A hősökre emlékeztek Muzslán – 80 éve ért véget a II. világháború
A második világháború befejezésének 80. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést Muzslán. A rendezvény során főhajtással emlékeztek meg a világháborúban hősi halált halt muzslai honvédekről, különös tekintettel azokra, akik a Don-kanyarnál vívott harcokban vesztették életüket, valamint azokról, akik a háború végső szakaszában, a Szent László hadosztály kötelékében harcoltak, és Muzslán vagy annak környékén estek el.
A község parkjában álló Háborús hősök emlékművénél köszöntőt mondott Herbácskó Anita, a Magyar Szövetség Elnökségének tagja. Ünnepi beszédében hangsúlyozta:
„Soha nem szabad teret adnunk a gyűlöletnek és az intoleranciának, mert ezek azok az erők, amelyek újra szenvedést hoznak a világra. Az elesett hősök a jelenünk megalapozói. Nem feledhetjük kitartásukat, odaadásukat, amellyel hazájukért küzdöttek. Fontos, hogy tanuljunk a múlt hibáiból – csak így őrizhetjük meg a béke és szabadság értékeit.”
Ezután Bolya Szabolcs, Nyitra megyei képviselő, a Magyar Szövetség járási elnökségének tagja osztott meg egy személyes történetet nagyapjáról, Bolya Andrásról, aki 1944-ben, mindössze harmincévesen vesztette életét Isaszegen, egy fejlövés következtében. Három gyermeket és feleségét hagyta hátra.
„Nagyapám pontos nyughelye a család számára 74 évig ismeretlen volt. Végül 2018-ban, a hadisírkutatók áldozatos munkájának köszönhetően Nagytarcsán előkerültek földi maradványai – személyi azonosítójával együtt. Ez a történet ma is reményt adhat minden kutatónak: még évtizedek múltán is rátalálhatunk az eltűnt hősökre. A kutatás és az emlékezés nemcsak a családok számára fontos, hanem az egész közösségünk számára is. Ezért is különösen hálásak vagyunk Muzsla Község Önkormányzatának, amely évről évre méltó módon emlékezik meg hősi halottjairól.”
A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Gombos Tamás őrnagy, Magyarország pozsonyi Véderő-, Katonai és Légügyi attasé-helyettese. Közreműködtek: az Endrődy János Alapiskola irodalmi csoportja, Szurdi Róbert, az iskola tanulója, a Dallos éneklőcsoport, valamint Sankó Júlia, a Don-kanyarnál elesett honvéd lánya. Borka Iván helyi lelkiatya áldást mondott az egybegyűltekre, akik ezt követően elhelyezték koszorúikat és mécseseiket az emlékmű talapzatánál. A megemlékezés végén közösen elénekelték a Himnuszt.
A program a muzslai temetőben található Háborús hősök síremlékénél folytatódott. Itt Bréda Tivadar, a Memoriae Patrum Honismereti Társulás elnöke szólt az emlékezőkhöz:
„Ma ne csak azokra gondoljunk, akiknek földi maradványai e tömegsírban nyugszanak, hanem azokra is, akik a Muzsla környéki harcokban áldozták életüket a hazáért, s akik ma is ismeretlen sírban pihennek – a Faricka erdő lövészárkaiban, a szőlőhegyen vagy akár a szántóföld egykori bombatölcsérében. Emlékezzünk nagy- és dédszüleinkre is, akiket a Trianoni békeszerződés elszakított az anyaországtól, de a nehéz időkben is megmaradtak magyarnak, és így nevelték gyermekeiket is. A második világháborút követő üldöztetések ellenére is vállalták identitásukat. Ők is hősök voltak – a mindennapokban éltek a hazáért, és életükkel példát mutattak.”
