2025. augusztus 16., 13:32

Bacskai Béla Jubileuma – 1935–1980–2025

Születésének 90. és halálának 45. évfordulója alkalmából július 26-án a komáromi Limes Galéria Dúdor István-termében nyílt kamarakiállítás Bacskai Béla festőművész és grafikus emlékére. A tárlatrendező Duna Mente Művészetéért Polgári Társulás a kettős jubileum kapcsán a persei Bacskai Béla Falumúzeum tulajdonát képező, ám galériákban eddig még be nem mutatott, a múlt század ´60-as éveiben készített toll-, ceruza- és szénrajzait, olajfestményeit, linómetszeteit bocsátotta közszemlére.  

Bacskai Béla síremléke
Bacskai Béla síremléke
Fotó: Nagy Miskó Ildikó

A csupán 45 évet élt Bacskai Béla, a nógrádi és gömöri táj szépségeinek tehetséges megörökítője 1935. július 26-án a Fülek melletti Persén született, és 1980. november 7-én Guszonán távozott az élők sorából. 1953-ban a füleki zománcgyárban tanulta a műlakatos és öntőmester szakmát, miközben művészi tehetségét is megcsillogtatta. Előbb magánúton Szabó Gyula festőművésznél, majd 1955 és 1962 között a Pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán végzett festészeti tanulmányokat, mesterei Csemiczky László, Ján Želibský, Vincent Hložník és Peter Matejka voltak. Szabó Gyula mellett Paul Cezanne, Maurice Vlaminck és André Derain is hatással voltak a munkásságára. 1965-től a korai haláláig szülőföldjén, azaz Persén, Deresken, Egyházasbáston és Guszonán élt. 1966-tól egyéni és csoportos kiállításokon mutatta be képeit a Felvidéken, Budapesten, Pozsonyban, Prágában, Moszkvában, illetve Szófiában. Készített olajfestményeket, rajzokat, grafikákat és akvarelleket. 1975-ben az anyaországban Káplár Miklós-díjban részesült.

A kamarakiállítás kulisszatitkai

A Jubileum című kiállítás létrejöttében szerepe volt annak, hogy Farkas Veronika művészettörténész, a Limes Galéria alapító kurátora ifjúkorában Bacskai Béla baráti körébe tartozott, a művész gyakran beavatta az alkotási folyamatba is. Egyrészt emiatt akarja éltetni az emlékét, másrészt Perse polgármestere, Nagy Gábor is fontosnak tartotta a Bacskai Béla Falumúzeumban őrzött művek szakmai feldolgozását, amelyre a losonci származású szakembert, Veronikát kérték fel, aki korábban a rimaszombati Gömöri Múzeumban is dolgozott.

A művészetkedvelő egykori losonci fiatalok közé tartozott Béla katolikus papnak tanult bátyja, a már szintén elhunyt Barna, Hahnné Duray Éva és Biró Béláné Jakab Rózsa is. A ´60-as években a losonci Korunk Ifjúsági Klubban kiállítást is szerveztünk számára. Tavaly voltunk a szülőházából létesített falumúzeumban, kimentünk a sírjához is, amelynek része a Kubička Jaroslav által készített élethű fejszobor. Nagy szeretettel gondoltam vissza rá és a családjára. A losonci otthonunkban is szívesen láttuk őt vendégül, akkor is, ha az anyukám éppen nagymosást tartott, mindig ennie kellett a főztjéből. A losonci baráti kör gyakran összejött a nagy példakép, Szabó Gyula lakásában is."
Bacskai Béla kiállítás
A kiállítás egyik részlete
Fotó:  Nagy Miskó Ildikó

"Ő volt a mi nagy példaképünk, mentorunk és támaszunk. Bacskai Béla tehetségének kibontakozására, majd későbbi pályájára is nagy hatással volt. Neki akkor is kiönthettük a szívünket, ha a munkahelyünkön már nagyon elegünk lett az elképesztő „szocialista” rendelkezésekből. Az édesapámon kívül ő sarkallt leginkább arra, hogy művészettörténész legyek"

– idézte fel pályakezdésük éveit Veronika.

Nos, a falumúzeumi mustra során megegyeztek a polgármesterrel, hogy Farkas Veronika feldolgozza a Bacskai-gyűjteményt, és a kettős jubileum alkalmából a Limes Galéria látogatói elé tárja. Az elgondolást tett követte, s a polgármester a 29 művet saját kocsijával szállította Komáromba. A Bacskai-művekkel illusztrált brosúrában Hahnné Duray Éva visszaemlékezése olvasható a művészhez kötődő barátságáról, a művészettörténész pedig arról írt, hogy 1976-ban milyennek látta Bacskai festészetét: „Érzékeli és láttatja a táj líráját, drámai feszültségét. A festőművész piktúrájában a forma stilizálása párosul a vonal konkrétságával. Síkok és görbék együttesével absztrahálja a természet valóságát. A nagy és nyugodt felületeket helyenként a fák és lombok kalligrafikus, finom ábrázolásával töri meg. Bacskai Béla festészete nem elszigetelt festészet, része az egyetemes művészetnek”.

Bacskai Béla kiállítás
A bulletinben is több műve helyet kapott
Fotó:  Nagy Miskó Ildikó
Több volt, mint tájképfestő és akvarellista

Miközben nézegettem a képeket, Veronika felhívta a figyelmemet azokra az általa kitűnőnek tartott portrékra, amelyekről eddig sem a szakmának, sem pedig a Bacskai-híveknek nem volt tudomása.

Sajnálatos, hogy korábban egyetlen galériában sem mutatták be őket. Miközben a gyűjteménnyel foglalkoztam, egyre jobban beláttam, hogy Béla rendkívüli tehetség volt. Ezt igazolták a szénrajzai is, amelyeken nagyszerű, a lelkivilágukat tükröző férfi és női portrék láthatók. A brosúránk címlapjára egy szőke hajú lányról készített arcképet választottam, hangsúlyozva, hogy ő nem csak tájképfestő és akvarellista volt. A Limesben helyet kapott olajfestményein azonban az általa nagyon kedvelt gömöri parcellák, kenyérdombok és templomtornyok is láthatók. A fiatalkori munkáit követték a méretes akvarelljei, amelyekhez hasonlók megfestésére nagyon kevesen képesek. Ezen a tárlaton ízelítőt nyújtunk a drámai, komorabb hangulatú olajfestményeiből, ezeken a Dúdor Pista festészetére is jellemző, fekete fák is felfedezhetők. Nagyon elbűvölt egy kisebb, ám nagyon hangulatos olajképe, amelynek az Esti legeltetés címet adtam. Ahogy több más, elgondolkodásra késztető művén, úgy ezen is kiválóan ábrázolta a természet és az ember szoros viszonyát"

– magyarázta.

Nyilvánvaló, hogy Bacskai Béla rövid földi léte során gazdag életművet hagyott hátra. A volt katonatemplom emeletén augusztus 31-ig tekinthető meg a kiállítás, keddttől péntekig 14 és 17 óra között, máskor pedig a +421 903 719 493-as telefonszámon való személyes időpont-egyeztetés alapján.

Megjelent a Magyar7 2025/31. számában.

Megosztás
Címkék