Te is magyar iskolába jársz? - Óvatos optimizmusra adnak okot a beíratási adatok
Óvatos optimizmusra adnak okot az idei beíratási adatok. Ahogy azt már megszokhattuk, a tavaszi hivatalos beíratási statisztikák csak irányadóak, az elsősök végleges száma szeptember közepén derül ki. Idén a magyar alapiskolába eredetileg beíratott 3675 kisgyermek helyett ősszel 3808 ült be az iskolapadokba.
A végleges szám az után derült ki, hogy a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége összegyűjtötte a járásokra és megyékre lebontott beíratási adatokat.
Nagy meglepetés nem éri az embert, ha beletekint a statisztikákba, hiszen a legtöbb elsős idén is a Dunaszerdahelyi járás alapiskoláiba jár, összesen 701. A létszámot illetően a második helyen a Komáromi járás végzett, 629 kiselsőssel. A képzeletbeli dobogó 3. fokára pedig a Rimaszombati járás kerül fel, a maga 529 elsős tanulójával.
Egy kicsit más képet mutat a megyés leosztás.
Itt Nyitra megye vezet 1167 beíratott gyerekkel, és még Besztercebánya megye is megelőzi a 911 elsősével Nagyszombat megyét, ahol 892 kisgyermek kezdte az iskolát.
Ezen nem lehet csodálkozni, Nyitra megyében ugyanis öt, Besztercebánya megyében pedig négy magyarok lakta járás van, míg a nagyszombatiban csak kettő. Kassa megye is jól teljesít a 739 kiselsősével, de ez a szám itt is öt járás adataiból adódik össze.
A legkevesebb iskolakezdő a szórványnak számító Pozsony megyében van, amelyhez Pozsony város, valamint a Pozsonyi és Szenci járás tartozik. Itt összesen 99 magyar kiselsős koptatja az iskolapadot.
– Szövetségünk elsősorban az első osztályosok valós számát tekinti mérvadónak, ez mutatja, a valóságban hányan kezdték meg a tanévet az első évfolyamban. Örvendetes, hogy idén is a beíratottnál több kisgyermek ült be ősszel az elsős iskolapadokba.
A növekedés nyilván a tavalyi 0. évfolyamot látogató tanulóknak köszönhető. Ebben a tanévben már nem nyithattak 0. előkészítő osztályt az iskolák, emiatt további 367 iskolaköteles gyermeknek egy évvel elhalasztották a kötelező iskolalátogatást, ők jövőre gyarapítják majd az elsősök számát.
A trend egyébként azt mutatja, hogy az utóbbi két évben hol kisebb, hol nagyobb arányban, de növekedést tapasztaltunk az elsősök valós létszámában – tudjuk meg Fekete Iréntől, az SZMPSZ elnökétől.
Mint elmondja,
nem igazán szerencsés most összehasonlítani az adatokat az előző évekével, mivel akkor még nyithattak 0. osztályokat az iskolák.
Az idei tanévtől erre már nincs lehetőségük, pedig bizonyos régiókban nagy szükség lenne rá. Az 5 éves kortól kötelező óvodalátogatás egy éve nem minden esetben elegendő arra, hogy felkészítse a gyermeket iskolai tanulmányainak a megkezdésére.
A legnagyobb létszámbeli növekedést idén Kassa megyében regisztrálták, Nagyszombat és Besztercebánya megye azonban enyhe csökkenést mutat. Tavaly viszont ez utóbbiban volt egy jelentősebb emelkedés. Úgy vélik, ezt mindenképpen befolyásolja a születések száma is.
– A demográfiai mutatók a 2016-ban született gyermekek számában emelkedést regisztráltak, ők azok, akik most léptek iskolaköteles korba. Az elkövetkező két évben ez enyhén csökkenni fog, de bízunk benne, hogy nem lesz negatív hatással a magyar iskolakezdők létszámára. Sőt, a magyar óvodások számának növekedése láttán azt reméljük, ez a magyar iskolát választók számában is meg fog mutatkozni – fűzi hozzá Fekete Irén.
A jó hírek mellett azonban szinte minden évben akad rossz is. Különösen aggódva figyelik, vajon a gyermekhiány miatt hol zárnak be kisiskolák.
– Tanulók híján 5 kisiskola szűnt meg. Felsővámosban és Illésházán, a Dunaszerdahelyi járásban, Gortvakisfaludon a Rimaszombati járásban, Vajkócon a Nagymihályi járásban és Kecsőn a Rozsnyói járásban – állapítja meg kissé szomorúan a pedagógusszövetség elnöke.
Szavaihoz csak annyit tennénk hozzá, hogy
a legtöbb önkormányzat hiába igyekszik megtartani kisiskoláját, ha a szülők máshogy döntenek és a nagyobb oktatási intézménybe, vagy a városi iskolába viszik gyermeküket.
Legtöbb kisiskolánk ajtajára éppen ez tett lakatot, mert ahol nincs beíratott gyermek, ott nincs iskola sem.
Hetven kiselsőssel kezdte meg a 2022/2023-as tanévet a Felvidék egyik legnagyobb magyar tanintézménye, a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Alapiskola. Az iskola összlétszáma viszont csökkent, mondta el lapunknak Nagy Árpád igazgató.
Tavaly ugyanis elballagott egy 98 fős kilencedikes csapat.
Jelenleg 730 tanulóval büszkélkedhetnek.
– Négy első osztályunk van. Az elmúlt években egyébként enyhe növekedést tapasztaltunk, már előfordult, hogy pár gyermeket nem tudtunk felvenni iskolánkba. Diákjainak 33-35 százaléka a környékbeli falvakból jár hozzánk. A keleti lakótelepen kihelyezett osztályunk iránt idén minimális volt az érdeklődés, csak három kisgyermeket írattak be oda, ezért ott nem nyitottunk első osztályt – sorolja az adatokat.
Nem tagadja, nagy iskolaként előnyösebb helyzetben vannak a kisiskolákkal szemben, legalábbis ami a fenntartási költségeket illeti. Külön gázszolgáltatójuk van, a gázár jövő nyárig annyira drasztikusan biztosan nem emelkedik náluk, mint más intézményeknél. Ráadásul a városvezetés is biztosította őket arról, hogy mindent elkövetnek az iskolák zavartalan működése és a jelenléti oktatás érdekében.
Zárszóként talán még idekívánkozik, hogy nekünk, felvidéki magyaroknak nem lehet mindegy, hány gyermek jár anyanyelvi iskolába. Ez az identitás megalapozásának fő terepe, meghatározó szerepet játszik abban, milyen felnőtté cseperedik egy-egy gyermek. Nekünk nem lehet mindegy, hogy tanul-e magyar népdalt, Petőfi-verset, magyar történelmet. A beíratási számok növekedésében elévülhetetlen érdemei vannak a Rákóczi Szövetségnek is, amely már évek óta iskolakezdő támogatással, iskolatáskával próbálja ösztönözni a magyar iskola választását.
Habár a beíratási adatok kedvező folyamatokra engednek következtetni, ugyanakkor idén sem kerültük el néhány kisiskola bezárását. Pedig ezek az adott településeken komoly értéket képviselnek, bezárásukkal mindenképpen veszít, szegényedik a falu.
S hogy a vége mégis pozitív kicsengésű legyen,
egyre több helyről hallani, bővíteni kell az óvodát, mert nincs elég férőhely.
Szerencsére a legtöbb helyen már, nagyrészt a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programnak köszönhetően, modernizálták az óvodákat, sőt voltak települések, ahol újak is épültek. Éppen ennek eredményeként gyarapodik évről évre a magyar óvodába járó gyerkőcök száma. Jó lenne, ha ez huzamosabb ideig az iskolába lépő gyermekek statisztikáiban is megmutatkozna, mert akkor talán még a 4000 beíratott gyerek álomhatárának az elérése sem lenne lehetetlen.
