Becsüljük meg értékeinket és tiszteljük mások kultúráját, ahogy Szent István is tette – KÉPEKKEL

Az esemény első részében Csémi Andrea olvasta fel Szent István imáját, majd Bittera Zsuzsa, a helyi Csemadok alapszervezetének elnöke köszöntötte a megjelenteket. A mai világban nagyon fontos annak a tudatosítása, hogy kik vagyunk, hova tartozunk, és hogy valójában hova is szeretnénk tartozni, mondta. Ezután Polák László, Ekecs-Apácaszakállas polgármestere mondta el ünnepi beszédét.

Csémi Andrea

Fotó: Lacza Gergely

Ma ünnepelni és egyben emlékezni gyűltünk itt össze. Már abban az időben is, mikor ez a megemlékezés sorozat elkezdődött, mikor a nagymegyeriek eldöntötték, hogy Szent István királyt, mint első államalapító királyunkat külön fogják egy ünneplésben tisztelni, minket, környékbeli lakosokat is megszólított ez az esemény. Akkor, fiatalemberként, a rendszerváltás után nagyon nagy tisztelettel és szeretettel jöttem ide. Emlékszem azokra a lelkes nagymegyeri emberekre, akik összefogtak. A plébánia, néhai Kovács László esperes úr vezetésével, az akkori nagymegyeri önkormányzat, az akkori Csemadok vezetősége, (említsem Rostás László urat), akik sokszor, szeretettel fogadtak bennünket. Éreztük, hogy a rendszerváltozás után valamire szüksége volna a nagymegyeri és a környékbeli embereknek (mert Nagymegyer mindig egy régióközpont volt az ittenieknek), hogy az 1920-as trianoni egyezmény óta szétszakított, széthasított egységet valami pótolja, hogy érezzük mi is, valami összekapcsol bennünket az anyaországgal, összekapcsol bennünket egy eszmeiség, egy ősi tudat. És ki lett volna alkalmasabb ennek megszemélyesítésére, mint maga a nemzetegyesítő, államalapító Szent István király és az általa képviselt eszmék”,

- fogalmazott Polák, aki kitért arra, hogy a város nevében szereplő Megyer kifejezés ősi eredetű, hiszen a megyer törzs szálláshelyére utal. A nagymegyeri emberek számára sem lehet közömbös, hogy ilyen mélyen visszanyúlunk a régmúltunkba, mondta, s kifejtette, ha most egy csoda folytán idejönnének az őseink, látnának itt bennünket, ahogy ünnepelünk. Látnák azt, hogy még nem felejtettük el az ő eszméiket, az ő harcosságukat.

Polák László

Fotó: Lacza Gergely

Géza fejedelem, Szent István apja felismerte, hogy a kalandozások kora után csupán egy mód van a magyarság megmaradására, a kereszténység felvétele. A mai korban figyeljük a történéseket, látjuk a híradót, sokszor nincs kedvünk már nézni, de látjuk azt, hogy miről szól megint a Nyugat meg a Kelet. Nyugat ezt mondja, keletről azt hallani, de ez akkor is így volt. Német földről jöttek a hittérítők, de hát az ország egy része már megtért a keleti vallásra. Csakhogy a hittérítés nem csak a hitről szólt, benne volt maga a politika is, hiszen amilyen hittérítők jöttek nyugatról, ők azt a politikát is képviselték. Szerették volna, ha az ő császáruk, a német-római császár lenne Magyarország felett is a patrónus. És hát Magyarország fizessen egy kis hűbéradományt ezért. De Szent István király úgy volt neveltetve, ahogy az apja, Géza fejedelem elindította, hogy független magyar államot szeretett volna létrehozni”,

- emelte ki a szónok, majd rávilágított arra, hogy ennek nagy ára volt, hiszen lényegében a rokonaival is meg kellett küzdenie.

Szent István király nagysága abban is rejlik, hogy elfogadta a kor kihívását, eleget tett az akkori elvárásoknak, egy erős magyar államot hozott létre, és a régi törzsi rendszert próbálta felszámolni.

Ne feledjük el azt sem, hogy milyen erős volt István király által ez a magyar állam, majdnem az egész Kárpát-medence területére kiterjedt, és az itt élő népek oltalmat is találtak István király uralma alatt, mondta.

Polák László

Fotó: Lacza Gergely

István önmagát ostorozó, vezeklő, imádkozó ember is volt. Nemrég ünnepeltük Nagyboldogasszony napját, augusztus 15-ét, István király ekkor halt meg. Mivel nem volt férfi utódja, fölajánlotta országunkat, népünket, mondhatjuk, bennünket is a Szűzanya oltalmába. A legendák nem minden esetben egyeznek István királyról, de egy biztos, hogy nagyon jó politikus, nagyon jó hadvezér, és hát nagyon jó ember is volt.”

Nagymegyeren is megkoszorúzták államalapító királyunk mellszobrát

Fotó: Lacza Gergely

Az egyik köntös, amit magára vett, a nyelveket ismerő és tudós előrelátó politikusé, aki látta a történések következményeit, a másik köntösben egy stratéga hadvezér állt, aki a leírások szerint minden háborút megnyert, amikor hazájára vagy nemzetére törtek. A harmadik köntösben egy vezeklőt, a hatalomért történt kegyetlenkedések miatt éjszakákat átimádkozó embert látunk.

Halála után Magyarország bizonytalan, rövid időre választott királyok, testvérháborúk és különböző problémák országa lett.

1083-ban, mikor szentté avatták, felnyitották a sírját, és megtalálták a jobb kezét, ami mumifikálódott. A Szent Jobb felemelt mutatóujja ma is inti a magyar népet, az itt élő embereket, hogy legyünk éberek, mert a rossz, a gonosz mindnyájunkra leselkedik.

Polák László

Fotó: Lacza Gergely

Ha ma ide jönne Szent István király, mit látna, mit mondana Nagymegyeren? Látná-e mai közösségünk megosztottságát? Vagy mondaná-e, hogy jól van ez így, hisz mindenkinek lehet saját véleménye? Valószínű, hogy régi tanítója, Szent Adalbert szerint az egymás tiszteletét és szeretetét hangsúlyozná, de ezt nem tudhatjuk most. Vajon mit üzenne a Kárpát-medencei népeknek, a sokfelé szakadt magyarságnak? Biztosan mondaná, hogy a keresztény értékek mellett álljatok ki, és tiszteljétek egymást, mert aki megbecsüli a másik kultúráját, az a másiktól új tudást is szerezhet. Mit üzenne vajon a nagymegyerieknek és a környékbelieknek? Valószínűleg biztatna bennünket hitünk és nemzetiségünk, értékeink megtartására, és hogy ne úgy lengedezzünk, mint a nádszál, amely minden szélre más irányba hajlik meg”,

- húzta alá egy hasonlattal a mondandóját Polák László.

Bittera Zsuzsa

Fotó: Lacza Gergely

Az ekecsi polgármester beszéde után a város képviseletében a polgármester és alpolgármester helyezték el Szent István szobránál az önkormányzat koszorúját, majd a testvérközségek és a környékbeli falvak polgármesterei és a helyi szervezetek, intézmények képviselői koszorúztak. Zárásképpen a jelenlévők elénekelték nemzeti imánkat, a Himnuszt.

Estergájoš Mária és Soóky Marián koszorúz

Fotó: Lacza Gergely

A koszorúzáson, mint fentebb említettük, többek között jelen volt Soóky Marián, Nagymegyer polgármestere és Estergajoš Mária, a város alpolgármestere, a testvértelepülések képviseletében Vella Zsolt, Ábrahámhegy polgármestere, Németh Balázs, Bácsalmás polgármestere, Varró István, Tápiógyörgye polgármestere, Miroslav Sixta, Dobruška polgármestere, a szomszédos falvak polgármesterei, továbbá Németh Csaba, a Torockó Baráti Társaság elnöke.