A Kürtös Madách és Mikszáth szülőföldjén
A Kürtös, a Nagykürtösi járás egyetlen magyar nyelvű havilapja 2003 óta számol be a régió politikai, társadalmi és kulturális eseményeiről. Ez az ország egyetlen, a Csemadok által kiadott járási újságja.
Közel tíz évvel a Palóc nevű járási hetilap megszűnése után, 2003 decemberében jelent meg a Kürtös első száma. Ebben Hrubík Béla, a lap akkori főszerkesztője az alábbi gondolatokat írta A megtalált haza magasában című vezércikkében: „Tíz évnyi hallgatás után újra rendezve sorainkat elindultunk hát, hogy megkeressük az elveszettnek hitt, de a lelkekben mindig féltve őrzött haza széthordott, szétlopott darabjait, hogy ismét felépíthessük igazi, lélekemelő otthonává az itt élőknek.”
A Csemadok Nagykürtösi Területi Választmányának egykori elnöke, a közelmúltban elhunyt Balogh Gábor a lap céljait ekképpen fogalmazta meg: „A mindennapokon túl hangsúlyozottan szeretnénk felkelteni az olvasók érdeklődését magyarságunk őstörténete, anyanyelve, zenevilága, népművészete, hiedelemvilága, rovásírása, egyszóval a csodálatos egység és gazdag múlt iránt. Hogy tartásunk és egészséges büszkeségünk legyen, ne veszítsük el gyökereinket, múlttudatunkat.”
A közéleti havilap jelenlegi főszerkesztője, Bodzsár Gyula a Kürtös hasábjain foglalta össze a régió sajtótörténetét. Mint kiemelte, a Nagykürtösi járásban 1973 decemberében jelent meg az első magyar nyelvű helyi lap, a Haladás. „Az egykori járási nemzeti bizottság és a járási pártbizottság adta ki a Pokrok szlovák nyelvű hetilap magyar mutációjaként megjelenő Haladást, amely 17 év után, 1990 decemberében szűnt meg. Mivel az újság kiadója, a Nagykürtösi Járási Nemzeti Bizottság nem vállalta tovább sem a szlovák, sem a magyar hetilap kiadását, az addig közös szerkesztésben megjelenő Pokrok–Haladás szép csendben elvált egymástól, és 1991 januárjától Palóc néven látott napvilágot a Nagykürtösi járás hetilapja, amely a 20. lapszám megjelenését követően – 1991. június 13-án – egy búcsúszám kiadásával anyagi okok miatt megszűnt.
Egészen pontosan átmenetileg szünetelt a kiadása. Majd egy éves kényszerpihenő következett a helyi magyar sajtó életében, amikor is 1992 májusában megjelent a Honti-nógrádi Palóc című regionális közéleti hetilap ingyenes hírvivője. A lap hetente nyolc oldalon került az olvasók kezébe.”
Miután a Honti-nógrádi Palóc 1993. szeptember 17-én megszűnt, közel fél évtizedet kellett várni egy újabb magyar nyelvű helyi sajtótermék megjelenésére. A járás kétnyelvű hetilapja, a Krtíšske noviny – Kürtösi Újság 0. száma 1997 decemberében került az olvasók látókörébe. Húsz lapszám után ez is megszűnt.
A 2003-ban útjára induló Kürtös kiadásához az anyagiakat pályázati úton teremtik elő, ami az eladásból befolyt összeggel együtt többé-kevésbé elegendő a nyomtatási költségekre. Amint azt Bodzsár Gyulától megtudtuk, ennek jelentős tételét a papír és a festék vásárlása jelenti, de számításba kell venni a nyomdagépek karbantartását is, mivel a lapot a saját kis nyomdagépükön nyomtatják.
– vázolta a helyzetüket a főszerkesztő.
– A szlovákiai pályázatoknál ugyan kimutatunk a műszaki szerkesztőnek bizonyos, 1-2 ezer eurós honoráriumot, de ezt visszatesszük a pénztárba a nem pályázható kiadásokra. Ez azért van, mert nálunk csak abban az esetben lehet nyomdaköltségekre pályázni, ha azt nyomdában rendeljük meg. Területi választmányunk az ipolynyéki székhelyen biztosít helyet a szerkesztőségnek, így nincsenek bérleti- és rezsikiadások, valamint a terjesztéshez a szolgálati autó az üzemanyaggal együtt szintén a lap rendelkezésére áll.
A Kürtöst kezdetben 1000 példányban nyomtatták, mára már letisztázódott a példányszám: 800 darabot nyomtatnak havonta a saját kis nyomdájukon. Ami pedig a terjesztést illeti, azt is saját maguk oldják meg; autóval tesznek egy kört a járásban, s a magyarok által is lakott településeken leadják a megrendelt példányokat a községi hivatalokban, az üzletekben, illetve azoknak a magánszemélyeknek, akik az adott településen terjesztik a lapot.
– Napjainkban az internet térhódításával, amikor se szeri, se száma a rengeteg információt és olvasnivalót közlő közösségi oldalaknak, nehéz helyzetben van a nyomtatott sajtó. A helyi sajtó nem helyettesítheti az országos napi- vagy hetilapot, de ez fordítva is igaz.
– Változatlanul régiónk krónikásai kívánunk maradni. Szeretnénk emelni lapunk példányszámát, amihez keressük azokat a formákat, módokat, amelyekkel szélesebb körben tudnánk népszerűsíteni az újságot. Ahhoz azonban, hogy stabil színvonalon tudjunk érdekes, olvasmányos, időszerű információkat nyújtó lapot kiadni, a lelkes és önzetlen szerkesztőségen és tudósítói körön kívül a megjelenéshez biztos anyagi háttér, az állandó olvasóközönség és természetesen aktív, tevékenyen dolgozó önkormányzatok, kulturális csoportok, oktatási intézmények is szükségesek, hogy rendezvényeikről, életükről, programjaikról be tudjunk számolni.
Megjelent a Magyar7 2024/7. számában.
