A legitimációját vesztett szlovák kormánykoalíció és a felemás hagyománytisztelet – megjelent a Magyar7 27. száma
Kövesdi Károly főmunkatársunk azon elmélkedik, milyen nagy a különbség a magyar és az angol társadalom között. Míg az angolok nagy pompával ünnepelték II. Erzsébet uralkodásának hetvenedik évfordulóját, addig a magyar társadalomban nem kevesen azon örömködtek, hogy a magyar pólósok számára az idei vébé nem volt sikertörténet, „és emiatt Orbán Viktor vélhetően búnak eresztette a fejét” – írja Történelmi folytonosság és kommunista lelkület című vezércikkében, majd a gondolatot folytatva az angolok és a magyarok hagyománytiszteletének összehasonlításban arról ír, hogy „a gúnyözön azonban akkor indult be igazán Budapesten, amikor a kormánypárt bejelentette, hogy alkotmánymódosítással vissza kívánja állítani Magyarországon a megyék helyett a vármegyéket, és ezzel együtt az ispánok, alispánok intézményét is megújítják”.
Összezárnak, vagy bedobják a törölközőt? A kérdésre Kolek Zsolt válaszol több szempontot megvilágítva. „Matovič messianisztikus hajlamai, s az ebből adódó kompromisszumképtelensége, örökös ellenséggyártása nagyban hozzájárul a választási sikerből eredő demokratikus legitimáció lerombolásához, elkótyavetyélve a választók bizalmát. Így jutunk el odáig, hogy a kormány legális, azaz törvényes, hiszen a népakarat által szerzett felhatalmazását gyakorolja, de a politikai szimpátiákat vizsgáló felmérések egybehangzó tanúsága szerint a társadalmi legitimációját már elveszítette.
Ilyen esetekben érezheti úgy a társadalom nagyobb része, hogy a parlamentáris rendszer által négy évre szabott ciklusok miatt egy korábbi, hibásnak bizonyult döntése foglyul ejti.“
Félidő – talán ez a legtöbbet ragozott szó napjainkban az Egyesült Államokban, ahol javában készülnek a novemberben esedékes, az elnöki ciklusból hátralévő két évet nagyban meghatározó választásra. Ez a félidős választás, amely során a Kongresszus mind a 435 alsóházi helye, 100-ból 35 szenátori pozíció és jó néhány kormányzói szék vár régi-új tulajdonosára. Az elmúlt hónapok közvélemény kutatásai alapján jó eséllyel mindkét kamara turbulens idők elé néz, a Fehér Házat birtokló demokraták ugyanis nem állnak túl jól. Hogy mégis hogyan, arról ír Pomichal Krisztián Félidő című külpolitikai jegyzetében.
A mi dolgunk a magyar nemzet történetére, a nemzet egészének identitására figyelni, és abból is a legfontosabb értékekre ráirányítani a figyelmet. Azt keressük, ami a miénk, ami magyar és nemzeti – mondja L. Simon László író, költő, kultúrpolitikus, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, lapunk 27. számában, az Interjú rovatban. Vallja, feladatköre és a felelőssége nem áll meg az országhatárnál, az egész Kárpát-medence magyarságával foglalkoznak. „Az elmúlt évtizedekben az intézmény mintha alvó állapotban lett volna. Fel kellett ébreszteni Csipkerózsika-álmából, dinamizálni a tevékenységét, újragondolni, milyen legyen egy múzeum a 21. században.” L. Simon Lászlóval Fábián Gergely beszélgetett.
A legjobbak a jók között a címe Rajkovics Péternek, az Év Vállalkozója versenyről szóló beszámolójának. Azt írja, hogy talán furcsa, de a járvány idején is voltak cégek, amelyek tovább tudtak haladni a fejlődés útján, vagy éppen rátértek arra. Nem kizárólag olyan cégekről van szó, amelyek a létszükségleti cikkeknek számító élelmiszerek vagy egészségügyi, gyógyászati eszközök, termékek értékesítésével, gyártásával foglalkoztak, ennél ugyanis sokkal színesebb a paletta.
Somogyi Szilárd folytatja az egészségügyi helyzet szondázását. A Tapsvihar után, sztrájk előtt második részében a krónikus nővérhiányról és az anyagi megbecsülés elmaradásáról ír. „Ki kell mondani, hogy egészségügyi beavatkozások és műtétek kerülnek halasztásra, mert nincs elég szakképzett munkaerő. Pontosabban lenne, de jelentős részük szakmát váltva az országon belül keres új munkahelyet, a többiek pedig a környező országokban, elsősorban Ausztriában és Csehországban végzik ugyanazt a munkát, csak 300-400 euróval több pénzért.”
„Miközben naponta százával szedi áldozatait a háború, és világméretű éhezés fenyeget, aminek következtében milliók menekülhetnek el a szülőföldjükről, a háború folytatásában érdekelt (természetesen nem létező) háttérhatalom dörzsöli a markát és tömi a zsebét. A kapzsiságba belehülyült gazdagokat jottányit sem érdekli a szegények nyomora, az elkerekedett szemmel a lencsébe néző, csonttá lefogyott afrikai kisgyerekek kínjai. A kormányok pedig cinkosok mindebben” –írja Kövesdi Károly Háttér rovatunkban A fegyverbiznisz árnyékában címmel.
Nagyon gyakorlatias és ezekben a hetekben aktuális kérdést tett fel Kocur László: De hová tegyük a gyereket nyárra? Hatvanhat napig tart a vakáció a 2021/22-es tanévben, a nebulók szeptember 5-én ülnek vissza az iskolapadba. Ha a szülő alkalmazottként dolgozik, nincs ennyi szabadsága. A szerző annak is utánajárt, hogyan is alakult ki a két hónapos nyári szünidő térségünkben, és hogy van ez más országokban.
Száraz Dénes jegyzetében arról ír, hogy régen minden másképp volt. Télen tél volt, nyáron meg nyár. Télen hideg volt, majd fokozatosan melegedett az idő, aztán nyárra meleg lett, de mégsem kánikula! „Fiatalabb korában az ember jobban bírta a nagy meleget! Nekem akkor fel is tűnt, hogy amikor az idősebbek árnyékba húzódtak a strandon, mi fiatalok a napon fociztunk vagy röplabdáztunk. Egyáltalán nem zavart a 35 fokos kánikula! Izzadtunk, de akkor mi van? Nyár van!? Viszont ki emlékszik abból az időszakból hőségriasztásokra?” A folytatásról a Kánikulás pánikolás jegyzetben olvashatnak.
Egy kudarcba fulladt titkosszolgálati terv a címe a Leporolt históriák legújabb kiadásának, amelynek főszereplője a Nobel-díjas fizikus, Békésy György, aki 1946-ban hagyta el végleg Magyarországot, de a kommunista hatalom haza akarta csalni. Hogy miért, és miért nem sikerült, arról Lacza Tihamér írt.
Múltunk rovatunk legfrissebb cikkének szerzője Fóthy János, aki a Félrevert trianoni harangok című írásában cáfolja a PERFEKT, a.s. (2020) kiadó gondozásában megjelent Život národa je večný – Sto rokov od Trianonu (A nemzet élete örök – Száz év Trianon után) című könyv egyes állításait. Ján Gábor és Ferdinand Vrábel szerzőpáros munkájának legfőbb jellegzetessége, hogy minden „bokorban” a magyar revizionizmus veszélyét vélik felfedezni, de például azt is állítják, hogy a németek és a magyarok idézték elő az első világháborút.
Az utolsó júniusi vasárnap délután került sor a dobóruszkai Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templom egykori papjáról, Pásztor Ferencről elnevezett emlékház állandó kiállításának ünnepélyes megnyitójára. Egy okkal több, hogy e csendes kis faluba a jövőben még több érdeklődő turista és zarándok látogasson el, írja Molnár Gabriella a Tájaink rovatban, Ahol Dobó István nyugszik című cikkében. A kiállítás mellett a Dobó kultuszról és a templomról is sok részletet megtudhatunk az írásból.
A kassai MaJel Rovás Központban tartották a Versforraló ifjúsági irodalmi pályázat 2022-es évfolyamának díjátadóját, melyen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke is részt vett. Azt mondta, „ott kezdődik a költészet, amikor úgy tudok megfogalmazni egy-egy élményt, gondolatot, látványt, érzetet, hogy a másikban is képes legyen megpendíteni ugyanazokat a húrokat. De ehhez mesterségbeli tudásra is szükség van”. A legjobb alkotások egy kiadványban is megjelentek, olvashatjuk Fábián Gergely beszámolójában.
Mit tapasztalnak az emelkedő árak láttán a vállalkozók? Ennek járt utána Füleken Agócs Szvorák Emese. „Sokan már az alapvető élelmiszerek megvásárlását sem engedhetik meg maguknak – gondolom magamban, miközben az árakat figyelem egy helyi áruházban. Akaratlanul is rápillantok a mellettem lévő kosarára. Kifli, pástétom és egy olcsó szénsavas üdítő, ez minden, ami kijön az aznapi „büdzséből”. Majd hallom, ahogy egy idős néni mondja a másiknak: „Az unokáknak már édességet sem tudok venni, mert a nyugdíjamból nem telik rá. Örülök, hogy kenyérre még futja.” Az embereknek tehát meg kell húzni a nadrágszíjat, de vajon a vállalkozókra hogyan hat mindez?
Igazgatóváltás utáni strandmustra Komáromban a címe Nagy-Miskó Ildikó cikkének. Komáromban bő egy éve Kollár Gábor vezeti a Comorra Servis városi céget, ahová a helyi termálfürdő is tartozik. A tervei mellett arról is beszélt, hogy mennyibe kerülnek a belépők, mennyi virágot ültettek ki, hogy szebb legyen a fürdő és a korábbinál jobban felszerelt játszótér kialakításával szereznek örömöt a gyerekeknek. A környezettudatosság jegyében pedig a hulladék szétválogatását szolgáló, háromrészes szeméttárolókat helyeztek ki.
A dúlai szolgálat egyfajta önismeret is, állítja Dézsi Réka, a DONA (Dél-amerikai Dúlák Szövetsége) nemzetközi nonprofit szervezet dúlatrénere, aki segítette a felvidéki dúlák alapképzését, tudjuk meg Reczai Lilla cikkéből. A dúla görög eredetű szó, amelynek jelentése: szolgálatot teljesítő asszony. Voltaképpen a várandós kismamát segíti végig a várandósságon, a szülésen, ezt követően pedig a gyermekágyi időszakon.
Nagy érdeklődés mellett tartották meg Orosz Örs: Szoborsorsaink címmel megjelent könyvének ősbemutatóját Rimaszombatban. Van egy sajátos kötődése a gömöri régióhoz, amelyet a második hazájának tekint, kezdte mondandóját a Sine Metu Polgári Társulás elnöke, a Gombaszögi Nyári Tábor fő szervezője. A szimbólumsorsokkal prágai egyetemi évei alatt kezdett el foglalkozni. Csehországban ekkortájt kezdődött meg a szudétanémet múlt feldolgozása, a szembenézés a kitelepítésekkel és a tömeggyilkosságokkal, s bízott benne, hogy valami hasonló történhet a felvidéki magyarság vonatkozásában is, mert itt is rengeteg az elvarratlan történet, írja Virsinszky Tamás a könyvbemutató kapcsán.
Csókás Ferencre, Bény fáradhatatlan értékmentőjére emlékeztek halála 20. évfordulóján szülőfalujában, Bényben. Elkötelezett volt a múlt kutatásában, a néphagyományok élővé tételében, felszólalt a magyarság érdekében, tevékenyen részt vett a hitélet felélesztésében. A megemlékezésről Bokor Klára írt.
Visszatér az élet a Salvator patikába. Pozsony egyik legszebb épülete túlélte a háborút, a szocializmust, paradox módon a szabadság szelének a múlt század kilencvenes éveiben már képtelen volt ellenállni: 1995-ben végleg bezárták, és hosszú évekig az enyészet volt a sorsa. Pedig a neoreneszánsz épületet, amelyben közel 100 évig működött a Salvator Gyógyszertár, a világ különböző pontjairól érkező turistacsoportok ezrei csodálják meg. Nem véletlenül, hiszen az épületnek lelke van, amely magával ragadja a látogatót. Talán az elhanyagolt állapotában is bámulatos homlokzata, vagy a bezárt ajtók mögött sejtett titok okozzák ezt a különös érzést, nem tudni. Most azonban úgy tűnik, a gyógyszertár újra megnyitja a kapuját, s ha minden igaz, nem csak egy kiállítás erejéig, olvasható Dunajszky Éva cikkében.
A néptáncot 1962-ben kezdte, s a mai napig aktív tagja, sőt koreográfusa és vezetője a Garam Menti Néptánc Együttesnek. Emellett a színjátszásnak is hódol. A hatvan éve táncoló Halász Gyulával beszélgetett a szlovák iskoláról, a magyar nyelv szeretetéről, a Csemadok és a magyar hagyomány őrzésének esélyeiről a szórványban Kaszmán Zoltán.
Szomolai Andrea ellátogatott a Mátyusföldi Bringásokhoz. Tudják, közösségbe tartozni csodálatos dolog, megtartó és építő, és ami a legfontosabb, a bringás kirándulások és az „apatáborok” során erősödnek a családok, de maga az intézmény is. A riport címe: Két keréken a Mátyusföldön.
Kávézó rovatuk első cikkét a logopédus, Zupko Mária írta. Az afáziáról két hete megkezdett írását folytatta főleg gyakorlati tanácsokkal, miképpen segíthet a család a beszédképtelenséggel küzdő tagjának.
A Hazajáró címe: Vízkereszt Felcsíkban. A Csíki-havasok és a Hargita között, az Olt széles völgyében elterülő hegyközi medence északi része, Felcsík szólított meg bennünket. Az időpont sem volt véletlen: Felcsíkot a madéfalvi veszedelem 252. évfordulóján látogattuk meg, írja Kenyeres Oszkár.
Íz-lelő rovatunkban Vas Laura meggylekvárt főzött cukor nélkül, és közli a zöldborsós újburgonya receptjét.
Vas Gyula a Nissan Qashqai 1.3 DIG-T Mild Hybrid 4WD X-Tronic Tekna autót tesztelte.
Európa Konferencia Liga, Fortuna Liga, Slovnaft Cup. Meddig jut a két kupasorozatban, valamint a szlovák élvonalban a DAC a 2022–2023-as idényben? Erre és még több kérdésre keresi a választ Rajkovics György Európai kalandok várnak a DAC-ra? című írásában.
Újabb felvidéki tehetségünk került Rózsahegyre, tudjuk meg Ondík Gábortól.
A másodosztályú Pozsonyligetfalu támadója, Kelemen Marko az élvonal előző idényének ezüstérmeséhez, a Rózsahegyhez igazolt. A korábban a DAC és a Nagyszombat színeiben is megfordult tehetséget az átigazolását követően kérdezte lapunk munkatársa.
A Szurkoló rovat harmadik cikkében Rajkovics György összefoglalja a magyarországi vizes vb magyar eredményeit. Címe: Ezüst a nőknek, hetedikek a férfiak.
A hátlapon a vezekényi csata oroszlános emlékműve látható. Lapunkban ezúttal is megtalálják a részletes műsort és a keresztrejtvényt.
Kellemes időtöltést, jó olvasást kívánunk lapunkhoz. És ne feledjék, ha még nem előfizetői a Magyar7-nek, a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának, meg is vásárolhatják, nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható.
