A farsangolás hagyománya a mai napig él a nógrádi falvakban - KÉPEKKEL
Palócföldön a mai napig él a farsangolás hagyománya, húshagyókedd előtti szombaton zajlik a felvonulás, melyen kicsik és nagyok egyaránt maskarába öltözve búcsúztatják a telet. Igazi közösségépítés egy-egy alkalom, hiszen több generáció bekapcsolódik a felvonulásba.
Fülekkovácsiban a farsangolók a helyi kultúrházban kezdték a készülődést, hogy aztán maskarába öltözve házról-házra járják be a falut. Elmaradhatatlan alakja a menetnek a menyasszony és a vőlegény.
– mondta Gál Veronika, farsangoló.
Ragyolcon több mint harminc évvel ezelőtt a helyi néptánccsoport tagjai felgyűjtötték a környék régi mondókáit és újra élővé tették a hagyományt.
- mondta Póczos József, a Csemadok Ragyolci Alapszervezetének elnöke.
„A farsang a tél végét, a tavasz eljövetelét, a rossznak, az elmúlásnak a kizárását, a betegségek eltüntetését jelzi. A csörgés, a csörömpölés, a rigmusok, a versek, a jókívánságok mind-mind arra szolgálnak, hogy a gazdának az új évben jó termése legyen, az állatok szaporodjanak, és egészség legyen a családban” – avatott be György Ernő, farsangoló.
– hangzik a jókívánság.
Mikor már az egész család az udvaron van, jöhet a medvetánc, mert a medve már kibújt a barlangjából, a farsangolók pedig így űzik ki a telet. A maskarások a házaknál összegyűjtött ételt-italt babakocsiba teszik, s azokkal etetik, itatják a babát. Minél több adomány gyűlik össze, annál nagyobb lesz a baba. Pogácsa, hurka, kolbász, szalonna, tojás kerül a farsangi babakocsiba, no meg egy kis borocska, hogy este ne legyen száraz a vacsora. A csemadokosok örömmel veszik, hogy az alapiskolás diákok is szívesen csatlakoznak a farsangolók csapatához, akik tánccal, énekkel színesítik a műsort.
„Igazán nagyon szép hagyomány, évről-évre jönnek a farsangolók. Most mi vagyunk a házigazdák, akik megvendégeljük őket egy kis frissítővel” – mondta.
A farsangolók miután végigjárták a falut, közösen megsütik és elfogyasztják, amit kaptak.
