Ahol az Egri csillagok hőse otthon van
Magyarországi támogatással újult meg a történelmi jelentőségű dobóruszkai templom tornya; a megáldása köré szervezett Nyári Kulturális Nap Dobó István és Pásztor Ferenc emléke előtt is tisztelgett.
Van valami különös abban, ahogy az ember a saját régiójával bánik. Messzire utazik kastélyok, várak, történelmi emlékhelyek megtekintése, megismerése céljából, közben pedig néha észre sem veszi, mi minden van karnyújtásnyira tőle. Az Ung-vidéken és a Bodrogköz peremén ez különösen igaz. Az egyik irányban Borsi áll, ahol Rákóczi Ferenc emléke szinte belengi a falut; a másik irányban Dobóruszka, ahol Dobó István, az egri várvédő hős nyugszik. Igen, ő az Egri csillagok hőse, akit a gyerekek előbb ismertek meg Gárdonyi regényéből vagy a filmből, mint bármilyen történelemkönyvből. A regényből mindenki tudja, hogy Dobó István „Egerhez tartozik”. Csakhogy ő nem csak ahhoz a várhoz tartozik, amelynek falai között a magyar történelmi emlékezet hőssé emelte. Családi gyökerei, birtokai, végső nyughelye egy kicsiny Ung-vidéki településhez, Dobóruszkához kötik – és ez a történet nagyon is valóságos.
Ám mintha a legfontosabb történetekre is idővel fehér lepedő kerülne: eleinte azért, hogy megóvja őket a portól, később azonban már el is takarja, amit védenie kellene. És egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy megtartjuk az ünnepségeket, koszorúzunk, beszédeket mondunk, de már egyre ritkábban meséljük el újra, miért is olyan fontos mindez – pontosan mit is fed az a rég megfakult lepel. Dobóruszkán ezt a „lepelt” újra és újra félrehúzzák. Így történt július első vasárnapján is.
Lucsko Márton plébános egy éve szolgál Dobóruszkán. Mint mondta, az idei rendezvény már az ötödik ilyen alkalom volt, az elődje által elindított hagyományt viszik tovább. A szóban forgó nap azonban számára is különleges volt: nemcsak a templomi megemlékezés, a koszorúzás és a Pásztor Ferenc Emlékház udvarán tartott kulturális műsor miatt, hanem azért is, mert a közösség végre hálát adhatott a templomtorony megújulásáért.
A templomtorony új tetőzete Magyarország Kormánya és a Bethlen Gábor Alap támogatásával készülhetett el. Lucsko Márton plébános elmondása szerint a torony felső részének javítására mintegy ötvenezer eurós támogatást kaptak, a munkálatok teljes költsége azonban végül megközelítette a hatvankétezer eurót. A torony külső vakolását és meszelését saját erőből oldották meg, ez további mintegy tízezer euróba került. Lucsko Márton plébános többször is hangsúlyozta: az egyházközség őszinte hálával tartozik a támogatásért, amely lehetővé tette a templomtorony új tetőzetének elkészítését.
– A torony rendben van, a nagy gondot most már nem ez, hanem a templom fő tetőszerkezete jelenti. A templomhajó tetőzete kritikus állapotban van, sürgős felújításra szorul, ennek költsége azonban már egészen más nagyságrend: mintegy háromszázhúsz ezer eurós összegről beszélhetünk. Amikor Dobóruszkára kerültem, szinte azonnal szembesültem a sürgető problémával. Azóta keresem a megoldást arra, hogy a tetőnk be ne szakadjon – mondta Márton atya. A közösség most abban bízik, hogy pályázatokból, támogatásokból sikerül előteremteni azt az összeget is, amely a templom nagy tetőszerkezetének megmentéséhez szükséges.
Márton atya története különös módon maga is illeszkedik Dobóruszka hangulatához. Szlovák nemzetiségű papként érkezett a magyar településre, de a magyar nyelv nem volt teljesen idegen számára. Rozsnyói gyökereiről beszélve elmondta, nagyszülei között több magyar is volt, ő maga pedig mindig értette a nyelvet, csak sokáig nem beszélte. Papként kezdett tudatosan magyarul szolgálni, és ma már a plébánosi munka jelentős részét magyarul végzi: hittant tanít, bérmálási, elsőáldozási és házassági felkészítést is tart magyar nyelven. Dobóruszka számára a visszakapcsolódás lett egy családi örökséghez.
A megemlékezésen jelen volt Novákné Mlakár Zsófia, az egri Dobó István Vármúzeum megbízott igazgatója is, aki arról beszélt, hogy Eger és Dobóruszka között élő kapcsolat van, amelyet Dobó István személye, a család egykori birtokai és a dobóruszkai nyughely is erősen összeköt. Mint mondta, ezt a történelmi szálat „nem lehet szétszakítani”.
– Az egri múzeum számára Dobó István öröksége természetesen meghatározó, hiszen az intézmény a végvári hős nevét viseli, és a várvédők emlékezetének egyik legfontosabb őrzője. Nagy tiszteletet ébreszt bennem, hogy a helyiek évről évre ennyi energiát fordítanak a hagyományok ápolására, a rendezvény megszervezésére és a helyi kiállítás életben tartására. Az egri múzeum szakmai tudásával is igyekszik segíteni, hogy a kiállítás megújuljon, éljen, és akár történelemóra keretében is használható legyen a fiatalabb generációk számára – mondta a megbízott igazgató.
A kapcsolat erős: a dobóruszkaiak a vár napjára is rendszeresen ellátogatnak Egerbe, és az egri intézményben mindig szívesen fogadják őket. A két hely egymást kiegészítve őrzi Dobó István emlékét: Eger a hőstettet, Dobóruszka a családi gyökereket és a végső nyughely csendjét.
Dobóruszkán az emlékezetnek kitartó helyi őrzői is vannak. Közéjük tartozik Varga Judit, akinek szerepét Lucsko Márton plébános külön is kiemelte. Mint mondta, a július 5-ei rendezvény megszervezésében pótolhatatlan segítséget jelentett, de ő az is, aki a Dobó-emlékhelyre érkező turistákat vezeti, és a múzeummal, az emlékházzal kapcsolatos feladatokban is részt vállal. Az ilyen munka ritkán látványos, mégis ezen múlik, hogy egy emlékhely egy megszólítható, elmesélhető, továbbadható „történet” legyen.
Az ünnepi program kora délután a Szentkereszt Felmagasztalása-templomban kezdődött. Lucsko Márton plébános köszöntőjében Dobó Istvánt és Pásztor Ferencet hitvalló elődökként idézte meg: olyan példaképekként, akik életükkel és áldozatukkal tettek tanúságot hitükről és hűségükről. A templomban vers, koszorúzás, majd az egri Dobó István Vármúzeum képviselőjének ünnepi beszéde hangzott le. Ezt követően a Beregszászról érkezett Fehér Rita tartott előadást Pásztor Ferenc életéről, szolgálatáról és áldozatvállalásáról. Az alkalom különleges momentuma a templomtorony megáldása volt. Az ünnepségen hálát adtak mindazokért, akik hozzájárultak a munkálatokhoz.
A megemlékezés után a templom előtt az egri vár vitézei díszlövéssel tisztelegtek Dobó István és Pásztor Ferenc emléke előtt. A program ezt követően a Pásztor Ferenc Emlékház udvarán folytatódott. Az emlékezés percei után a találkozás, a beszélgetés és a kulturális műsor kapott teret. Fellépett a Szirén Asszonykórus, a Komócsa Néptáncegyüttes több csoportja, a Bazsarózsa Asszonykórus, valamint Miroslav Sýkora tenorénekes is.
A Dobó István nyughelyénél és annak közvetlen közelében zajló rendezvény idén újra arra emlékeztetett, hogy a történelem nemcsak távoli helyeken, regényekben és filmekben él tovább, hanem itt is: egy Ung-vidéki faluban, egy templom csendjében, egy szarkofág mellett, egy közösség makacs emlékezetében.
Megjelent a Magyar7 2026/29. számában.
