2024. április 13., 20:15

A példaképeink a segítő nők

A jól működő, erős közösség összetartásához, a jövő generációjának az értékek tiszteletére való neveléséhez tagadhatatlanul szükség van a finom, értelmes női törődésre. A Femine Fortis – Erős Nők társulás Női Példakép díjait idén olyan hölgyek kapták, akik csendesen, de hangyaszorgalommal építik a közösségüket.

 

A 2024-es díjazottak a Femine Fortis elnökségével. - FF archívum
A 2024-es díjazottak a Femine Fortis elnökségével.
Fotó: Femine Fortis archívum

A Mátyusföldről érkeztem Fülekre, a Femine Fortis – Erős Nők társulás ünnepségére, ahol átadták a Női Példakép díjakat.

A fő szervező, Zupko Mária ezúttal is hangulatos, családias légkörű rendezvényt szervezett a helyi művelődési ház dísztermében. A Mátyusföldről Gömörbe vezető hosszú utat nemcsak én tettem meg, két díjazott is érkezett a sík nyugati régióból. Egyikük, Szarka Zsuzsa, a Nádszegi Petőfi Sándor Alapiskola igazgatója, a Szalag-Zsinór Design ruhák tervezője Női Példakép díjat kapott. Másikuk, Molnár Bea, a Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola pedagógusa, a Mátyus Néptánccsoport szakmai vezetője Női Példakép különdíjban részesült.

Mindkettőjüket hosszú évek óta ismerem, pedagógusi hivatásunk során többször keresztezték egymást útjaink, és roppant örömként éltem meg, hogy régiónk két kiváló emberének munkája kiemelt elismerésben részesül. A Példakép életműdíjas szintén pedagógusi múlttal rendelkezik, karakán, erős személyiség, aki szerényen, de határozottan tette a dolgát egész életében.

Hahné Duray Éva törékeny alkatából nemcsak az erő sugárzik, hanem a derű is. Gyorsan megtaláljuk a közös hangot, hiszen Éva néni állandó, hű olvasója a MAGYAR7 hetilapunknak, valamint főszerkesztőnk, Molnár Judit szeretett osztályfőnöke is volt.

 

Femine Fortis ékszerek

 

A Femine Fortis – Erős Nők társulás Női Példakép díjait kilencedik alkalommal adták át. A hölgyeket a közösség jelölheti, a díjazottak személyéről a szervezet elnökségi tagjai szavazás útján döntenek. A hagyományoknak megfelelően a díjátadó ünnepség minden évben Füleken kerül megrendezésre, idén először a Városi Művelődési Központban, mivel a megszokott helyszín, a Városháza épülete felújítás alatt áll. A bensőséges hangulatú ünnepség fényét a Füleki Művészeti Alapiskola tehetséges fiataljai emelték. A vendégeket és a díjazottakat a polgármester megbízásából Mihály Judit főellenőr üdvözölte. Elfogadta a hölgyek meghívását a besztercebányai magyar konzul, Bárkányi József is.

Szarka Zsuzsa, Hahn Duray Éva, Molnár Beáta és Bárkányi József konzul.
Szarka Zsuzsa, Hahn Duray Éva, Molnár Beáta és Bárkányi József konzul.

 

A díjazottak tárgyi ajándékban is részesülnek egy-egy kézműves ékszer formájában. Ezek a Femine Fortis ékszerek azt szimbolizálják, hogy emelt fővel, védőbástyaként állnak a hölgyek közösségüket szolgálva, miközben mindennapi családi teendőiket is hiánytalanul végzik, sokszor erő felett.

Szarka Zsuzsa a nőiség és a családvezetés mintáit nagyszüleitől származtatja. Az iskolavezetés és a divattervezés mellett rendületlenül áll zenész férje, Szarka Gyula oldalán, gyermekeik kiváló, boldog emberek, akik szintén őrzik a lángot, amelyet szüleik gyújtottak bennük. Tisztességet, becsületet, az otthon melegének megtartását tanítja és példázza környezetében.

Az életműdíjat a Femine Fortis új kategóriaként vezette be elismeréseinek sorában, hiszen Hahn Duray Éva munkásságát ezen a magas szinten lehet csak méltatni. A múlt század történelmi viharaiban erős oszlopa volt a nógrádi magyar közösségnek, amikor a leginkább szükség volt a példamutatásra és a megtartó, női nevelőerőre. Szerényen fogalmaz a díj átvétele után, mint minden kiválóság, aki szívét-lelkét beletette vállalásaiba.

– 1953-ban meghatározó élmény volt számomra, amikor az édesanyám által varrt piros-fehér-zöld zászlót lengették a losonci Vigadó színpadán. Ebből hatalmas botrány lett, még a központi pártbizottság is foglalkozott vele. Nekem csak annyit mondtak a szüleim, hogy ne nagyon hangoztasd, hogy mi varrtuk. Már gyerekként megtanultam, hogy két igazság van, az egyik, ami otthon van, a másik pedig a házon kívül azokban a szörnyű ’50-es és ’60-as években. Egész életemben csak azt csináltam, amit éreztem, hogy meg kell tennem, és ami engem is érdekelt – fejtette ki Éva néni hozzátéve, hogy volt füleki gimnáziumi tanítványainak zöme máig vezető egyénisége a felvidéki közéletnek, és ő ezért is büszke pedagógus. Elárulta, amíg ereje és egészsége engedi, nekilát az emlékiratai megírásának.

A Példakép különdíjas Molnár Beátát leginkább a néptánc szeretete, a gyermekszemek csillogása, a tánc során tapasztalt gyermeki öröm látványa motiválja.

– Mindig azt mondom a gyerekeknek, hogy addig jó, amíg magyarul tanulunk, táncolunk és énekelünk. A hivatásomat igyekszem maximálisan úgy végezni, hogy ne okozzak csalódást senkinek.

A Femine Fortis – Erős Nők társulás elnöke, Neszméri Tünde elárulta, a szerencsés véletlen hozta úgy, hogy idén mindhárom díjazott pedagógusként kapcsolódott be a felvidéki magyar közéletbe. Ez is azt mutatja, hogy érdemes és fontos felhívni a figyelmet a női segítő- és nevelőszakmák jelentőségére és közösséget formáló erejére.

 

Az írás megjelent a Magyar7 2024/15.-számában.

 

 

 

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.