Battyánt is sújtotta a járványhelyzet
A Latorca bal partján, Bodrogköz északkeleti sarkában, Battyánban járunk. A falut az 1332-ből származó legrégebbi írásos dokumentum Bacian néven említi. Battyánnak ma 1250 lakosa van, nagyobb része magyar, rajtuk kívül 480, magát zömmel magyarnak valló roma él a településen.
Szabó Dénes polgármester a harmadik ciklusát tölti a falu élén. Mindhárom alkalommal független jelöltként nyerte el a hivatalát.
Azt mondják, amíg egy településnek van óvodája és iskolája, addig élő falunak tekinthető.
Községünknek van óvodája és alsó tagozatos iskolája, ahová gyakorlatilag csak a helyi gyerekek járnak. Mindkét intézmény épületét az egyháztól béreljük. Ezeket a közel 200 éves házakat szinte évente kell tataroznunk, ugyanakkor belül gazdagon felszereltek, gyermekeink semmiben sem szenvednek hiányt. Nemrég megnyertünk egy pályázatot, amelyből önkormányzati óvodát szerettünk volna építeni, de az elnyert összeg túl kevés erre a célra. A mostani óvodaépületben a higiénikusok mindössze 16 gyerek jelenlétét engedélyezik, miközben az érdeklődés ennél jóval magasabb. Ezért lenne fontos a saját óvoda.
Milyen terveik vannak még, amelyek megvalósításához pályázati támogatásra lenne szükség?
Az utóbbi egy évben 1,2 millió eurót nyertünk pályázatokon, egyrészt a már említett óvodára, továbbá a közösségi központ létrehozására, illetve egy 2,5 km járda megépítésére, illetve felújítására. A környezetvédelmi alap pályázatán nyert összegből a családi házakban élők számára komposztálóedényeket vásároltunk, az önkormányzat pedig gazdagodott egy kaszáló-, illetve egy darálógéppel. Nagy szükségünk lenne még egy multifunkciós traktorra, amely a közterületeken végzett munkáknál segítene.
Negyven évig Battyán biztosította az ivóvizet a régiónak, mi a helyzet most a víztisztítójukkal?
Az üzem ma is működik, bár jóval kevesebb embert foglalkoztat. A Kelet-szlovákiai Vízgazdálkodási Vállalat évekkel ezelőtt úgy döntött, hogy túl költséges a vas kivonása az ivóvizünkből, ezért inkább a Sztarina-víztározó vizét kötik a vezetékre. A mi tisztítónkat sem zárták be, csak összekötötték a sztarinai vízzel. Persze előbb nem ártott volna lecserélni a hatvanéves vezetékeket, mert a csövek elöregedése miatt gyakori a csőtörés.
Van önöknek egy különleges, földtéglákat gyártó gépük.
Véletlenül bukkantam az újkígyósi Szlyúka László találmányára, a földtéglakészítő gépre. A földtégla környezetbarát, káros anyagoktól mentes építőanyag. A föld és a vályog kiváló hőtároló, hangszigetelő, sőt nedvességszabályozó tulajdonsággal is rendelkezik. Nyáron nincs szükség klímaberendezésre, télen remekül tartja a meleget a lakásban. Ez az építőanyag nemcsak egészséges, hanem olcsó is, ráadásul gyorsan elkészül. Amikor megvásároltuk, az lebegett a szemünk előtt, hogy a roma lakosságot szép és egészséges környezetbe tudjuk költöztetni. Egy család számára 3000 darab földtéglából már egészen szép kis ház emelhető, ez a mennyiség egy hét alatt legyártható. Szerettünk volna példát mutatni az ország többi részének, hogyan lehet viszonylag olcsón kulturált lakhatást biztosítani. Egy kimutatás szerint Kelet-Szlovákiában még mint-egy 2000 viskóban élnek emberek. Sajnos a járvány keresztülhúzta a számításunkat, hiszen még tavaly a nagyközönségnek is szerettük volna bemutatni a gépet.
Milyen következményekkel járt a járvány Battyán esetében?
Mivel a járvány mintegy 20 ezer eurós kiesést okozott a falu költségvetésének, el kellett halasztanunk a felújításokat. Értelemszerűen a személyi pótlékokat hónapokra leállítottuk a községházán is, hiszen minden centet igyekszünk átgondoltan felhasználni.
Hol dolgoznak a battyáni lakosok?
Nálunk elég jelentős mértékű a munkanélküliség. Mintegy 200 ember van hivatalosan munkaviszonyban, ezek zömmel még mindig a vasút alkalmazottai. 20 és 30 között lehet azoknak a száma, akik külföldön dolgoznak. Mindössze két mezőgazdasági vállalkozónk van, illetve néhány kereskedelmi egységünk.
Hogyan jellemezné Battyány lakóit?
Az itteni emberek szeretnek szép környezetben élni, a 70 közmunkás is segít a rendezett környezet kialakításában. Kiválóan működik a Csemadok alapszervezete és a horgászszervezet, utóbbinak több mint 100 tagja van. Ők tartják rendben a Mosó-tó területét, és halak telepítésével is foglalkoznak.
Kocsis Mária a rendszerváltás óta a Csemadok helyi szervezetének elnöke.
Kérem, meséljen nekünk a falu kulturális életéről!
A tagságunk 78 főt számlál, ezek közül 20-30 ember kifejezetten aktív munkát végez. Szeretünk együtt dolgozni. Az óvoda, az iskola, a községháza és a Csemadok összefogásával készülnek a megemlékezéseink például a magyar kultúra napján, a költészet napján, együtt emlékezünk meg a márciusi ifjakról, az összetartozás napjáról, de társszervezői vagyunk az Együtt – egymásért címet viselő főzőversenynek is. Legutóbb hatodik alkalommal tartottuk meg a Latorca menti folkórfesztivált. Ez igazi gálaműsor, amelyen többek között testvértelepüléseink, Vajdácska és Bököny küldöttei is részt vesznek. Általában fergeteges tánc-házzal zárul. Van saját éneklőcsoportunk is, a Jázmin éneklőcsoport. 2007-ben alakultunk, és Szakács Ica néni tanítja be a repertoárunkon szereplő dalokat. A Katalin-bált már 12. alkalommal rendeztük meg 2019-ben. Ezenkívül nyári táborokat, kézműves-foglalkozásokat szervezünk a gyerekeknek.
Van egy különleges látványossága is a falunak. A bodrogközi Battyán és az Ung-vidéki Szirénfalva között a Latorca fölött 7 m-es magasságban egy 45 m hosszú lengőhíd ível át. Még a múlt század ’60-as éveiben építették a két község lakói, hogy a tiszacsernyői vasútállomáson dolgozó Ung-vidékiek számára megrövidítsék a munkába járást. A híd ma is áll, sokan látogatják, sőt vannak, akik kimondottan ezért érkeznek a térségünkbe.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/19. számában.
