Milyen változások várhatók az érettségi vizsgák rendszerében?
Két hónap múlva elkezdődnek az érettségi vizsgák az írásbelikkel, májusban pedig már a zöld asztal mellett szóbelizhetnek a diákok. A napokban az oktatási miniszter, Tomáš Drucker belengette, hogy bevezetné a kétszintű matematikaérettségit, a Középiskolások Szövetsége pedig azt szorgalmazza, hogy szlovák nyelvből is legyen „lépcsőzetes” az érettségi, akárcsak az idegen nyelvekből. Andruskó Imrével, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatójával, Nyitra megyei képviselővel, a Magyar Szövetség országos elnökségének tagjával beszélgettünk az érettségi vizsgákról.
A matematika érettségi újbóli kötelező bevezetése már-már örökzöld témának számít az utóbbi években. Vajon szükség van rá?
Hogy pontosan mit ért alatta, még nem tudni. Vajon azt szeretné-e, hogy mindenki kötelezően érettségizzen ebből a tárgyból, és lenne két szintje, alap- és emelt szint? Vagy pedig azt, hogy akik választott tantárgykénként érettségiznek matematikából, azok választhassanak az alap- vagy emelt szint között? Egyet azonban biztosan tudunk. Ez idén még nem valósul meg, pár éves kifutásra van szükség a bevezetéséhez. Ehhez törvényt és rendeletet is kell módosítani. Magyarországon egyébként matematikából kötelező az érettségi vizsga, aminek két szintje van” – mondta portálunknak.
Személy szerint is támogatná a kötelező matematika érettségit, méghozzá a kétszintűt, hiszen egy humán beállítottságú fiatalnak nem olyan ismeretekre van szüksége, mint annak, aki műszaki főiskolára készül.
Úgy véli, nem ördögtől való, hogy az alapvető pénzügyi ismereteket, a százalékszámítást elsajátítsák a diákok, hiszen ennek a mindennapi életben nagy hasznát veszik, akár később egy kölcsönfelvételnél, vagy annak kiszámításánál, mennyi festéket kell vásárolniuk egy-egy szoba vagy lakás kimázolásához.
Az írásbeli érettségi vizsgákra idén március 12 és 15 között kerül sor. A magyar iskolákban 12-én a magyar nyelvvel kezdenek, 13-án következik az idegen nyelv, amiből gimnáziumokban kötelező az emelt szintű érettségi. Március 14-én van a matematika írásbeli, ami választható. Andruskó Imre szerint az elmúlt évek statisztikái szerint nagyjából az összes érettségiző diák 20 százaléka tesz záróvizsgát matematikából. Március 15-én pedig szlovák nyelvből írásbeliznek a magyar iskolák diákjai. Május 20-án kezdődnek a szóbeli érettségi vizsgák, melyek három hétig tartanak.
– fűzte hozzá.
Nagyrészt a koronavírus-járvány és az online oktatás hozománya, hogy tavalytól kötelező hét nappal a szóbeli érettségi vizsgák előtt közölni a diákokkal azt, mire fognak rákérdezni a zöld asztalnál. Egyfajta mankót nyújtva ezzel nekik.
„Jómagam úgy vélem, azt kell keresni, amit a diákok tudnak, és az sem baj, ha tisztában vannak azzal, mire számíthatnak a szóbelin. Az adott tantárgyakat oktató pedagógusok odafigyelnek arra, hogy mindent átvegyenek a diákokkal, amit kell. Így nem éri őket meglepetés az érettségikor. Nagy bajban lennénk, ha hét nappal a szóbeli előtt tudnák meg, mi vár rájuk.
– fejtette ki a véleményét Andruskó Imre.
Ennek kapcsán megjegyezte, a PISA-eredmények is azt mutatják, hogy a legjobban azok az országok teljesítettek, ahol bizony a gyermekek évekig memorizálnak, ha úgy tetszik, magolnak. Kínában például három és fél ezer jelet kell megtanulniuk a gyerekeknek. Ettől olyanná válik az agyuk, mint a szivacs, s szinte mindent be tudnak fogadni. Tanulás nélkül ma, az internet korában sincs tudás, a tanulást nem lehet megúszni. Nem minden rossz, ami régi. Nem kell mindent egyből elvetni, hanem ötvözni kell az újjal.
A kiemelkedő képességű gyermekek pedig tehetséggondozásban részesülnek, ők jobban terhelhetők lesznek” – tette hozzá.
