. A naplót 1918. március 8-án, 14. születésnapjára kapta édesanyjától. Mint Ötvös Anna történész, a Márai-család kutatója elmondta, a Darabanth aukciósház 2018-ban több, a Grosschmid család hagyatékából származó tételt kínált eladásra. Ezek között voltak fényképek, levelek, iratok, dokumentumok, illetve két értékes személyes tárgy, Grosschmid Géza emlékkönyve és Grosschmid Kató naplója. Az emlékkönyvet sikerült megvásárolniuk, majd restaurálás után bekerült a Márai Sándor Emlékkiállításba, illetve sikerült hasonmáskiadványban kiadni. Katóka naplója viszont eltűnt a szemük elől, az aukciósház nem adhatott információt arról, kinek a birtokába került. Három évvel később a várpalotai Trianon Múzeum kiadta a naplót, igaz, kissé furcsa, félig-meddig fakszimile kiadványként, néhány téves információval. Ötvös Anna elkezdett dolgozni a szöveggel, és most, Kató születésének 120. évfordulóján beszámolt a kassai közönségnek kutatása eredményeiről.
– Nagyon érdekes, hogy Katóka mit él meg fiatal lányként, hogyan látja a világot, hogyan működnek a családi kapcsolatok. Ezek gyöngyszemek, kincsek a családi hagyatékból – emelte ki Ötvös Anna.
A bordó műbőrbe kötött, 58 lapból álló füzetet félig írta tele Kató. Bejegyzéseiből kiderül, mennyire szerette a szüleit, milyen volt a testvéreivel való kapcsolata, hova járt iskolába és mely jeles kassai családok gyerekeivel barátkozott, merre utazgatott, milyen ajándékokat kapott, de az is, hogyan szűrődtek át az ő életébe a világ történései.
A legtöbb bejegyzés 1918-ból és 1919-ből van. 1920-ban szinte csak a születésnapjáról és még néhány napról ír, de részletesen beszámol egy, az édesapjával kettesben tett kirándulásról, amely során jártak Sátoraljaújhelyen, Miskolcon, Egerben, Budapesten, Pozsonyban és más helyeken. A következő évben is tervezhetett egy hasonló beszámolót, ugyanis 1921-ből csak egyetlen bejegyzés van a naplóban, júliusi dátummal felsorol több csehországi fürdővárost és németországi várost. Feltehetően csehországi körútjuk után azért mentek Németországba, hogy Márai Sándorral találkozzanak, aki ekkor ott élt. A napló utolsó bejegyzése már felnőttkorából való, 1931. október 5-én ír bele egy üzenetet az akkor 21 hónapos kislányának, Zsuzsikának.
Bátyját összesen kilencszer említi. A vele kapcsolatos első bejegyzés 1918-ból való, azt írja, Sanyi felolvasott az Autonóm Körben, saját verseiből. Ötvös Anna elmondta, ennek utánajárt, s sikerült megtalálnia a Kassai Katolikus Autonóm Kör közgyűlésének kiadványát, amely megemlíti, hogy Grosschmid Sándor felolvasta az Emlékkönyv című kötetének – ez volt az első verseskötete, amit saját költségen adott ki összesen 100 példányban – három költeményét, és remélik, az ifjú poéta remélhetőleg sok babért arat még írói munkássága során.
Ötvös Anna kiemelte, a naplóban érződik, hogy Katóka kapcsolata a szüleivel mennyire közeli, bensőséges és közvetlen volt, a család tagjai nagyon szerették és becsülték egymást.
– A napló nagyon szubjektív műfaj. A történészek számára azért fontosak, mert teljesen más szemszögből mutatják be a hétköznapokat, mint egy történelemkönyv. A napló az emberi oldalát mutatja meg a történelemnek – fogalmazott Ötvös Anna.
Az est vendége volt a napló írójának unokája, Jáky Judit is. Mesélt a család tagjairól, a velük kapcsolatos emlékeiről, élményeiről, illetve magával hozta Grosschmid Kató néhány személyes tárgyát, egy gyerekkori gyakorlófüzetet és több fényképet.
