2025. szeptember 21., 09:33

Tamás Erzsébet: Mi nem iskolabezárásokban, hanem átszervezésekben gondolkodunk

Szeptember 18-án és 19-én a Szlovák Köztársaság Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Ifjúsági Minisztériuma az Országos Közoktatási és Ifjúsági Intézettel közösen tartott fontos megbeszélést oktatásügyünk égető problémáiról, fókuszba került a mostanában oly sokat ragozott alapiskolai hálózat optimalizácója is. Tamás Erzsébet, a Magyar Szövetség oktatáspolitikusa szerint tartalmas és aránylag fárasztó két napon vannak túl, pódiumbeszélgetésekkel és csoportmunkákkal, ahol nagyon sok témát nyitottak meg és ezek a résztvevők különféle szemszögeiből kerültek megvitatásra.

Fotó: pixabay.com

„Csütörtök délután három heterogén csoporttal dolgoztunk. Fenntartókkal, igazgatókkal, politikusokkal és más oktatási szakemberekkel beszélgettünk.

Jómagam konkrétan az optimalizációval foglalkoztam a csoporton belül. Próbáltunk rámutatni arra, hogy a változás milyen pozitív dolgokat hozhat egyes fenntartóknak, ők pedig elmondhatták, hogy hogyan képzelik azt, illetve, hogy mi az, ami nem elfogadható a számukra. Felszínre kerültek olyan nem új keletű dolgok is mint például az inklúzió, amelyről elmondható, hogy elméleti szinten nagyon sokan ismerik, de a valódi gyakorlattal komoly gondok vannak. Konkrétan azt a kérdést vetettem fel, hogyan kell(ene)a szülőket meggyőzni arról, hogy a gyermekére ez milyen szinten hathat pozitívan. Ha a gyerek kiskorától kezdve megtanul együtt élni azokkal az osztálytársakkal, akik valamilyen szinten – testi, értelmi vagy szociális szinten – hátrányos helyzetűek, a későbbiekben nem okoz majd neki gondot elfogadni őket és másokat is, függetlenül attól, hogy azok valamiben különböznek a többségtől.

Szóba került a roma gyermekek magas aránya magyar iskoláinkban. De ez nemcsak a szlovákiai magyar oktatást érinti. Ez rendszerszintű probléma, amiben konkrétan az államnak kellene megoldási lehetőségeket találnia. Sőt, ebben az esetben félő, hogy már túl vagyunk a 24. órán… Természetesen a kurrikuláris reformot sem hagytuk ki, ami jövőre, 2026-ban már minden alapiskolában kötelezően bevezetésre kerül – leginkább annak az inklúziós törekvései/céljai miatt” – avat bele a témakörökbe.

A Magyar Szövetség oktatási szakértője nagyra értékeli, hogy vannak olyan lehetőségek, ahol el lehet mondani, hogyan élik meg a mindennapokat az érintettek és véleménye szerint ilyen találkozásokra gyakrabban van szükség. Nem szabad homokba dugni a fejeket, hanem ki kell mondani azokat dolgokat, amelyek megoldást sürgetnek.

Az oktatási törvények csak érintőlegesen kerültek szóba, mert még a régiek vannak érvényben és várjuk az újakat. Nem tudjuk, milyenek lesznek azok a változatok, amiket majd a köztársasági elnök aláír. Amikor az optimalizáció került szóba, akkor két „verzióban” kellett róla beszélnünk. Az egyik a status quo, vagyis, ami pillanatnyilag érvényes, a másik pedig, ami várhatóan érvényes lesz, ha elfogadja a parlament. Ott pedig erről nagy valószínűséggel hosszú viták várhatóak, leginkább azért, mert nagyon sok olyan új dolog van, amit sokunk számára nehéz elképzelni a gyakorlatban”

– mondja el kérdésünkre.

A számok nem hazudnak

Bár a konszolidáció, mint téma nem merült fel, minden résztvevő tudatosította, hogy maga az optimalizáció is tulajdonképpen a spórolást szolgálja, illetve a megtakarított pénzek hatékonyabb felhasználását.

Számomra azért is volt tartalmas ez a másfél nap, mert a csoporton belül mindenki elmondta, hogyan látja az optimalizációt. A kollégák több mint 90 százaléka inkább pozitívnak tartja. Mindenki a változást várja tőle, akár hálózati szinten, akár minőségben. Jó volt látni, hogy megértették azt is, hogy a magyar iskolák, amelyek többsége kisiskola, számára ez még nehezebb folyamat lesz. Ahol csak lehet, hangsúlyozom, hogy mi nem bezárásokban, hanem átszervezésekben gondolkodunk.”

Tamás Erzsébet elmondja azt is, a magyar iskolai hálózat optimalizációját kidolgozó oktatási tanács gőzerővel dolgozik. Készül az analízis, hogy kiderüljön, honnan hová és hogyan jutott el felvidéki iskolahálózatunk és ezekből kiindulva, milyen prognózissal lehet majd számolni. Mint mondja, ezzel jó lett volna már régebbtől foglalkozni, de jó később is, mint soha. Ezt követően a régiókba fognak kilátogatni, hogy ott az érintetteket – fenntartókat, szülőket, pedagógusokat – tájékoztassák az őket érintő lehetőségekről.

A számok tükrében is láthatóvá válnak majd a megoldási lehetőségek, hiszen azokra egy-egy régió fejlődési trendje, és népességi mutatója is hatással lesz. A régiókban élők ismerik legjobban szűkebb pátriájukat, ők tudják legjobban, mi lehet befolyással a jövő alakulására. Véleményükre, meglátásaikra mindenképpen számítunk. A minisztériumi tanácskozáson résztvevő fenntartók mind megértették, hogy az optimalizáció szükséges, és az is célunk, hogy az iskolafenntartók most már végre próbáljanak ezzel komolyabban foglalkozni – közösen.

Ugyanis elhangzott egy olyan kritika is, hogy társadalmunkban, és ez egy az egyben érinti a szlovákiai magyarságot is, az együttműködésnek, együttgondolkodásnak nincs kultúrája. Ezen változtatni kéne. 2030-ban, ha megvalósulnak a miniszter szavai, várhatóan elveszik a pozitív szorzót a 250-es létszám alatti iskolák finanszírozását illetően és nagyon sok iskolánk bajba kerülhet. A jövőben például át fog kelleni gondolni azt is, hogy bevállalható-e a diákok két-három perces, vagy ennél kicsivel több utaztatása az iskolába.

A víziónk mindenképpen az, hogy a magyar gyermek magyar iskolába járjon. Egy magyar gyermeket sem szabad elveszíteni, ha szükséges, be kell biztosítani az utaztatásukat. Ha pedig mondjuk egy nagyobb távolságban, például 20 kilométeres körzetben mindössze egyetlen magyar iskola van, akkor azt az egyet akár még kis diáklétszámmal is, de meg kell tartani”

– fejti ki.

Mint mondja, valószínűleg azzal is számolni kell, hogy szórványban a magyar oktatást estenként már csak a szlovák iskolában lévő magyar osztályban lehet majd biztosítani. Ilyenre példák már most vannak.

Tamás Erzsébet örül annak is, hogy a tanácskozáson előkerült a minőségi iskola kérdése is. Mert ez sehol sincs világosan megfogalmazva.

Vajon az alapiskolai tesztelések alapján ki lehet jelenteni egy iskoláról, hogy minőségi vagy sem? Vannak iskolák, ahol egyes diákok kiemelkedően teljesítenek, és magas a hozzáadott érték is, de az összteljesítmény mégsem annyira jó, mint egy másik iskolában. Amikor a minisztérium egy bizonyos felmérés alapján kijelenti azt, hogy a kisiskolákban a gyermekek nem teljesítenek olyan szinten, mint a nagyobb iskolákban, akkor ennek az okát meg kell keresni.

Érdekes tapasztalás, hogy a résztvevő fiatal kollégák már a nagyobb iskolákban látják a jövőt, ők leginkább az összevonás mellett tették le voksukat. Személyesen fontosnak tartottam nekik elmagyarázni azt, hogy ez nem mindig lehetséges és nem is mindig hasznos, valamint azt is, hogy ez milyen hatással lehet azokra a településekre, amelyek ennek eredményeként iskola nélkül maradhatnak ”– fűzi hozzá zárásként a Magyar Szövetség oktatáspolitikusa.

Oktatási stratégia

2025. szeptember 6., 10:10

Magyar gyermeknek magyar iskolában a helye – Tamás Erzsébetet, a Magyar Szövetség oktatási szakértőjét kérdeztük

A tartalmi reform, az alapiskolai hálózat optimalizálása, a minőségi iskola és még sok minden más került szóba.

Megosztás

Címkék