Állami segítségre várva
Az elszabaduló energiaárak nem kis aggodalomra adnak okot Szlovákiában. Az önkormányzatok az államtól várnak segítséget, egyelőre hiába. Úgy tűnik, a kormány nem tesz semmit a rendkívül súlyos helyzet enyhítéséért.
Összevont iskolai osztályok, a régi égők LED-es izzókra való cseréje, a fűtési órák számának redukálása. Ilyen és ehhez hasonló kényszermegoldásokkal állnak elő az önkormányzatok, ha spórolásban gondolkodnak. Lehet, hogy az utcai világítás és a fűtött helyiségek a jövő évtől már luxusnak számítanak. Utánajártunk, mit szólnak mindehhez a polgármesterek, és milyen megoldásokban gondolkodnak?
Agócs Attilát, Fülek polgármesterét a Szlovákiai Városok és Falvak Szövetségének (ZMOS) közgyűlése után értük utol. Mint mondta, a találkozón Eduard Heger miniszterelnök is felszólalt, aki felvázolt néhány lehetőséget a tarthatatlan helyzet orvoslására.
néhány településsel és nagyobb intézménnyel összefogva, de véleményem szerint ez nagyon bonyodalmas koordináció. Országos szinten 2900 körüli település van. Ha csak egy részét vonná be az egységes közbeszerzésbe az állam, az is nagyon komoly előkészítést igényel, nem megy egyik napról a másikra. A miniszterelnök úr azt is belengette, hogy már nem lehet a jövő év elejétől hosszú távú szerződésekre áramot kapni. Így a spot árak érvényesek, az pedig ugye napi tőzsdei árat jelent. Ez természetesen azt jelenti, hogy jövőre még inkább elszállhatnak az árak – vázolta a helyzetet Agócs Attila.
Füleken még tavaly ősszel megkötötték a gázra vonatkozó kétéves szerződést, ami már akkor jelentős emelkedést mutatott. Míg 2021-ben 41 euró körüli áron kapta a város a gázt, jelenleg 140 euróra jön ki az ár minden illetéket beleszámolva. Ez pedig még emelkedhet, hiszen a szolgáltatók további illetékeket építenek bele ebbe az árba.
– Ami az áramot illeti, még rosszabbul állunk – folytatja a polgármester.
– Hogy olcsóbb árat kapjunk, kétéves ciklusokban szoktunk „közbeszerezni” más önkormányzatokkal együtt. A kétéves áram-ciklus most végződik.
Ezért abban bízunk, hogy az Európai Unió mielőbb kitalál egy közös megoldást az árak letörésére – hangsúlyozta.
Mint elmondta, uniós szinten megoldásként szóba jött az ársapka bevezetése, illetve az is, hogyan vessenek ki extra-profitadót az áramtermelőkre.
– Azt látjuk, hogy viszonylag alacsony előállítási ár mellett nagyon magas a tőzsdei ár, és a különbözetre valószínűleg extraprofitadót fog kivetni az unió. Abból az egyes államok nemzeti szinten kisegíthetik a lakosokat, a vállalkozókat, az önkormányzatokat. Én azt gondolom, hogy erre a forgatókönyvre lehet majd számítani – tette hozzá.
Természetesen helyi szinten is gondolkodnak különféle spórolási lehetőségekben.
Ebben az évben Fülek városa jelentős összegeket fektetett az önkormányzati épületek energiahatékonyságának növelésére irányuló projektek előkészítésébe.
Így a II. Koháry István Alapiskola, a Mocsáry Lajos Alapiskola, a Papréti szlovák alapiskola, illetve a városi művelődési központ épületének hőszigetelésére, valamint a városháza fűtésrendszerének modernizációjára helyezik a hangsúlyt. A következő években erre vonatkozóan szeretnének pályázati forrásokat lehívni.
Ragyolc polgármestere, György Péter is egyetért azzal, hogy hosszú távú megoldásra van szükség.
– Abban biztosak vagyunk, hogy áremelés lesz, azt viszont, hogy milyen mértékben fogja érinteni a falut, még nem tudjuk. A jövő évi költségvetés tervezési időszakában, tehát október végén, november elején tudnunk kellene a sarokszámokat. Ezek attól is függnek, hogy az állam milyen intézkedéseket hoz az energiaválság leküzdésére.
Meg tudjuk húzni a nadrágszíjat, de azzal, hogy kevesebbet ég egy LED-lámpa, nem oldjuk meg az energiaválságot – mondta György Péter.
– Most szigeteljük a községi hivatalt, illetve már beadtunk egy projektet hőszivattyús rendszer kiépítésére. Sikeres elbírálás esetén a községháza energiaszükségletét minimalizálnánk. Ez tartós megoldás, így járnánk el aztán a többi önkormányzati épülettel is – mondja.
A község korábban is pályázott az épületek hőveszteségének csökkentése érdekében. Szigetelték az alapiskolát és a tornaterem tetejét, így a korábbi energiaszükséglet az egynegyedére csökkent.
– Azok az épületek veszélyeztetettek, amelyeken ilyen felújítást nem hajtottunk végre. Temperálni tudunk néhány épületet, de az sincs ingyen. Az, hogy levesszük a hőmérsékletet, mondhatni a vicc kategóriájába tartozik. A hivatalnokok, ha muszáj, ülhetnek kabátban egy 18 fokos helyiségben, de gondolom nem az a cél, hogy a gyerekeink megfázzanak az iskolában azért, mert 2-3 fokkal kevesebbre fűtjük fel a termeket – magyarázza.
Mivel Ragyolc korábban hároméves szerződést kötött a gázra és a villanyra, ezért idén még nem érinti őket súlyosan az energiaválság, de vélhetően az elszámoláskor ráfizetésre számíthatnak.
– Mindent megteszünk azért, hogy túléljük. Többször túléltünk már mindenfajta válságot, de ehhez állami segítségre is szükség van – hangsúlyozta György Péter, Ragyolc polgármestere.
Megjelent a Magyar7 hetilap 37. számában.
