A Szabó-szikla: Geletnek
Miután a Zólyom felé tartó utas egy ideje már az autópályán száguld, bizony nincs lehetősége elmerülni a táj szépségében, így alighanem elsuhan a megkapó látvány mellett. Amíg a régi úton haladtunk a Selmeci-hegyek mellett, a Geletneki-völgyben szinte a lábánál jártunk annak a kopár hegyfaroknak, amelynek a tetején már messziről észrevehető volt egy magas kereszt. A csupasz szirt neve Szabó-szikla, amely a Selmeci-hegység csodálójának, kutatójának, a selmeci bányászati főiskola tanárának, Szabó József (1822–1894) európai hírű geológusnak a nevét viseli.
Szabó József Pesten filozófiát és jogot hallgatott és joggyakornokként került Selmecbányára. Talán a hely szelleme által megérintve szakított korábbi hivatásával és vált mineralógussá, geológussá. Méltatói megjegyzik, hogy korának széles körű rálátással rendelkező természettudós-geológusa volt. Később kohászati és bányamérnöki oklevelet is szerzett.
A szabadságharc alatt geológusként puskaporgyártáshoz alkalmas anyagok után kutatott. A Magyarhoni Földtani Társulat 1901-ben egy emlékére rendezett selmecbányai vándorgyűlésen nevezte el róla a sziklát és a tudós nevét egy hatalmas riolittömbbe helyeztette.
Pontosabban Kachelmann Károly vihnyei öntödéjében készítették a betűket. A tábla 1 méter magas és 7,5 méter hosszú volt. Ma már sajnos nem látszik, mert benőtte a cserje és megrongálódott, de hosszas kutatás után észrevehető. Úgy hírlik, tervbe vették felújítását. A múlt század elején a hegy lábánál emlékművet is avattak, amelyre a következőt vésték:
„Hirdesse a szemben lévő szikla Dr. Szabó Józsefnek, a vidék fáradhatatlan kutatójának, a magyar geológia egyik megalapítójának emlékét. Hálás kegyelettel a Magyarhoni Földtani Társulat, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Selmec- és Bélabányai vidéki osztálya és tisztelői.”
Az arra járó azt hiheti, hogy a hegyen álló kereszt a névadó emlékére került oda. Valójában a keresztnek semmi köze a magyar geológushoz, a helybéli Jozef Vanko és felesége állíttatták hálából, és fogadott fiaikat is arra kérték, hogy ápolják a keresztet, amíg élnek.
A Szabó-szikla csúcsára, a kereszthez kellemes sétával juthatunk fel a faluból, Apáthegyaljából (Lehôtka pod Brehmi) és gyönyörködhetünk a páratlan kilátásban.
Megjelent a Magyar7 2025/35. számában.
