Bacskai Béla Jubileuma – 1935–1980–2025
Születésének 90. és halálának 45. évfordulója alkalmából július 26-án a komáromi Limes Galéria Dúdor István-termében nyílt kamarakiállítás Bacskai Béla festőművész és grafikus emlékére. A tárlatrendező Duna Mente Művészetéért Polgári Társulás a kettős jubileum kapcsán a persei Bacskai Béla Falumúzeum tulajdonát képező, ám galériákban eddig még be nem mutatott, a múlt század ´60-as éveiben készített toll-, ceruza- és szénrajzait, olajfestményeit, linómetszeteit bocsátotta közszemlére.

A csupán 45 évet élt Bacskai Béla, a nógrádi és gömöri táj szépségeinek tehetséges megörökítője 1935. július 26-án a Fülek melletti Persén született, és 1980. november 7-én Guszonán távozott az élők sorából. 1953-ban a füleki zománcgyárban tanulta a műlakatos és öntőmester szakmát, miközben művészi tehetségét is megcsillogtatta. Előbb magánúton Szabó Gyula festőművésznél, majd 1955 és 1962 között a Pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán végzett festészeti tanulmányokat, mesterei Csemiczky László, Ján Želibský, Vincent Hložník és Peter Matejka voltak. Szabó Gyula mellett Paul Cezanne, Maurice Vlaminck és André Derain is hatással voltak a munkásságára. 1965-től a korai haláláig szülőföldjén, azaz Persén, Deresken, Egyházasbáston és Guszonán élt. 1966-tól egyéni és csoportos kiállításokon mutatta be képeit a Felvidéken, Budapesten, Pozsonyban, Prágában, Moszkvában, illetve Szófiában. Készített olajfestményeket, rajzokat, grafikákat és akvarelleket. 1975-ben az anyaországban Káplár Miklós-díjban részesült.
A Jubileum című kiállítás létrejöttében szerepe volt annak, hogy Farkas Veronika művészettörténész, a Limes Galéria alapító kurátora ifjúkorában Bacskai Béla baráti körébe tartozott, a művész gyakran beavatta az alkotási folyamatba is. Egyrészt emiatt akarja éltetni az emlékét, másrészt Perse polgármestere, Nagy Gábor is fontosnak tartotta a Bacskai Béla Falumúzeumban őrzött művek szakmai feldolgozását, amelyre a losonci származású szakembert, Veronikát kérték fel, aki korábban a rimaszombati Gömöri Múzeumban is dolgozott.
"Ő volt a mi nagy példaképünk, mentorunk és támaszunk. Bacskai Béla tehetségének kibontakozására, majd későbbi pályájára is nagy hatással volt. Neki akkor is kiönthettük a szívünket, ha a munkahelyünkön már nagyon elegünk lett az elképesztő „szocialista” rendelkezésekből. Az édesapámon kívül ő sarkallt leginkább arra, hogy művészettörténész legyek"
– idézte fel pályakezdésük éveit Veronika.
Nos, a falumúzeumi mustra során megegyeztek a polgármesterrel, hogy Farkas Veronika feldolgozza a Bacskai-gyűjteményt, és a kettős jubileum alkalmából a Limes Galéria látogatói elé tárja. Az elgondolást tett követte, s a polgármester a 29 művet saját kocsijával szállította Komáromba. A Bacskai-művekkel illusztrált brosúrában Hahnné Duray Éva visszaemlékezése olvasható a művészhez kötődő barátságáról, a művészettörténész pedig arról írt, hogy 1976-ban milyennek látta Bacskai festészetét: „Érzékeli és láttatja a táj líráját, drámai feszültségét. A festőművész piktúrájában a forma stilizálása párosul a vonal konkrétságával. Síkok és görbék együttesével absztrahálja a természet valóságát. A nagy és nyugodt felületeket helyenként a fák és lombok kalligrafikus, finom ábrázolásával töri meg. Bacskai Béla festészete nem elszigetelt festészet, része az egyetemes művészetnek”.
Miközben nézegettem a képeket, Veronika felhívta a figyelmemet azokra az általa kitűnőnek tartott portrékra, amelyekről eddig sem a szakmának, sem pedig a Bacskai-híveknek nem volt tudomása.
– magyarázta.
Nyilvánvaló, hogy Bacskai Béla rövid földi léte során gazdag életművet hagyott hátra. A volt katonatemplom emeletén augusztus 31-ig tekinthető meg a kiállítás, keddttől péntekig 14 és 17 óra között, máskor pedig a +421 903 719 493-as telefonszámon való személyes időpont-egyeztetés alapján.
Megjelent a Magyar7 2025/31. számában.