A szabadságharcos líceumi igazgató, Breznyik János sírja Selmecbányán
Az 1848-as forradalmi időben Selmecbánya is az események lázában élt. A helytartótanács két rendelkezését, a sajtószabadság azonnali életbeléptetését és gróf Battyhány Lajos miniszterelnöki kinevezését a városháza tanácstermében tervezték kihirdetni. E „nevezetes és nagybecsű rendelvények” kihirdetésére azonban nem a városházán került sor, hanem Kachelmann Károly gyáros javaslatára a nagyobb számú közönség befogadására alkalmas és karzatokkal is ellátott Redout-ban, a bálteremként is használt Sembery-Marschalkó-házban.
Az említett épület bálteremében Kachelmann Károly németül, Breznyik János líceumi igazgató pedig magyarul „tette helyre” a tanács álláspontját az időelőttinek és izgatónak minősített, a „népre átruházott“, éppen ezért nem helyeselt jogokról. Később Breznyik János kardot rántott a haza védelmére. Önkéntes parancsőr, majd hadnagy lett Klapka György tábornok mellett.
Ott volt Komárom ostrománál, s a kapituláció alkalmával magához vette a tábornoki parancsnoki könyvet, amelyet később az aradi ereklyemúzeumnak adományozott. A bécsi kormány el is tiltotta a tanárságtól, s csak 1858-ban került vissza Selmecbányára, hogy aztán irányításával megkezdődhessen a líceum talán legdicsőbb korszaka.
Amikor Breznyik János 82 éves korában, 1897-ben Selmecbányán meghalt (sok helyen tévesen elhalálozási helyéül Békéscsabát jelölik meg), azt írták, hogy „szorgalmas, munkás és önfeláldozó életével az ország minden lakójának háláját még életében kiérdemelte”. Nagyszabású temetésén, gyászzászlójuk alatt megjelentek a 48-as honvédek is. Szeberényi János bécsi tábori püspök így köszönt el tőle: „Immár édes Breznyikem, te a 48-as korszak előtti régi protestáns gárdának utolsója pihend ki 82 éves fáradalmaidat, küzdelmeidet, csalatkozásaidat.“
Az, hogy Breznyik Jánosnak nagyságához méltó síremléket kell állítani, a kitűnő igazgató-tanár halála után nyomban felmerült. Minden más támogatást visszautasítva, a költségeket volt tanítványai vállalták magukra. A síremléket alapozással együtt Horn Lajos, a neves besztercebányai szobrász, a kovácsolt vasrács kerítést pedig Fizély Károly, az ismert selmeci műlakatos, Breznyik egykori tanítványa készítette.
Breznyik János végrendeletében iskolákat támogatott, híres könyvtárát pedig a líceumra hagyta. A selmeci Kopogtató mögötti temetőben vele egy sírban nyugszik unokaöccse, akit szintén Breznyik Jánosnak hívtak és a líceumban tanított.
Megjelent a Magyar7 2026/11.számában.
