A Mádl–Schuster találkozó emléke Rimaszombatban
2001 októberében a rimaszombati református parókián találkozott egymással Mádl Ferenc magyar és Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök, valamint Erdélyi Géza református püspök. Több mint két évtized távlatából most egy emlékkonferenciával és emléktábla-avatással idézték fel az esemény jelentőségét.
A járványhelyzet miatt október helyett májusban került sor a jubileumi emlékünnepségre, amely a Szlovákiai Református Keresz-tyén Egyház, a Rimaszombati Református Egyházközség, a Mádl Ferenc Emlékbizottság és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet közös szervezésében valósult meg.
Az alkalom a rimaszombati református templomban kezdődött, ahol Kovács Tímár Ildikó lelkipásztor köszöntötte az egybegyűlteket és a meghívott vendégeket. A templomban Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke tartott áhítatot, amelyben az igazságos béke fontosságát hangsúlyozta az igazságos háborúval szemben. Igemagyarázatában rámutatott, hogy a mai ember hajlamos úgy tekinteni a békére, mint egy statikus állapotra.
A békesség megszerzése viszont egy kihívás, tenni kell érte. Amikor cselekvően foglalkozunk a békével, s amikor jó irányba lépünk, akkor csökken a félelem és nő a szabadságunk. Nagyon fontos, hogy ezt lássuk, és jól értelmezzük – fejtette ki Géresi Róbert, hozzátéve, hogy boldogok, akik az igazságos béke megvalósításán fáradoznak. Ezen dolgoztak a Mádl–Schuster–Erdélyi találkozó résztvevői is, s nekünk is ez a feladatunk itt Közép-Európában.
Az ünnepi eseményen részt vett többek között Erdélyi Géza emeritus püspök, Martonyi János volt külügyminiszter, a Mádl család tagjai, Hetey Ágota Magyarország kassai főkonzulja, Breuer Klára Magyarország finnországi nagykövete, Szilágyi János Ede, a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet igazgatója, Juhász György, a Selye János Egyetem rektora, valamint Šimko József, Rimaszombat polgármestere.
Martonyi János volt külügyminiszter, a Mádl Ferenc Emlékbizottság elnöke ünnepi beszédében felidézte a 2001. október 19-i találkozó történelmi jelentőségét.
– Nem kétséges, hogy amikor két köztársasági elnök találkozik, az önmagában is fontos, de itt egy mélyebb találkozóra is sor került. Valóban a két nép kézfogásának, barátságának adott kifejezést a két rendkívüli személyiség, a két államfő. Volt egy másik jelkép is, mégpedig főtiszteletű Erdélyi Géza püspök úrnak a jelenléte. Így nem egyszerűen két közjogi méltóság találkozott, hanem mellettük volt a keresztény identitás, a hit, s a bizalom, ami a hitből fakadt. A püspöki jelenlét ezt közvetítette, s talán ez volt az egyik kulcsa annak, hogy a találkozó kapott egy ilyen dimenziót – mondta Martonyi.
A volt külügyminiszter szerint szélesebb összefüggésben az is elmondható, hogy a magyar–szlovák kapcsolatok is új lendületet kaptak.
– Fontosak a hidak, a gázvezetékek, fontos, hogy összekapcsoljuk őket, de azért az igazán fontos az, amikor a szívek és a lelkek találkoznak. Ez történt ezen a találkozón is, ahol három ember megértette egymást, ugyanarra vágyott, s ugyanazt érezte fontosnak. Tudták azt, hogy ebben a viharos szegletében a világnak az egymással szembeni bizalomra, egymás szeretetére különleges szükség van. Vannak és lesznek vitáink, de mi fogjuk ezeket megoldani. Beszélnünk kell róla és közösen megoldani, ez az üzenet, amit ez a találkozó ma is közvetít és közvetíteni fog – hangsúlyozta Martonyi János.
A templomban tartott megemlékezés után került sor a református parókia épületén található kétnyelvű emléktábla átadására, amelyet Erdélyi Géza emeritus püspök és Mádl András, Mádl Ferenc fia leleplezett le, miközben Molnár Árpád szepsi lelkipásztor a lelkészlak erkélyéről tárogatón előadta a 25. zsoltár 1. versét a „Szívemet hozzád emelem...” c. éneket. Ezt követően konferenciával és szeretetvendégséggel folytatódott a megemlékezés a Csillagházban.
A konferencián Somogyi Alfréd, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja tartott előadást a felvidéki lelkészképzés történetéről. Értékelése szerint nem ez az államfői találkozó eredményezte közvetlenül a Selye János Egyetem és azon belül a teológiai kar létrejöttét, de a református lelkészképzés ügyét az egyházi térfélről átemelte társadalmi és politikai síkra, így kétségkívül fontos szerepet játszott ebben a tekintetben.
A húsz évvel ezelőtti hármas találkozó hangulatát Erdélyi Géza emeritus püspök elevenítette fel, míg B. Kovács István gömörológus a Királyok, kormányzók és fejedelmek Rimaszombat történetében című előadásában egyebek mellett megjegyezte, hogy éppen a 2001-es találkozó volt az egyetlen, amikor két ország államfője egyszerre látogatta meg a gömöri várost.
Végül Breuer Klára nagykövet asszony, a Mádl Ferenc Emlékbizottság igazgatója, valamint az alkalom ötletgazdája mondott köszönetet minden szervezőnek a készséges együttműködésért. Elmondta, hogy Mádl Ferenc 11 évvel ezelőtti halálát követően többen úgy érezték, hogy az államfő bizonyos cselekedeteinek az emléke nem szabad, hogy elhalványuljon. A határon túl elsőként a beregszászi főiskola falán avattak egy emléktáblát, most pedig Rimaszombatban. Mindkét tábla a magyar nyelvű felsőoktatás melletti kiállásának állít emléket, így ezentúl Beregszász és Rimaszombat városát Mádl Ferenc személye is összeköti.
Megjelent a Magyar7 2022/20.számában.
