Ahol a hős tábornok lakott: az eperjesi Kern-ház
Eperjesen, a város főutcáján, a Rákóczi-ház szomszédságában található egy 15. században épült, majd 1617 után átépített – mint a városba látogatók leírják – szerény polgárház. Szerény kinézetét azzal magyarázzák, hogy „csak három ablak szélességű”. Itt élt a 18. században Kern Kristóf, korának ismert gyógyszerésze, a marhavész elleni orvosság feltalálója. Az épület sgrafitto díszítése a 17. században készült és a Habsburg-ellenes nemesi összeesküvés résztvevőit, illetve a római császárokat ábrázolja. Az arcképcsarnokban két sorban összesen 36 uralkodó képmása szerepel. A sor – uralkodásuk sorrendjében – a római császárokkal kezdődik.
Ebben a házban lakott Szinyei Merse László és a megye legszebb hölgyei közé tartozó leánya, Emma is. És itt, leendő apósának házában lakott, 1848-ban talán egy hónapig, Dessewffy Arisztid, aki miután megismerte Emmát, a megyeházán eljegyzési vacsorát adott, másnap pedig táncmulatságot rendezett a városhoz tartozó híres fürdőben, Cemétén (ahova Eperjesen jártakor Petőfi is ellátogatott).
1849. június elején az Eperjesen tartózkodó honvédek tiszteletére fényes bált rendeztek. „Akkor avatták föl Eperjes szép táncztermét, bár falai a nemzeti színű dísz alatt még csak durván voltak vakolva. A tánczvigalom egyik legünnepeltebb jelensége Szinyei Emma volt, s a honvédsereg legnépszerűbb hőse, vőlegénye Dessewffy Arisztid, a kire mint megyebelire is büszke volt a közönség” – írja Berzeviczy Albert, majd így folytatja: „Fáklyásmenettel tisztelték meg őt, a Kern-ház előtt, melyben lakott, jövendőbeli apósánál, nagyapámnál.”
Dessewffy Arisztid tábornok és Szinyei Emma esküvője július 5-én volt, Pesten, az akkori lipótvárosi templomban. Kürthy István huszár alezredes, Szmrecsányi Ödön és a vőlegény öccse, Dessewffy Dénes huszárszázados voltak a tanúk. Megjegyzik, hogy Dessewffy Arisztid húsz évvel idősebb volt arájánál, de szerelmesebb vőlegényt ritkán lehetett látni.
A boldogság azonban nem tartott sokáig. Vészesen közel volt már Arad. Ezt Berzeviczy így írja le: „A sors kegyetlensége úgy hozta magával, hogy október 6-ika szerencsétlen néném születésnapja volt. Az ő születésnapjának hajnala lett férje vértanu-halálának órájává.”
Megjelent a Magyar7 2026/7. számában.
