Ahol Dobó István nyugszik - KÉPEKKEL
Az utolsó júniusi vasárnap délután került sor a dobóruszkai Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templom egykori papjáról, Pásztor Ferencről elnevezett emlékház állandó kiállításának ünnepélyes megnyitójára. Egy okkal több, hogy e csendes kis faluba a jövőben még több érdeklődő turista és zarándok látogasson el.
Dobóruszka az ország legkeletibb szegletében, az ukrán határtól a második, Nagyszelmenc közvetlen szomszédságában fekszik, ma zömében római katolikus magyarok lakta, 600 lelkes kis község. Akik keveset hallottak, olvastak róla eddig, azok is jól sejtik, hogy a hős törökverő, egri várkapitány, Dobó István családja volt a névadója. A 15. századtól a község sorrendben második birtokosa a 17. század végéig a Dobó család.
Úgy tartják, aki ellátogat ebbe a templomba, azt megérinti a kegyelem, senki sem tér haza üres lélekkel. Varga Judit idegenvezető előbb természetesen a Dobó családról beszélt, majd nagy részletességgel a templom történetéről is, melynek elődje egy Árpád-kori, 1150–1200 körüli, román stílusú, kőből épített kis kápolna volt. A 16. század elején építette hozzá a Dobó család a reneszánsz egyhajós templomot. Idegenvezetőnk elmondta, hogy egyedi remekműként, 1780-ban készült az ótemplom legszebb barokk eleme, a szentély Szent Kereszt főoltára. Az egy darab kőből kifaragott mesterműhöz fogható nálunk csak a sasvári bazilikában található. Megtudhattuk, hogy a fapadok, amelyeken ültünk még az 1791-től 28 éven át szolgálatot teljesítő Zsigray Pál plébános idején készültek.
Felnézve, a hátunk mögött látható barokk kórus és az ótemplom tornya is 1796-ban épült meg. Ilyen formájában, ezekkel a bővítésekkel az ótemplom 1914-ig funkcionált. Varga Judittól minden látogató megtudhatja, mi is a templom különleges, atipikus stílusának a titka: amikor az ótemplomban 1911 és 1932 között szolgáló, a mártíromságot is vállaló Pásztor Ferenc atya miséire és az ünnepekre a múlt század tízes éveinek elején a környék 12 településéről érkező hívek már nem fértek be, kezdeményezte annak kibővítését. Foerk Ernő budapesti építészmérnök-tanár tervei alapján kezdődtek a munkálatok úgy, hogy az északi falat az ótemplomhoz tartozó északi kápolnával együtt lebontották. A meglévő boltívet egy szélesebb hajóval kibővítve két boltívet alakítottak ki.
A kibővített templom 1922. augusztus 6-án történt felszentelési ünnepségére Pásztor Ferenc összeállított egy kis füzetecskét. Ennek egy eredeti példányát az állandó kiállítás is őrzi. A korabeli ismereteket, kutatásokat alapul véve összegezte az ótemplom történetét, illetve kibővítésének néhány részletét. Megemlíti például, hogy az ótemplom alatti sírboltban, családi birtokán helyezték örök nyugalomra Dobó István 1572-ben, a kárpátaljai szerednyei várában kihűlt testét. Fia és örököse, Dobó Ferenc 1601-ben emeltette a vörös márványból, művészien kifaragott síremléket, fedőlapján a várkapitány domborművével.
Mint írja Pásztor Ferenc, „a régmúlt homályába vész, ki és mikor szedte darabjaira az egykori várkapitány síremlékét. A tumba fedőlapját a déli falban, a templom külső oldalán egy fülkében helyezték el, a négy oldallap pedig a két mellékoltárba került beépítésre”.
A Dobó István 14 évvel ezelőtti újratemetése alkalmából – az eredeti oldallapokból és az egri várban lévő eredeti fedőlap másolatából – összeállított szarkofág művészettörténeti emlékét növeli, hogy ez az egyetlen tiszta reneszánsz stílusú kőkoporsó a Felvidéken.
Amikor Varga Juditot arra kérem, mesélje el olvasóinknak az emlékház történetét és azt, hogy hogyan sikerült összeállítani értékes gyűjteményét, felsóhajt. Ez egy hosszú történet, több évtizedet felölelő, kitartó harcok eredménye, mondja.
A Weiszer atyát követő, jelenlegi plébános, Makovics István nemes feladatainak egyike lett az emlékház élettel való megtöltése. Nagy öröm és áldás volt számunkra, hogy a Gulagon mártírhalált halt Pásztor Ferenc plébánosnak emléket állító állandó kiállítási anyagunk összeállítására pályázat útján támogatást kaptunk a Bethlen Gábor Alaptól – mondja az atya. A gyűjtőmunkában oroszlánrészt vállalt Varga Judit és menye, Varga-Kohári Mária, a Váci Egyházmegyei Könyvtár vezetője, de hálásak támogatóiknak és köszönik a falubeliek segítségét is.
A balkézre eső szoba is Dobó Istvánról mesél, főleg molinókon olvashatunk sok érdekességet. Sajnos, eredeti leletanyagok nincsenek kiállítva, a kapitány sisakjának, sodronyingének is csupán másolatait őrzik a tárlók.
Az ünnepi megnyitón a teremben egy pár rácsodálkozott Mikszáth Kálmán falon függő arcképére. Varga Judit nem lepődik meg azon, ha valaki nem feltétlen emlékezik a Különös házasságban szereplő hagyományra. E szerint Dobó István tumbájának eredeti fedlapját gróf Buttler János Egerbe szállíttatta, ajándékba Pyrker János László érseknek, gondolván, érvényteleníti Dőry Katalin grófnővel megromlott házasságát.
A jobb oldali szoba Pásztor Ferenc plébánosnak állít emléket. Az élettörténetét elmesélő molinókon kívül meglepően sok a jó állapotban fennmaradt eredeti tárgy is.
Nemcsak az atya egykori, felújított dolgozóasztalát csodálhatja meg a látogató, hanem ritka kincsként a fiókja rejtette több mint százéves, a templom felújítására vonatkozó eredeti tervrajzokat is. Ezeket is lehet böngészni, bekeretezve a falon lógnak. Körülbelül egy tucat 17. és 18. századból származó misekönyvet rejt a míves kidolgozású, eredeti komódos szekrénysor, többi között a Zsigray Pál, illetve Pásztor Ferenc szignójával ellátottakat is. A komód fiókjában lapul egy különleges textilrelikvia, Pásztor Ferenc eredeti, aranyszállal hímzett diakónus ruhája.
– mondja a tárlatvezető. Egy kiállított korabeli fotót vesz a kezébe, a Királyhelmecen és Nagykaposon is szolgáló Mécs László papköltő mellett többek között a plébános társaságában a néhai dobóruszkai Hangya Egyletet is létrehozó Bodnár kántortanítót mutatja rajta. Ez utóbbiról, már csak azért is szeretnék összegyűjteni a fellelhető információkat, mert az emlékház épülete kántortanítói lakás volt.
Varga Judit fia, Attila történelemtanár Vácott, ahol elment a P. Hidász Ferenc ferences rendi szerzetes atya által tartott könyvbemutatóra. A kárpátaljai ferences misszió 30. évfordulójára, 2019-ben jelent meg Paweł Wyszkowski könyvének az atya által magyarra fordított változata Katolikusüldözés Ukrajnában és Kárpátalján 1917–1944-1991 címmel. A könyvbemutatót követően Attila az atyával beszélgetve elmondta, hogy onnan származik, ahol a könyvben is említett Pásztor Ferenc 21 éven át papi szolgálatot teljesített. Hidász atyával Judit is felvette a kapcsolatot, és több alkalommal konzultáltak. Megtiszteltetés volt számára, hogy a dobóruszkai római katolikus egyházközség meghívta a volt helyi plébános emlékszobájának ünnepélyes megnyitójára, ahol beszédet mondott. Egy nap híján, 120 évvel pappá szentelését követően méltatta Pásztor Ferenc megaláztatásokkal teli életútját.
Dr. Várkonyi Gábor, az ELTE BTK docense az ünnepélyes megnyitón kiemelte, hogy az 1502-ben született egri várkapitány ahhoz a generációhoz tartozott, amely még életében láthatta a magyar királyok budai palotáját. Még az egységes országban felnőve, felnőttként tanúja lehetett felosztásának és széthullásának. Társaival együtt aktívan kivette részét abból a heroikus küzdelemből, amely megakadályozta, hogy az Oszmán Birodalom bekebelezhesse a Kárpát-medencét. Az egri védők listájáról ismert mintegy 300 hős nevének általa elhozott jegyzékét az emlékszobában olvashatják a látogatók.
Megjelent a Magyar7 2022/27. számában.
