Andrássy Gyula síremléke - Tőketerebes
A krasznahorkai Andrássyak egyik ága 1838-ban házassággal jutott a kiterjedt tőketerebesi birtokhoz és kastélyhoz. A szabadságharc és az emigráció után a pesti palota mellett a terebesi lett gróf Andrássy Gyulának, a távollétében jelképesen felakasztott huszártisztnek, a kiegyezés miniszterelnökének, majd az Osztrák–Magyar Monarchia első külügyminiszterének a kedvelt tartózkodási helye. Gyermekkorának nagy részét is itt töltötte, majd ide vonult vissza hivatalainak letétele után is.
Országgyűlési képviselőként 1889-ben utoljára szólalt fel a véderőtörvény vitájában. Ekkor azonban már súlyos beteg volt, és 1890 februárjában a Fiume melletti Voloscóban – ahol gyógykezelésen volt – meghalt. Az MTA oszlopcsarnokában felállított ravatala előtt egy ország tisztelgett. Először a tőketerebesi katolikus templom kriptájában temették el.
Feleségének, Kendeffy Katinkának a megbízására Meining Artúr német építész 1893-ban egy neogótikus mauzóleumot tervezett az egykori vár egyik bástyájára alapozva, amelybe 1894-ben szállították át a templom kriptájából Andrássy Gyula koporsóját. A mauzóleum egy mesterséges tó partján áll. A négyszögletes alaprajzú, földszintes épület kívülről olyan, mintha egy templom kicsinyített mása lenne. Később ugyanide temették a feleségét is.
A díszesen faragott kő szarkofág, a ráboruló, a grófi pár lányát, Ilonát (1858–1952) ábrázoló nőalak és a fölé magasodó angyal Zala György szobrászművész munkája.
A mauzóleum szerencsésen átvészelte a háborúkat, impériumváltásokat, és Zala György alkotásaival együtt méltó emléke az újkori magyar történelem egyik legnagyobb alakjának.
Megjelent a Magyar7 hetilap 45. számában.
