A Szent Korona titkairól Kassán – KÉPEKKEL
Németh Zsolt fizikus, kutató, a Szent Korona sérüléseinek és átalakításainak krónikája című könyv szerzője a koronakutatás legizgalmasabb felfedezéseit hozta el Kassára. A MaJel Rovás Központban tartott előadásában beszélt egyebek mellett arról, hogyan és mikor sérült meg a korona, milyen átalakításokon esett át az évszázadok során, illetve mit árulnak el a zománcképek, a pántok vagy az ötvösmunka.
Németh Zsolt a fizika kandidátusa, húsz éve foglalkozik a Szent Korona szerkezeti kutatásával. A most megjelent könyv, az eredetileg 2010-ben kiadott munkája jelentősen kibővített, eddig soha nem publikált archív és modern felvételeket is tartalmazó második kiadása, a legteljesebb összegzése a Szent Koronát ért sérüléseknek és átalakításoknak. Ezekből pedig jóval több van, mint gondolnánk.
Minden eddiginél több írott forrást és korai Korona-ábrázolást, valamint a különböző szakvizsgálatok eredményeit vizsgálta és vetette össze. Ezek alapján időrendi sorrendbe állította a sérülések és átalakítások nagy részét, amelyeket szűk időintervallumban datál. Összesen 49 hitelesen dokumentálható átalakítást azonosított, és 22 olyan díszt sorol fel, amely eredetileg a koronán volt, de mára eltűnt.
Mint elmondta, számos ékkő és gyöngy nem eredeti, valamint több zománckép is cserélve volt. Ezek közül kiemelkedik az abroncs hátsó részének tetején Dukász Mihály bizánci császár ábrázolása. A kutató elmondta, igazolni tudja, hogy ez cserélt, az újkorban került a jelenlegi helyére, tehát alkalmatlan a Szent Korona keletkezési idejének megállapítására. Arra is rámutatott, hogy a hátsó három uralkodókép más kéz alkotása, mint az abroncs biztosan eredeti zománcképei.
Beszélt a sérülésekről is, amelyek közül a három legsúlyosabb a pánt eltörésével járt. Ezek közül egy 1790 előtt történt, a másik kettő viszont a XIX. században. A legsúlyosabb a harmadik, amelyről sikerült kideríteni, hogy 1853. szeptember 15-e és 1857 között következett be. Ekkor berogyott a pántszerkezet, a kereszt átdőlt a mostanival ellentétes irányba, letörtek ékkövek, gyöngyök, leszakadtak csüngők.
Mint mondta, sikerült megcáfolni több, a Szent Koronához kapcsolódó, eddig gyakorlatilag alaptézisként kezelt téveszmét. Ezek közé tartozik például, hogy pontatlannak van beállítva Révay Péter koronaőr 1613-as emlékiratának leírása a koronáról. A szerkezeti elemekre vonatkozó 20 állításából 18 igaznak bizonyult, egy téves, egy igazságtartalma pedig nem eldönthető. Szintén ilyen a már említett Dukász képmás, illetve annak szerepe a datálásban, vagy az, hogy a sérülések nagy része a régmúltban történt, ahogy az is, miszerint a Szent Korona közel eredeti állapotában lenne.
– fogalmazott Németh Zsolt.
