A királyhelmeci kórház szülészetének tervezett bezárása ellen tiltakoztak
Szerdán ismét elégedetlenségének adott hangott a Bodrogközi Falvak és Városok Társulása a zömében magyarok lakta keleti tömb egyetlen kórháza szülészetének tervezett bezárása ellen. A tiltakozásukban egyenrangú partnerként vett részt az Ung-vidéki Falvak és Városok Társulása. A mintegy ötven polgármester kezdeményezéséhez egy emberként állt oda a régió nyolc Kassa megyei képviselője mellett a királyhelmeci kórház csapata is.
Pataky Károly, Királyhelmec polgármestere, Kassa megyei képviselő bevezetőjében utalt arra, hogy városa valaha járási székhely volt, míg a hatvanas években valakik másképp nem határoztak. Mint mondta, a rendszerváltás előtt a ma már nem létező állami gazdaság a régió szinte minden falvában megtalálható részlegeivel mintegy másfél ezer embernek helyben biztosított munkát, megélhetést. A felsőbb szintű határozatokat követően ma már a város határában, a 80-as évek elején épült bútorgyár sem működik, ahogy a gépgyár, a pékség és a tejfeldolgozó üzem sem. Pataky sérelmezte, hogy a város ezek helyett nem csak államilag támogatott ipari parkot nem kapott, de autópálya híján járható autóutak sincsenek mindenhol. Az új Tisza-híd sem épül és Ukrajnát a régióból csak gyalogosan vagy vonattal lehet megközelíteni. Hangsúlyozta, hogy a tőlünk távol lévő hatalmasok véleménye szerint nekünk, bodrogözieknek és Ung-vidékieknek nincs ilyesmire szükségünk, nem járnak nekünk az élhetőbb életkörülmények, a fejlesztések, munkahelyek, jövőkép a gyermekeink, unokáink számára, csak szavazatainkra tartanak igényt.
Majd azzal folytatta, hogy az elmúlt néhány évtizedben akár hozzá is szokhattunk volna ahhoz, hogy a már meglévőnél többet nem adnak az egymást váltogató kormányok, míg nem azon kaptuk magunkat, hogy a jelenlegi államvezetés merészen képes volt egy lépéssel még tovább is menni.
Hencel Klára, a kórház igazgatónője bevezetőjében leszögezte, hogy nemcsak a két érintett régió falvainak és két városának polgármesterei, de a nyolc megyei képviselőjének köszönhetően a teljes Kassa megyei testület támogatja, hogy a királyhelmeci kórház szülészete érintetlenül megmaradjon. Felidézte azt az alapvető tényt, amit már az egészségügyi tárca által több, mint egy évvel ezelőtt napvilágra került, leépítésekkel fenyegető kórházi reform kapcsán megvalósult tüntetés során is felvetettek: ha a királyhelmeci kórházban meglévő ellátásban bárminemű változást kényszerítene ki az illetékes egészségügyi tárca, az azt jelentené, hogy az érintetteknek a két legközelebbi kórházba, Tőketerebesre és Nagymihályba kellene utazniuk.
A kórház által kidolgozott esettanulmány bizonysága szerint ez, a másodosztályú utakon átlagosan 60 percet vett igénybe.
Ha pedig figyelembe vesszük azt a nem elhanyagolható tényt, hogy a zavartalan haladást az adott útszakaszon vasúti sorompó is akadályozza, a gyakorlatban akár mentővel, akár saját gépkocsival kellene adott esetben ezen kórházak valamelyikébe eljutnia a gyermekét éppen világra hozni készülő nőnek, Ágcsernyőből vagy Tiszacsernyőből a célbaérés ideje akár másfél óra is lehetne. Ez pedig, ahogy az igazgatónő mondta, teljességgel elfogadhatatlan, hiszen
az újszülött és az anya életével játszani nem csak etikátlan, de megengedhetetlen is!
Majd azzal folytatta, amivel az egészségügyi minisztériummal folyó tárgyalások során is érvelnek, nevezetesen, hogy
Nem elhanyagolható szempontként pedig kitért arra is, hogy ebben a leszakadó régióban a szociálisan hátrányos helyzetű lakosság számára még Királyhelmecre is gondot jelent eljutni, nem hogy az említett két járási kórházba. Ezek a várandós anyák ugyanezen okból kifolyólag jellemzően elhanyagolják a rendszeres terhességi vizsgálatokat és tanácsadásokat, ami azzal jár, hogy akkut esetként, az utolsó pillanatban rohannak a kórházba.
Az igazgatónő nemcsak az egészségügyi tárca, de Kassa megye illetékeseivel folyó tárgyalásai során is elmagyarázta, hogy a királyhelmeci adat leképezi az országosan kimutatható, csökkenő tendenciájú szülési rátát. Éppen ezért, ahelyett, hogy az adott lakosságszámmal bíró régión belül a magasabb születésszámot szajkóznák, egybehangzóan inkább az elérhető még magasabb minőségre kellene törekedni. Az igazgatónő az állam illetékeseihez egy költői kérdést is intézett: számolnak-e vajon azzal, hogy ha a királyhelmeci kórház bármelyik részét is bezárnák, a személyzet számára nyitott és kecsegtető lehetőségként fennáll a közeli magyarországi érvényesülés. S nem csak számukra, de a várandós kismamáknak is közelebb lesz a sátoraljaújhelyi szülészet, mint a két hazai járási kórház. A minisztérium helyében ő, személy szerint ezzel a lehetőséggel nem akarna számolni. Említést tett még a minisztériummal folytatott első, február végi, mintegy két órás tárgyalásáról, melyen néhány polgármester is megjelent, de csak zárt ajtók mögött zajlott. Az egészségügyi minisztériumtól ígéretet kaptak egy közeljövőben esedékes újabb tárgyalásra, melynek témája a szülészet bezárására vonatkozó előzetes értesítés lesz. Az igazgatónő megkérte a polgármestereket és megyei képviselőket, aznap üljenek majd vele autóba, hogy a miniszter úrnak bebizonyítsák a régió lakosai számára ismert, említett tényt – a törvényileg megszabott maximum 30 perces kórházba szállítási idő teljesíthetetlen.
Az intézményvezető felszólalását bizakodva zárta: reméli. hogy a kórház ellenvetéseit felsorakoztató fellebbezés pozitív visszhangra talál. Arra kérte a megjelenteket, hogy továbbra is támogassák kiállásukkal a régiót szolgáló közös ügyet és ne engedjék a meglévő egészségügyi szolgáltatások tervezett leépítését.
A tiltakozás hivatalos részét követően a média képviselői megtekinthették a szülészetet. Dr. Pataky Zoltán szülész-nőgyógyász kíséretében láthatták az egymásba nyíló, korszerűen felszerelt, 4 helyiségből álló részleget, ahol a kismamákat ellátják. A magánpraxisa mellett a kórház szülészetének főorvos helyettesi posztját részmunkaidőben betöltő szakember a szülések számát illető kérdésünkre elmondta, hogy 22 évvel ezelőtt, pályája kezdetén átlagosan 600 körül volt az éves szülések száma Királyhelmecen, de a hatvanas években ennek akár a duplája is. A mai számok leképezik a változásokat: a munkalehetőségekben szegény környékről a fiatalok kénytelenek külföldre költözni és a már eleve meglévő kisebb gyermekvállalási kedv mellett ezen anyák többnyire külföldön szülnek. Továbbá az egészségügyi tárca tapasztalatot és a szülésszámot illető logikátlan érveléseire kérdéssel reagálva szemléltette a valóságot:
ha itt hárman, négyen vezetnek szülést, fejenként évi 100 gyerek világra jöttét segítve és egy klinikán az évi 2 ezer szülésre 30 orvos adott, akkor vajon kinek van nagyobb gyakorlata?
Képtelen felfogni, hogy ha a kórház az előírt elvárásokkal összhangban minden tekintetben kellőképpen felszerelt, a szakorvosok is adottak, akkor hogyan lehetséges az, hogy az itt esetlegesen munka nélkül maradó, jelen állítás szerint elégtelen gyakorlattal rendelkező szülész-nőgyógyász a szaktárca szemében egyszeriben más elbírálást kap, csak azért, mert átlép a tőketerebesi, a nagymihályi vagy a kassai kórház szülészetére. A királyhelmeci szülészet bezárását indítványozó illetékesek fő érve pedig éppen ez a nonszensz. A jelenleg vita tárgyát képező tervezet véleménye szerint is szakszerűtlen, megalapozatlan és tapintatlansága miatt teljességgel elfogadhatatlan.
Ahogy megkeresésünkre Hencel Klára igazgatónő elmondta, a szülést a királyhelmeci kórházban az alapellátási szolgáltatásokat biztosító, egyes kategóriába sorolták.
Ha bezárnák a részleget, akkor is meg tudnák oldani egy szülés levezetését, mert a magánpraxist folytató szülészt hívnák be hozzá. Mivel azonban minden ilyen esetet sürgősségi ellátásként kellene elkönyvelni, a betegbiztosító a kórháznak sokkal kevesebbet fizetne, mint jelenleg, a meglévő szülészeti részleg esetén.
Itt van a kutya elásva, mert a Penta két „közeli” járási kórházának szülészetére vándorolna a királyhelmecitől elvett pénzösszeg. Az igazgatónő meggyőződése, hogy fából vaskarika a szülések meghatározott számának alsó határa.
Megkeresésünkre Pataky Károly, a többi polgármester és megyei képviselő kollégája nevében olvasóinknak elmondta, hogy egyelőre ugyan nem kezdeményeztek egy újabb aláírásgyűjtést, amibe bevonnák a civileket is, de idővel akár erre is sor kerülhet. Úgy vélik, hogy az előző tiltakozó megmozdulásukat követően, a minisztériumba eljuttatott tízezernyi petíciós ív alapján a kormány látja és tudja, hogy az itt lakó emberek ragaszkodnak a kórházhoz. Ahogy mondta, minden lehetőséget megragadnak, hogy a változások ellen felemeljék a hangjukat. Azt szem előtt tartva, hogy egy esetlegesen több száz ember jelenlétében zajló tiltakozó megmozdulás akadályozhatta volna a kórház közvetlen közelében a mentőket a zavartalan betegellátásban, nem is hirdette meg azt a nagyközönség számára, csupán a polgármestereket megszólítva álltak ki, képviselve a régió többségi hangját.
