Az első fecske Somorján

A Somorjához tartozó Tejfalun szeptembertől új tanítási módszert vezettek be: megalakult a speciális osztály, amelyet az autizmussal élő és más pervazív fejlődési rendellenességben szenvedő gyerekek számára nyitottak.

A somorjai Magyar Tannyelvű Speciális Alapiskola kizárólag mentálisan sérült gyerekekkel foglalkozik. A tejfalusi iskola gyermekei nem mentálisan sérültek, tehát betegségük nem befolyásolja mentális képességeiket. A speciális osztályba járó gyerekeknek nincs tanulási nehézségük (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), csak másképp kell foglalkozni velük, mint az egészséges kisdiákokkal. Az igazgató fontosnak tartotta az osztály létrejöttét, ugyanis a környéken nincs még egy ehhez fogható kis közösség, tehát a maga nemében unikumnak számít az új osztály. A város képviselői is nagymértékben hozzájárultak a speciális osztály létrejöttéhez. A gyermekeket hozzáértő gyógypedagógus tanítja, megfelelő asszisztensek segítségével.

Szeptemberben minden iskolai dolgozó az új helyzethez mérten kezdte meg a munkáját.

Csető Andrea gyógypedagógus, az új osztály vezetője elárulja, hogy hasonló nehézségű gyermekekkel még nem dolgozott, ezért számára is kihívást jelent az új helyzet. Mint mondja, a tanulók ügyesek, jól haladnak a tanulásban, és egyre inkább felzárkóznak a többiekhez.

Eleinte mindenki szkeptikusan fogadta az osztály létrejöttét, hiszen a mostani elv azt tartja, hogy ne szegregáljuk (különítsük el) a speciális igényű gyerekeket, járjanak csak nyugodtan az egészséges diákok közé. Ez azonban nem ilyen egyszerű. Nemcsak a tanárok, a szülők számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a speciális osztály nagyban elősegíti a gyermek fejlődését, hiszen így minden gyermekre jut hozzáértő pedagógus vagy asszisztens. A kisosztályban legfeljebb hat diák tanulhat.

Az autistákat az idén már a kommunikáció és szociális készségek fejlesztése nevű tantárgy is segíti, amellyel a grafomotoros készségeket sajátítják el. A figyelemzavaros gyerekeknek pedig viselkedésterápiás foglalkozásokat tartanak a tanárok. Figyelemerősítő gyakorlat lehet a mindennapi szituációk felelevenítése és az egymással folytatott beszélgetés. Ezekről a gyerekekről tudni kell, hogy gyakran agresszívek. Nemcsak a környezetükre jelentenek veszélyt, hanem saját magukra is. Előfordul, hogy magukat harapják meg, fejüket a falba verik. Náluk ez jelenti az érzelmeik kimutatását. Így kezelik az indulataikat, mondja Csető Andrea.

A negativizmus is nagyon jellemző ezekre a gyerekekre. Míg más boldogan készül az iskolába, számukra nyűg, mert nem érdekük a tanulás és a fejlődés.

Nehezen ösztönözhetők bármire. A fél év alatt azonban nagy előrelépést értek el a gyerekek, ami természetesen a tanító néniknek, a nevelőknek és a szülőknek köszönhető. A pedagógusoknak rendkívüli fantáziával és kreativitással kell rendelkezniük, hogy egyáltalán munkára tudják bírni a nebulókat, hiszen bezárkóznak a saját világukba.

Kényszerképzetben szenvedő gyerekek is akadnak, akik mindenben csak elsők lehetnek. Ám ők is örülnek, ha jó jegyet kapnak, ha megdicsérik őket, de egy-egy órán hisztériás rohamok is előfordulnak. A kudarcot nehezen élik meg, ám fokozatosan, rengeteg türelemmel és odaadással kiküszöbölhetők ezek a nehézségek. Az összes betű ismeretének birtokában vannak már, lassan, de biztosan tanulják az olvasás fortélyát. Ügyesen számolnak és írnak. Az önuralom hiánya mellett az idő nekik kedvez, és lassan képesek lesznek uralni a tetteiket és a gondolataikat. Az osztálynak hősei vannak. Olyan hősök, akik nehézségeikhez mérten valamiben kiemelkedővé váltak egy bizonyos tanítási napon.

A speciális igényű gyermekeket ugyanúgy elviszik kirándulni, úszótanfolyamra, vagy egyéb csoportos, kulturális eseményre.

Az egészséges diákokból álló osztály tudja, hogy ezek a gyerekek kicsit mások, mint ők, de az iskolaközösség nagyon jól kezeli a dolgot, így a gyerekek is elfogadják az új osztály tanulóit. A súlyosan sérült gyermekeknek szükségük van a családias közösségre, ahol kellőképpen fel tudnak zárkózni a többiekhez. Ha rendes iskolába járnak, a többiek kiközösítik őket, itt ez nem fordulhat elő.

A tejfalui iskola speciális osztályában a szabályok betartása kissé nehézkes a gyerekek számára, ugyanis nincsenek szabályok.

Egy adott esetnél mindig a helyzet adja, hogy a tanárok hogyan reagáljanak a gyerekek megnyilvánulásaira. Olykor megengedőbbek, másszor szigorúbbak, ez függ a gyermekek lelkiállapotától. Valamelyik diáknak videójátékra, a másiknak Deák Bill Gyula zenéjére van szüksége a megnyugváshoz. A pedagógusok célja, hogy olyan gyerekeket neveljenek ki, akik később, felsősökként képesek egy közösség teljes értékű tagjai lenni, megtanulják megfelelően kezelni az indulatokat, és nem utolsósorban a viselkedési zavarok is háttérbe szorulnak. Az iskola környezete megfelel az elvárásoknak, a közösség elfogadó, a hozzáértő pedagógusok szeretettel foglalkoznak a diákokkal. Ha bővülne a csoport, nagyobb terem is igényelhető az iskolában.

Az írás megjelent a Magyar7 2020/9. számában.