A legfontosabb a megelőzés
Horváth Pavlík Orsolya és Fehér Kornél a Dunaszerdahelyi járásban praktizáló fiatal fogorvosok, akik nemcsak a fogorvosi műszerek és berendezések tekintetében naprakészek, hanem modern, páciensközpontú szemléletet is képviselnek.
Talán nem is gondolnánk, de egy-egy fogorvos átlagosan több ezer pácienst kezel a Dunaszerdahelyi járásban, így ne csodálkozzunk, ha hiány van belőlük. A vásárúti Horváth Pavlík Orsolya és a nyárasdi Fehér Kornél pályafutásában nemcsak a fogorvosi szakma a közös, hanem az is, hogy mindketten a Vámbéry Ármin Gimnáziumban érettségiztek és mindkettőjüket másodjára vették fel a Comenius Egyetem Orvostudományi Karára. Mivel Orsi majdnem tíz évvel fiatalabb, így neki már a kezdeteknél módja volt a fogorvosi szakirányt választani. Kornél viszont még a klasszikus orvosit kezdte el, ahonnan fogorvosnak szakosodott. Orsi az egyetem negyedik évétől kezdve már fokozatosan elkezdett asszisztálni, illetve, amennyit a gyakorlat engedett, önállóan dolgozni.
– kezdte Orsi, aki Vásárútra ment férjhez, így kézenfekvő volt, hogy a helyi egészségügyi központban bérel helyiségeket, hogy megkezdje az önálló praktizálást.
– A Covid alatt is dolgoztunk, hiszen fájós fog akkor is volt, továbbá új rendelővel, friss pacientúrával úgy éreztem, nem hagyhatom cserben az embereket. A modern rendelő egyik alapismérve, hogy minden van benne, ami a páciens kiszolgálásához szükséges, továbbá igyekszik lépést tartani a fejlődéssel – húzta alá Orsi.
Kornélt harmadikos gimnazista korában győzte meg a család baráti körének egyik tagja, hogy ő is erre a pályára lépjen.
– Mivel édesapám fogtechnikus volt, így a fogászathoz való kötődés már alapból megvolt. Később, az egyetemen mi voltunk az első évfolyam, akik már fogszakorvosokként végeztünk. Az egyetem alatt és után a családi barát édesapjánál gyakorlatoztam, majd 2011-ben saját rendelőt nyitottam – mesélte Kornél.
Egy modern fogorvosi rendelőben már nyoma sincs a vészjóslóan fehér színnek, a talán még az ötvenes évekből itt felejtett, az ülésbe épített köpőcsészének, a klasszikus orvosi vasszekrénynek, melynek üvegajtaja mögött a polcokon veszedelmesebbnél veszedelmesebb fogók, szikék, méretes orvosi tűk, injekciós fecskendők és borzalmas színű, latin betűs gyógyszeres dobozok sorakoznak. Gyerekkoromban a fogorvosi fúró még úgy szólt, mint a légkalapács, és maga a művelet is olyan volt, mintha a fogak helyett aszfaltot törtek volna a szájüregben.
– Ha picit visszanézünk az időben, akkor a diagnosztika és a kezelés szempontjából nem volt annyi lehetőség és nem volt annyi modern eszköz, mint manapság. Ez is az oka annak, hogy az idősebb kollégák zöme általában a fogóhoz nyúlt olyan esetekben is, amelyeknél manapság már biztosan nem húznánk fogat. Ebből kifolyólag az emberekben alapból kialakult a rossz érzés és a félelem. Manapság azonban már nagyon nagy figyelmet fordítanak a prevencióra – mondta Kornél.
– hangsúlyozta Orsi.
Mint minden szakma, így a fogászat is rohamos léptékekkel fejlődik. A Szlovák Fogorvosi Kamara a fogorvosok szakmai továbbképzését az egyetem elvégzése után ötéves ciklusokra bontja. Minden ciklus alatt legalább 150 kreditpontot kell megszerezniük a fogorvosoknak ahhoz, hogy szakmailag értékelhetők legyenek. Mivel általában a képzésekért 10-15 kreditpont jár, ez éves lebontásban nagyjából 3-4 képzést feltételez, ami kötelező ahhoz, hogy az illető praktizálhasson. Egy-egy képzés 4-500 euróba kerül, amit az orvos természetesen saját zsebből fizet ki.
Rengeteg modern anyag, műszer kerül bemutatásra, valamint a kiállítótér közepén üvegfalakkal körülvett kezelőhelyiségben elismert sebészek, fogorvosok élő műtéteit és kezeléseit tekinthetjük meg. Műtét közben a bemutatott technikával kapcsolatban magyaráznak is, illetve a műtét után lehetőség nyílik kérdéseket feltenni. Ilyet például Szlovákiában még nem tapasztaltam – jegyezte meg Kornél, akinek a „kedvenc” szakterülete az esztétikai fogászat és a pótlások.
A fogápolás akkor kezdődik, amikor az első tejfog kibújik a pici gyermek szájában.
– Nem a gyerekeket, hanem a szülőket tanítjuk meg fogat mosni! Egy 4-5 éves gyerek még írni sem tud. A fogmosás egy hasonlóan nehéz feladat, amihez az ilyen korú gyereknek a kellő finommotorikai képessége még nincs meg. Nem azt mondom, hogy ne kísérletezzenek, ne próbálkozzanak, de a szülő dolga az, hogy ellenőrizze és átmossa a gyermeke fogait. Sok fogorvos nem szívesen fogad gyerekeket, de engem kimondottan örömmel tölt el, amikor a megfelelő hozzáállással sikerül egy nem együttműködő gyerekből együttműködőt varázsolni. Az a célom, hogy legalább a saját pácienseim körében egy egészségesebb generációt „neveljek ki”.
Azt Horváth Pavlík Orsolya és Fehér Kornél is megfigyelte, hogy a gyerekek táplálkozási szokásai nagyon rossz irányban változtak. Ez az oka annak, hogy a szájhigiéniára ötször annyi figyelmet kell fordítani, mint pár évtizede. Fontos tehát a pozitív szokások megerősítése a családban.
Kornélnak a fogyatékkal élő páciensek kezelése is a szívügye. Siketnéma pácienseivel a kezdetekben nehéz volt megértetnie magát, kézzel-lábbal magyaráztak egymásnak, és az instrukciókat írásban közölte velük. Nyilván mindkét részről hallatlan türelem és empátia szükségeltetik a kommunikációhoz, de ez a többszöri találkozás után már tökéletesen működött. Down-szindrómás és más, fogyatékkal élő páciense is volt már, s igaz, hogy velük lassabb a munka, de megy. Ugyanez érvényes a hiperaktív gyerekek esetében is, vannak trükkök, fortélyok, amelyek segítségével közelebb lehet kerülni hozzájuk.
Megjelent a Magyar7 2023/41. számában.
