A körzeti gyermekorvos élete nem fenékig tejföl
Az egészségügyi alapellátásban fontos szerepe van a körzeti gyermekorvosnak. Az orvoshiány azonban ezen a téren is aggasztó Szlovákiában, miközben az állam és az Unió sem támogatja a helyi orvosi ellátás fejlesztését. A Mátyusföldön a közelmúltban két gyermekorvosi körzetet vontak össze. A magyarlakta régióban ráadásul kulcsfontosságú az anyanyelv használatának a kérdése.
Az ambuláns betegellátásban már most komoly gondokkal küzdünk, nemcsak szakorvosból, általános körzeti orvosból, de gyermekorvosokból is egyre kevesebb van. Ráadásul az orvosok átlagéletkora magas. Az Állami Számvevőszék tavalyi adatai szerint Szlovákiában a gyermekorvosok átlagéletkora 62 év, több mint húsz százalékuk hetven év feletti. 2025-re a jelenleg praktizáló gyerekorvosok ötven százaléka éri el a nyugdíjkorhatárt.
Ahhoz, hogy egy gyermekorvos saját körzetben elkezdhessen praktizálni, legalább tízévnyi tanulási és gyakorlati időre van szükség.
A szocializmus idején és később, a kilencvenes évek végéig a szlovákiai orvosképzésben már a hatéves általános képzésen belül eldönthette a hallgató, hogy általános orvos lesz-e, vagy gyermekgyógyításra szakosodik. 2004-től, az Európai Unióba való belépéssel Szlovákia kötelezte magát, hogy az orvosképzést is aláveti az uniós jogrendnek. Ennek értelmében az általános orvosképzés után a végzős csak általános orvos lehet, ezután választhat szakirányt.
A gyermekorvos szak pedig az egyik legigényesebbnek számít, amely öt-hat év pluszképzést, szakvizsgázást, gyakorlatozást jelent, magyarázza Kacz Éva, Nádszeg polgármestere, aki a polgármesteri hivatal előtt az oktatásügyi minisztérium honosítási ügyosztályán foglalkozott az orvosképzés jogrendjének kérdéseivel. Ezért is van jelenleg nagyon kevés gyerekorvos, hiszen a képzés ideje gyakorlatilag megduplázódott.
A Galántai járásban a közelmúltban összevontak két gyermekorvosi körzetet. Nagyszombat megye jóváhagyásával az Alsószeli–Körtvélyes–Felsőszeli körzet a Nádszeg–Királyrév–Úrföld–Alsóhatár településeket magában foglaló körzethez csatlakozott a Gútay Enikő doktornő által vezetett G-Medics Kft. égisze alatt. A két Szeli és az apró település, Körtvélyes gyermekeit és serdülőit az elmúlt fél évszázadban Lehotská Marta doktornő látta el. A hetvenöt éves gyermekorvos ma is aktívan gyógyítja és látja el a gyermekeket, most már a G-Medics Kft. alkalmazottjaként.
Gútay Enikő szerint az idős Lehotská doktornőtől mindenki tanulhatna, tiszteletet és megbecsülést érdemel sokéves, áldozatos, jól végzett munkájáért. A sziszifuszi papírmunkára azonban már nem volt ereje. Ezért felkereste a G-Medics Kft.-t, és felajánlotta a körzetét, mert szerette volna biztosítani a folyamatosságot abban a régióban, ahol egész praxisát töltötte. Lehotská doktornő napjainkban hetente háromszor bejár az alsó- és felsőszeli rendelőbe, a hét többi napján a kisebb rendelőkbe Gútay doktornő jár ki a nádszegi központi rendelőből.
Az összevont körzetben így több mint ezerhétszáz páciense van. Mint mondja, nincs szabályozva, hogy egy gyermekorvosnak hány páciense lehet. Ha az ember átvesz egy körzetet, készül egy szerződés, amelyet a megyének is el kell fogadnia, majd a megye engedélyével lehet a biztosítókhoz fordulni. Fizikailag egyszerűbb ellátni egy ekkora körzetet, mint szellemileg, mondja a doktornő. Pedig ez messze nem a legnagyobb számú gyereket adó régió. Mióta szabad orvosválasztás van, sokan a városba mennek orvoshoz. Ebben a körzetben ez inkább Felső- és Alsószelire jellemző, ahonnan a szülők gyakran viszik Galántára vagy Vágsellyére a csemetéjüket.
Gútay Enikő, aki 14 évig dolgozott az érsekújvári kórház neonatológiai osztályán, úgy véli, a város vonzza az embereket, mert ott több a szakorvos. A faluban azonban kevesebb a beteg, családiasabb hangulatot, kapcsolatot lehet kialakítani.
Sokan úgy gondolják, hogy a városi rendelő jobban felszerelt. Ehhez képest a nádszegi rendelőben van levegőfertőtlenítő, germicid lámpa, CRP-gép (ez már a szeli rendelőkben is van), automatikus gépi vizeletanalizátor, defibrillátor, EKG, automata szemvizsgáló, tüdőkapacitás-mérő, sorolja a doktornő.
Nemrégiben a Baross-pályázatnak köszönhetően sikerült egy Accuvein érátvilágító szerkezetet is vásárolnia, amely megvilágítja a gyermek ereit, így vérvételkor nem kell össze-vissza szurkálni a gyerek karját.
– Azt hiszem, ez az ellátottság versenyképes bármelyik városi rendelővel. A városnál azonban nagy előny, hogy kéznél van a labor. Ez a legnehezebb a körzeti orvos munkájában, nem minden esetben érkezik azonnali válasz a kérdésekre. A kórházban fél órán belül van röntgen- és laboreredmény, szakorvosi segítség, ha kell. A körzetben az ösztönökre, a tapasztalatokra kell támaszkodni, ezért igyekszem a lehető legtöbb eszközt beszerezni.
Az eszközbeszerzés azonban nem olcsó mulatság, állami és uniós segítség nélkül elképzelhetetlen. Gútay doktornő megjegyzi, hogy a praxisa során először tavaly találkozott egy Nagyszombat megyei kiírással a rendelő bútorokkal való berendezésére. Ez volt hosszú-hosszú évek óta az első lehetőség Szlovákiában. A doktornő egyébként elégedett a falvaktól bérbe vett rendelőivel. Nádszegtől, Alsó- és Felsőszelitől bérel rendelőt, amelyeket az elmúlt években sikerült viszonylag jól és komfortosan felújítani. Mint mondja, csak Alsószeliben hiányzik egy izolációs helyiség, a másik két rendelő ezzel is rendelkezik. Az elkülönítőhelyiségnek a Covid-járvány ideje alatt nagy hasznát vette, hiszen a rendelők belső részét fenn tudta tartani a megelőzésre, az újszülöttoltásra. A covidos vagy légúti fertőzéseket az elkülönítőhelyiségben látták el.
A magyarul és szlovákul is kitűnően beszélő doktornő szerint roppant fontos, hogy ebben a nagyrészt magyarok lakta régióban a gyerekorvos ismerje a kis páciensek anyanyelvét. Mivel a környéken több cigány család is él, Gútay doktornő a roma nyelv alapjait is elkezdte tanulni, hogy legalább pár szót, megnyugtató mondatot tudjon mondani a cigány kisgyerekeknek is.
Az anyanyelven történő orvoslás fontosságát hangsúlyozza Kacz Éva is, a nagyrészt magyar ajkú Nádszeg polgármestere, aki a Covid–19 elleni védőoltások megye által vezényelt programja során figyelt fel arra, hogy az egyszerű falusi ember milyen kiszolgáltatott helyzetben van, ha az orvos nem tud hozzá az anyanyelvén szólni.
Ezért is hálás azért, hogy a falunak olyan gyermekorvosa van, aki minden gyermekkel és szülővel szót tud érteni.
Nádszegen nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minél szélesebb körű szolgáltatást tudjanak nyújtani a lakosoknak az orvosi ellátás terén is. Örülnek, hogy a gyerekorvosnak, az általános orvosnak és a specialistáknak is otthon tudnak adni a nagyközségben, így a lakosoknak ritkán kell utazniuk orvosi ellátás miatt. Az önkormányzat nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az orvosoknak nyújtott körülményeket folyamatosan javítsák, szinten tartsák. Ezt célozták a felújítások is.
Széles körű felújításon esett át Alsószeli orvosi rendelőinek épülete is, ahol egy épületben székel a gyermekorvos, a körzeti orvos és a fogorvos. Valamennyien külön bejárattal, külön épületszárnyban.
Kovács Lajos, Alsószeli polgármestere elmondja, hogy egy községnek nincsenek kötelezettségei és kompetenciái orvosi ellátás bebiztosítására. Ha egy település igényli ezt a szolgáltatást, gyakorlatilag magának kell bebiztosítania a helyiséget és odacsalogatni a szakorvost. Egyébként jogilag a megye határoz abban, hogy egy kerületben, körzetben mennyi orvos működését engedélyezi. A polgármester örül annak, hogy a faluban a G-Medics Kft. biztosítani tudja a kontinuitást, és nem szűnik meg az orvosi ellátás akkor sem, ha az idős Lehotská doktornő egyszer úgy dönt, végleg nyugdíjba vonul.
Kovács Lajos ugyanazt nehezményezi, amit Gútay Enikő: sem az állam, sem a megye, sem az Európai Unió részéről nincsenek támogatások, pályázati lehetőségek a helyi kiskörzeti orvosi ellátásokra. Magyarországon az önkormányzatok tudnak pályázni a háziorvosi ellátások infrastrukturális felújítására. Szlovákiában az önkormányzat magára van utalva, senki nem segít.
– Soha nem felejtem el az első telefonhívást, amit polgármesterként kaptam 2014-ben. Első napom volt a hivatalban, szinte még le sem ültem, amikor hívott a gyermekorvos, Lehotská doktornő. Jelezte, hogy az egész épületben 18 fok van, így nem tudja levetkőztetni és ellátni a gyerekeket.
Kovács Lajos utólag mosolyogva mondja, hogy a környéken az alsószeli rendelő volt az utolsó közintézmény, amelyet még szénnel fűtöttek. 2014 decemberében! Fél év kellett ahhoz, hogy be tudják szereltetni a központi fűtést. Azóta felújították a rendelők beltereit, kicserélték a fél évszázados PVC-burkolatot, de a nyílászárók cseréje még várat magára, mert a járvány miatt az építőanyagárak nagyot emelkedtek.
A felsőszeliben élő Pulen család három óvodás, illetve kisiskolás korú lánygyermekkel költözött haza a Felvidékre Prágából. Jól ismerik a nagyvárosi orvosi ellátást, és azt is, milyen sokat jelent egy gyermeknek, ha az orvos az anyanyelvükön beszél. Hazaköltözésükkor a falusi orvosi ellátást preferálták a városival szemben.
– Prágában mindenki a legjobb orvost kereste. Mi azt az orvost választottuk, akinek a körzetéhez tartoztunk lakhely szerint. Az orvos természetesen nem értett magyarul, de elégedett voltam vele – mondja az anyuka.
– Volt azonban egy kellemetlen élményünk. A doktornő az óvodakezdéshez szükséges orvosi igazolásra azt írta, hogy a gyerek nyelvi készségei nem megfelelőek. Szíven ütött, hiszen a 3 éves kislányom kimagaslóan jó kifejezőkészséggel rendelkezett. Igaz, magyarul. A cseh óvodának ez nem volt szempont
– magyarázza Pulen Anikó, aki, miután hazaköltöztek, a gyermekeit a felsőszeli gyermekorvoshoz jelentette be. Mint mondja, a magyar doktornőnek sikerült Boglárka életében először úgy vért vennie, hogy a gyereket nem kellett két embernek lefogni.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/29. számában.
