2023. október 2., 20:40

A szőgyéni templomrom a honfoglalástól megmaradt az imádság helyének

Az idén is a Szent Mihály-templomkertben tartották Magyarszőgyén búcsúi szentmiséjét a szőgyéniek. A szentmise kezdetére várva az ihlet mellett a választások utáni lehangoltság, szomorúság ott lengett a rozsdás gesztenyék alatt.

szogyeni-templomkert-1.jpg
Fotó: Bokor Klára

A 32. számú Szent Mihály Cserkészcsapat tagjai „szentmihályos” zászlójukkal vonultak az oltárhoz. A katolikus hagyomány szerint Szent Mihály egyike a hét arkangyalnak, ő a mennyei hadak nagy vezére és győztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyőz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan ő maga is. Isten iránti hűsége megingathatatlan.

Szőgyéni templomkert
Fotó:  Bokor Klára

A Nap ereje áthatolt a fák koronáján, a vibráló árnyjátékban gesztenyék hullottak a földre, méhek döngicséltek, lepkék kergetőztek… „Országodat szívünkben építsd fel” - szállt az ének hangja egészen a fák koronáin túlra, fel a magas égbe. Sokat szenvedtek őseink, hiszen a tatárok, Csák Máté, a törökök a császári hadak egyaránt fosztogatták a vidéket. Mennyi kérés, kívánság, hála szállt már e helyen az ég felé… egy évezreden át, mind a mai napig magyarul… Farkas Zsolt plébános atya, be nem tartott ígéretekről, felelősségről prédikált.

Szőgyéni templomkert
Fotó:  Bokor Klára

Isten áldd meg a magyart! Jókedvvel…Bőséggel… - énekeltük a szentmise végén. Így legyen!

Szőgyéni templomkert
Fotó:  Bokor Klára

A „Magyarország vármegyéi és városai – Esztergom vármegye” című könyv szerint a magyarszőgyéni Szent Mihály templom szentélye Szent István király idejéből származik, a kéttornyos homlokzatú hajó pedig 1291-ból való. Egy 1156-ban kiadott érseki oklevél említi először a település nevét, de ennél minden bizonnyal jóval előbb keletkezett, mivel az okmány már nagyobb helységről beszél. Ismeretes, hogy Szent István minden tíz falut közös templomépítésre kötelezett, s ezek a templomok a jelentősebb településeken épültek meg. Ilyen lehetett Szőgyén is.

A török harcok idején palánkvárat építettek köré, árokkal és sáncokkal, a védelmi rendszer részeként. A kéttornyú templom túlélte a törököket az I. világháborút, majd a II. világháborúban a kivonuló németek felrobbantották. Alapjai ötven évig a földben pihentek, nem is nagyon foglalkoztak vele. Az alapok rendszerváltás körüli időszakban lettek restaurálva, konzerválva, ezeket a keresztút állomásai ölelik. Búcsúkor tartanak itt szentmiséket, de többen választják a templomkertet esküvők színhelyéül is.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.