Álmok és valóság – az épülő Martos

Magam is meglepődtem, hiszen a martosi központról még két évvel ezelőtt beszélgettünk, és azóta hallhattunk híreket az elhúzódó közbeszerzésről, az időpontok csúszásáról, de most az építész megnyugtatott, úgy dolgoznak, hogy minden időben kész lesz.

Az Ybl‑díjas Siklósi József, Dél-Komárom főépítésze 1993 óta folyamatosan dolgozik a Felvidéken, több épületet tervezett Dunaszerdahelyen és számos egyéb településen is, tagja a Szlovák Építész Kamarának is. Még két évvel ezelőtt mondta el nekünk, hogy Martoson a tervekben egy kis- és egy nagyszínpad, központi információs kiszolgáló épület, illetve a későbbiekben 5-6 úszóház, egy kisebb konferenciaközpont szerepel, amelyben kétszáz fő fogadására alkalmas előadó helyiség, sportcsarnok, száz fő befogadására alkalmas szálló és kisebb wellnessközpont is helyet kapna.

A tervek készítésekor megálmodtak egy kétszintes kalandparkot, valamint egy állandó jurtatábort fából és nemezből, amely bemutatótérként, vagy akár szállásként is működhetne. A színpadokhoz öltözők és teljes infrastruktúra tartozik majd, és egyik jellemzőjük, hogy nagyobb közösség is használhatná, például táncházak alkalmával.

Már útban odafelé látszódott Józsefen az öröme, amit a tervező akkor érez, ha kiderül, hogy tervei mégsem az asztalfióknak készültek, és látja megvalósulni a munkáját. Elárulja, már azt hitte, nem fogják tudni megépíteni a központot, bár a pénzt pályázaton megszerezték, de először azért utasították el a közbeszerzési eljárást, mert csak egyetlen jelentkező volt, majd azért, mert bizonyítani kellett a fővállalkozónak, hogy valóban meg tudja építeni a tervezett épületeket. Már pedig a tervek nem egyszerű formavilágot követtek. Ahogy Siklósi József fogalmaz, nem megvetve a derékszöget és az egyenest sem, de szívesen használ organikus formákat, és meri használni a természetben kialakult alakzatokat. A Martosra tervezett épületek jurtás, kupolás formája megidézi a magyar építészeti hagyományokat és a kupolák belső terében szabadon szárnyalhat a magyar néplélek.

Siklósi itt használt is párat, s meg is jegyezte, félve mutatkozott be az itt dolgozó ácsmesternek, hogy ő az, aki ezeket a kusza rajzokat készítette. Szerencsére – mondja – az ácsmester értette a dolgát, és azt felelte, nem kuszák azok, hiszen minden összeillik a rajzokban. De az igazi meglepetés akkor jött, amikor látta, hogy a kialakuló szerkezetek milyen műgonddal, szinte hézagmentesen vannak összeillesztve. Sok építkezésen jártam már – mondja – de ilyen minőségű ácsmunkát talán csak a sevillai világkiállításra épített Magyar Pavilonban láttam.

 z építkezési területre érve rögtön szembetűnik a központi épület. Ahogy a tervező mondja, belülről már szerkezetkész, most szerelik a gipszkarton falakat, hogy kialakítsanak benne egy kiselőadót, irodákat és vizesblokkot. Kívülről már rakják a szigetelést, és a jövő héten már rákerül a zöldesbarna keményfa zsindelyborítás.

Nem messze a központi épülettől egy pavilon áll, szerkezetkész állapotban. Ez még kap egy külső borítást, amelyen martosi motívumok lesznek, illetve egy belső emelvényt, és itt lesz kiállítva a Feszty-körkép 16x2 méteres kicsinyített mása. A Feszty-körkép pavilonját Siklósi munkatársa, a fiatal felvidéki építész, Horváth Kitti tervezte.

A központi épület és az Esterházy Akadémia között már megépült a nagyszínpad alapzata. A szerkezeti elemek már megérkeztek, és a napokban kezdik összeállítani. Ennek is jurtaformája lesz, csak kapott két oldalsó szárnyat, ahol elhelyezhetik az öltözőket.

A kisebb ágvizeket kerülgetve eljutunk a kalandparkba, amely már az ősszel elkészült. Itt bizony a kisebbek is, és vagy két emelettel magasabban a nagyok is kipróbálhatják ügyességüket. A kalandpark mellett egy kemencét is építettek, amely jól szolgálhatja akár a családi összejöveteleket is. Siklósi elmondja, hogy csak a két Komárom lakossága mintegy 50 ezer embert jelent, és a közelben nincs hasonló látványosság.

Visszatérve az ágvizek birodalmából, épp a tánccsűr építését figyelhettük meg. A bordákból már hat áll, és az íves elemeket meghajlított deszkák összeragasztásával tudta elkészíteni egy komáromi cég. Az épületek a TOP STAV ácsainak munkáját dicsérik. A tervezőtől megtudom, az ácsmester döntött úgy, hogy a központi királyfát az építkezésig meghagyja, majd ha az esernyőszerű kitámasztások felkerülnek a bordákhoz, akkor vágja ki a királyfa alját. Fel is veti a tervező, hogy ilyen kis tánccsűrt, kisszínpadot el tudna képzelni bármely felvidéki faluban, hiszen ennek megvalósítása, főleg ha több készülne belőle, nem volna annyival drágább, mint egy megszokott négyzet alakú kisszínpadé. Egy közösségi tér, színpad teremtődhetne a faluban, a formavilága pedig jelezné, hogy ott tényleg magyarok élnek.

Továbbhaladva már látni a felújított sportházat, amely majd a táborok idején fürdőblokként is szolgálhat. A futballpálya mellett pedig már Keszeg István, Martos polgármestere mutatja be az első épülő jurtát, aminek felállításában a Zele törzs tagjai serénykednek. Ez mongol típusú jurta lesz, amely laposabb, mint a másik hat kazah típusú, amely talán jobban hasonlított a valamikori eleink jurtáira.

A tervek szerint a nyáron a martosi központ építésének első fázisa lezárulhat. Az első őszi rendezvényre már fogadhatja a vendégeket. Az épületbejárás is bizonyítja, hogy egy sikeres építkezéshez több dolog kell: kell a jó terv, az elhivatott építész, a szakmát ismerő kivitelező, és kell egy gazda, aki szinte mindig ott van, ha történik valami az épületeken, aki tud örülni minden egyes felszögezett deszkának. Ezt az elégedettséget láttam Keszeg István polgármester arcán is, és azt, hogy az építkezés végének közeledtével a park biztosan jó szolgálatot fog tenni Martosnak és az idelátogatóknak.

Megjelent a Magyar7 2020/27.számában.