Akarunk, képesek vagyunk a turizmus terén összefogni?
Vajon meglátjuk-e településeink vonzerejét? Képesek vagyunk-e közös összefogásban fejleszteni és szervezni? Ilyen témákban beszélgetett a kamocsai Gasztrofesztiválon Bódis Gábor, a Hungary NEXT ország-márka-műhely alapító-vezetője, egyetemi adjunktus a települések vezetőivel, a projektmenedzserrel és a civil szervezetek képviselőivel.
Bódis Gábor azt tudakolta a jelenléktől, hogy mit remélnek a turizmustól. Sokszor hallja kitörési pont, mit értenek ezalatt?
Elsőként Lukács Tibor, a rendezvény házigazdája kapott szót.
Megtudtuk, 1994-től üzemelteti az Oázis kempinget a kamocsai Vág-parton. „Ez egy nemzetközileg is ismert kemping volt, de a '90-es években kezdett feledésbe merülni. Történjen valami! - mondtam magamban. Megpróbáltam vállalkozóként üzemeltetni, már az első éven minden megtakarított pénzemet belevertem a fejlesztésbe. Rájöttem, kulturális és egyéb rendezvényeken keresztül kell idevonzani a látogatókat. Kisebb koncerteket, fesztiválokat szerveztem, ebből nőtte ki magát a Gasztrofeszt. Csak akkor van jövő, ha régiónk megismertetését komplex módon próbáljuk oldani”- adott hangot véleményének Lukács Tibor.
Gábor az elmondottakból kiemelte a „történjen valami” gondolatot. A turistát várni kevés még akkor is, ha sok a látnivalónk. Eseménnyé kell szervezni az ottlétét, hogy a látogató felismerje, milyen különleges helyen van.
Bób János Szímő polgármestere óriási lehetőséget lát a turizmusban. „Három pillérre helyezzük a turizmust – a természet szépségére, kiváló szabadstrandjaink vannak, amit párosítottunk a víziturizmussal, hajókikötőt is építettünk. Második pillér a tudományos turizmus - van Jedlik Ányos Emlékszobánk, technikai múzeumunk, harmadik pillérként pedig a fesztiválturizmust említeném, melynek keretében 12 éve szervezünk Fröccsnapokat, jelenleg 222 literes fröccsünkkel még a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerültünk. A környékbeli falvakkal ki kell alakítani az együttműködést, meg kell mondjam, a Fröccsnapok ötletét a Gasztrofesztiválról vettem” – mondta el Szímő első embere.
Gábor rámutatott, vegyük csak az ötletet nyugodtan a szomszédtól, jó, ha egymás ötleteire és erőforrásaira tudunk támaszkodni. A három pillérre való építkezés pedig módfelett gazdagítja a község turizmusát.
Bögi Pathó Melinda Zalaba község polgármestere elmondta, ők 138 lakossal igazán kis falunak számítanak. Nem célja a turizmus mértéktelen fellendítése, jobb, ha megmaradnak egy nyugodt falucskának. Jöjjön a turista, érezze jól magát a szép környezetben, pihenjen, vegye át a zalabai életérzést. Az Ipoly és Alsó-Garam mente apró falvai csak régióban gondolkodhatnak.
A szakember kiemelte, ezek is fontos értékek, ne is akarjunk olyat mutatni, ami helyileg nincs ott. Van érzékük a zalabaiaknak ahhoz, hogy a helyi adottságokra építsenek, ide a gasztrofesztiválra is hoztak zalabai életérzést, üvegbe zárt friss levegőt.
„Nálunk a környezet adott, van Lukács Pál Emlékszobánk, aki a gyermekirodalom művelője volt hazánkban, van szép sétányunk. Jelenleg a bicikliutat építjük, amely Gútát összeköti Kamocsával és Szímővel. Ezen kívül még repterünk is van, talán erre is lehetne építeni a turizmus terén” – mondta el Lukács Imre Kamocsa polgármestere.
A műsorvezető kifejtette, itt a példa, hogyan lehet összekapcsolni saját településünk adottságait más helyekkel, termékekkel. A természet szépségét megismerheti az régióba látogató a bicikli- és a víziút által, az ismeretterjesztő turizmust pedig Szímővel is össze lehet kötni. Hangsúlyozta, a hálózatok kiépítése a jó megoldás.
Csókás Judit pályázatíróként dolgozik a Vág és Ipoly menti régiókban. Az összefogás hiányát tapasztalja, nincs komplex, átfogó terve a régióknak. Indulnak szép fejlesztések, de hiányolja a programcsomagok értékesítését.
Bódis Gábor kiemelte, a térség sokat köszönhet Juditnak, főleg a turizmusfejlesztés terén. Nem elég felújítani egy épületet, az információt is meg kell tervezni. Bizony fontosak a programcsomagok, hogy a látogató tudja, mit nézzen meg, hol szálljon meg, hol egyen. Látogatói útvonalakat kell kidolgozni, mert a turistának nincs sok ideje ezeket mind kikutatni.
Halász Béla Gúta polgármestere arra tért ki, kell rövid-, közép- és hosszútávú koncepció, a települések vezetőinek be kell vállalnia olyan dolgokat is, ami nem az ő ciklusuk alatt fog megvalósulni. Kiemelte, merjünk 20-30 éves távlatokban gondolkodni!
Gúta képviseltében jelen volt nem csak a polgármester, de Kárpáty Ernő, a Hajómalom Fesztivál főszervezője is. Elmondta, kevés kizárólag a programok időpontjának összehangolása a környékbeli településekkel, csak az önkormányzat, vállalkozói réteg és a lakosok együttműködésével lehetünk sikeresek. Emellett rendszeresen újítani kell, figyelembe venni a fogyasztói magatartásokat és élményt nyújtani. 2010-ben létrehozták a helloGúta társulást, ennek keretében sok rendezvényt meg tudnak valósítani. Legutóbb 6500 látogatót üdvözölhettek a Hajómalom Fesztiválon.
A műsorvezető helyeselte, élményt, sőt kontrasztot kell teremteni – legyen választék és meglepetés is.
Riczo Dániel Ipolypásztóról egyike a legfiatalabb polgármestereknek. Csakúgy, mind Zalaba, ők is a nyugalomra összpontosítanak. „Gyönyörű rejtélyes folyó az Ipoly, vadregényes érintetlen terület, kevés van már ilyen. Szép parkunkban megáll, aki a községen áthalad. Tervbe van kempinghelyek kialakítása a holtágaknál - fejti ki és hozzáteszi, nagyon jó csapat alakult ki a faluban, akik tenni akarnak a közösség felemelkedése érdekében.
Bódis Gábor elmondta, a trendek előnybe helyezik azt a megoldást, amikor közlekedési eszközt tudunk váltani, például kerékpárról kenuba. Ez is lehet kitörési pont. Korunk túlhajszolt életmódja vonzza az egyszerűséget. „Belgrád mellett van Székelykeve, ott valóban nincs semmi, de tele vannak vendégekkel. A polgármester látta, az elöregedés a falu legnagyobb problémája. Mindenütt maradt egy néni és egy üres ház. Kitalálta, az egész falu szálloda lesz, az egyes számú családi ház lett az egyes szoba a szállóban és így tovább. A néni főzött a turistáknak, azok kóborolhattak az udvaron, nagyon olcsón, nagyon autentikus élményt kaptak. A nap végén pedig megbeszélték, kinek a nénije milyen finomságokat főzött” – emelte ki Gábor ezt az érdekességet a turizmusfejlesztés lehetőségeiből.
Csókás Judit projektmenedzser, a GRANTCONSULT ügyvezetője kitért arra, fontos lenne, hogy ne falunapoknak hívják a majdnem minden településen megvalósuló zenés mulatozást. Erre sok jó példa akad már a környéken- Szikince Fesztivál, Gasztrofeszt, Fröccsnapok, Pató Pál Napok, Hajómalom Fesztivál és még lehetne sorolni.
Erre reagálva a turisztikai szakértő a következő történetet mondta el: „Egyik településen szép hajlású betűkkel volt kiírva egy épület falára: Idősek otthona. Bementem, az ott tartózkodó nénik nagyon nyitottak voltak, meséltek egyfolytában a régi életről, Jézus lábnyomáról, ami megmaradt a sziklán. Kiváló sztorikat hallottam. Ha erre az épületre Mesélő ház lenne ráírva, ezerszer jobban vonzana minden arrajárót”.
Csókás Judit végszóként kifejtette, a régiófejlesztési irodák, helyi akciócsoportok feladata lenne olyan turisztikai fejlesztési tervet, átfogó koncepciót kidolgozni, amelyek valamely ismert városhoz, településhez köthetők. Ha ilyenek lennének, akkor az odalátogatóknak tudnának egy-két órás vagy félnapos utakat ajánlani, amelyek során felfedezhetnék a környék további látnivalóit. Helyben is turisztikához értő szakemberek kellenének” – fogalmazott Csókás Judit.
