Magyarszőgyén

Maďarský Svodín
magyar lakosság 1880
96%
1 872
magyar lakosság 1910
100%
1 989
Tszf. magasság: 193 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 94354
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

A Garammenti-hátság 250 méter körüli magasságú erdős dombsorának keleti lábánál fekszik, Párkánytól 25 km-re északnyugatra, Nagysallótól 23 km-re délre, a Szőgyéni-patak mentén. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Németszőgyénnel.

Közigazgatás

1944. január 1.-ig önálló kisközség, azóta Szőgyén két településrészének és kataszteri területének egyike. 1920-ig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, 1905-ben a korábban hozzá tartozó Aradpusztát Kisújfaluhoz csatolták. Csehszlovákiához csatolása után a Párkányi járáshoz tartozott, majd 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Esztergom vármegye, Párkányi járás). Kataszteri területe 32,60 km², a község területének 61 %-át alkotja. Magyarszőgyén katasztere 1939-hez (33,22 km²) képest 62 hektárral csökkent Sárkányfalva és Kisújfalu javára (2005-ben Révát Kisújfaluhoz csatolták).

Népesség

1910-ben 1988, 1939-ben pedig 2224, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és római katolikus vallású lakosa volt. 2011-ben 1306-an éltek itt, a község összlakosságának 50,7 %-a.

Történelem

Szőgyén falut 1156-ban "Scoudou" alakban említik először. 1291-ben "villa Sceuden", 1312-ben "Soudou", illetve "Zowdow" alakban szerepel. Az esztergomi érsekség faluja volt, majd a 13. században részben a Gyulazomboroké. 1295-ben a Hont-Pázmány nemzetségé, 1351-ben a Széchy családé, a 16. századtól az érsekség zálogbirtoka. 1242-ben felégették a tatárok. 1427-ben mezővárosi és piactartási jogot kapott. 1571-ben 103 háza volt. 1593-ban 13, 1609-ben 10 portája adózott. 1612-ben a templom köré erődfalat építettek, mely 250 főnyi védősereg elhelyezésére volt elegendő. 1685-ben elfogolalta a felégette a török. 1696-ban 11 háza volt. 1711-ben és 1716-ban újabb telepesek érkeztek. 1715-ben szőlőskertje ls 69 háza volt. 1787-ben 215 házában 838 lakos élt. 1828-ban 242 háza volt 1572 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 20. század elején téglagyár kezdte meg itt működését. 1944-ben Németszőgyénnel egyesítették Szőgyén néven.

Mai jelentősége

Itt található a szőgyéni községi hivatal, az alapiskola és az óvoda is. A két Szőgyén határa épp az 1799-ben épült Nagyboldogasszony római katolikus templomon halad keresztül, Magyarszőgyén 13. századi, román stílusú kéttornyos temploma 1945-ben elpusztult.