Visszatér a matematikaérettségi! De még túl sok a kérdőjel
Heti hét óra matematika. Ma már szinte hihetetlen, de amikor e sorok írója gimnazista volt, bizony ennyit kellett számolással és szerkesztéssel tölteni. A rendszerváltozással együtt azonban a matematikaórák száma jócskán lecsökkent a középiskolákban. Helyette a nyelvek kerültek előtérbe. Mostanra viszont ott tartunk, hogy igencsak hézagos a diákok matematikatudása, logikai gondolkodása, miközben nagy szükség volna rá. Az oktatási tárca éppen ezért már jó ideje pedzegette, hogy újra kötelezővé tenné a matematikaérettségit. Tegnap pedig maga a miniszter, Tomáš Drucker jelentette be, hogy akik 2027-ben kezdik meg középiskolai tanulmányaikat, azok már valószínűleg nem ússzák meg, hogy számot adjanak matematikai tudásukról a zöld asztalnál.
Persze nem eszik olyan forrón a kását, hiszen kétszintű érettségi vizsgát tervez a minisztérium. Akik nem műszaki egyetemekre készülnek, azoknak elég lesz az alapszintű is. Bizonyos középiskolákban, konzervatóriumokban, sportiskolákban pedig nem is lesz kötelező a matematikaérettségi. Halkan jegyezzük meg, több európai országban – Lengyelországban, Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Svájcban, Franciaországban, Szlovéniában és Horvátországban – kötelező a matematikaérettségi.
Az intézkedés természetesen óraszámemelést, vagy délutáni matekszakkörök szükségességét vetíti előre. Az évek óta háttérbe szorított, hanyagolt matematikaoktatás negatív hozadékaként egyre kevesebb fiatal pedagógus választotta ezt a szakirányt. Magyarán, nem túl nagy a „felhozatal” matematikatanárokból. Az iskoláknak mindenesetre van még egy kis idejük, hogy erre az új kihívásra felkészüljenek.
Vajda Angelika, a dunaszerdahelyi Közös Igazgatású Szakközépiskola– Szabó Gyula 21 igazgatója szerint iskolájuk esetében ez érinteni fogja az informatika szakot, a műszaki líceumot, az építészetet, az épületgépészetet, azaz évi nagyjából száz diákot.
– tájékoztat.
Mint elmondja, az elmúlt időszakban a matematika presztízse csökkent, sem a diákok, sem pedig a szülők számára nem olyan fontos már, mint még régebben. A köztudatban is úgy él, ez egy tantárgy, amiből nem kötelező érettségizni. Egy szakközépiskolában bizony elég komoly kihívás lesz ezen a hozzáálláson változtatni, mert itt a diákok egy része nem éppen a számolás mestere.
– mondja a jövőt illetően.
Kalácska Erzsébet, Németh László-díjas pedagógus, aki a napokban vette át aranymaturáját, vagyis ötven éve érettségizett, és negyvenhárom évig tanított matematikát és ábrázoló geometriát az Ógyallai Építőipari Szakközépiskolában, a diákok körében legendának számít. Arról híres, hogy mindenkivel meg tudta tanítani a matematikát és az ábrázoló geometriát. Volt diákjai a mai napig szeretettel emlegetik. Nem is titkolja, fontosnak tartja a matematika érettségi vizsgát.
Kötelezővé tételével azonban a jövőben várhatóan a diákok zöme emelt szintű érettségit kell tegyen belőle, hiszen sokan mennek műszaki egyetemekre. Ott pedig valószínűleg követelmény lesz az emelt szint, amennyiben ezt majd az egyetem elvárja. Ha viszont a középiskolákban csak az alapszintet teszik kötelezővé, az emelt szintű érettségit valahol biztosítani kell a szakközépiskolás diákok számára is. Nem érheti őket hátrány a gimnáziumi diákokkal szemben.
– mondja el portálunknak.
Rögtön hozzá is teszi, az óraszámemelést valószínűleg nem lehet majd megúszni, mégpedig minden évfolyamban. Az ő egykori iskolájában a heti kötelező matematikaórák mellett mindig is voltak gyakorlati órák pluszban.
– fűzi hozzá. Saját tapasztalata, hogy akik Magyarországon szeretnének műszaki jellegű egyetemen tanulni, azoknak iskolai szemináriumokra, vagy korrepetálásra, pótórákra van szükségük a sikeres felvételihez.
A PISA 2022 eredményeinek nyilvánosságra kerülését követően az oktatási miniszter úgy fogalmazott, hogy ez nemzeti tragédia. Ebben az értő olvasást, a matematikai gondolkodást és a természettudományos gondolkodást mérték, s mindhárom siralmas eredményt hozott. Ekkor a miniszter elmondta, hogy valamit lépni kell. Annál is inkább, mert Szlovákiában a diákok 26-30 százaléka funkcionális analfabéta, vagyis tud olvasni, de nem érti a szöveget, amit olvas, meséli portálunknak a matematikaérettségi kötelezővé tételének előzményeit Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója, oktatási szakember.
El kellene érni tehát, hogy attraktívvá váljon ez az életpályamodell, ami pénz nélkül nem fog menni. Vonzó kezdő pedagógusfizetésekre lesz szükség. A természettudományi tantárgyak felét már manapság sem az arra szakosodott pedagógusok oktatják. Szerintem ezen is változtatni akar a miniszter” – ecseteli a helyzetet.
Andruskó Imre úgy véli, rá kell erősíteni az alapiskolai matematikaoktatásra is, mert ha ott nem kapják meg a diákok szükséges alapokat, azt már a gimnáziumban vagy középiskolában nem tudják pótolni.
– foglalja össze röviden a lényeget.
