Magyar gyermeknek magyar iskolában a helye – Tamás Erzsébetet, a Magyar Szövetség oktatási szakértőjét kérdeztük
Szeptember 18-án és 19-én az oktatási minisztérium és a NIVAM kezdeményezésére egy találkozóra kerül sor a minisztériumban, ahol terítéken lesz a romaoktatás a magyar iskolákban, az optimalizáció és sok olyan téma, ami most aktuális és érintheti a magyar iskolákat is – közvetlenül és közvetve –, tudjuk meg Tamás Erzsébettől, a Magyar Szövetség oktatáspolitikusától, akit erről és a jövő nagy kihívásairól kérdeztünk.
Mint elmondta, a közelgő szakmai találkozó nem egyedi és nem is az első. Tavaly már kétszer volt hasonló, Petőcz Kálmán minisztériumi főosztályvezető kezdeményezésére. Az egyik témája a szegregáció volt, ami a magyar iskolákat is érinti, a másik pedig kimondottan magyar tanítási nyelvű iskolákról szólt.
„Ez a mostani találkozó ennek a közös munkának a folytatása lesz. Ezen próbálunk majd egyeztetni, közös megoldásokat keresni. A minisztérium felé beadott törvénymódosítási javaslatok és azok egyeztetése (megvédése) után, augusztus közepén folytatódott az oktatási tanács, bár általam inkább oktatási műhelynek nevezett szakmai csapat, munkája. Ezen megvitattuk a hiteles információk megszerzésének lehetőségeit, mivel azok alapvetően fontosak egy alapos elemzéshez, illetve a jövőbeni stratégiánk felállításához.
– mondja.
Tamás Erzsébet nem titkolja, hosszú és nehézkes folyamat előtt állunk és a fenntartókon állhat vagy bukhat az átalakulás sikere. Nélkülük ez nem mehet végbe, számítanak az együttműködésükre. Nekik kell dönteniük az iskolák összefolyásáról (egybeolvadásáról), kirendeltségeiről vagy esetleg klaszterben való működésükről. Viszont egyfajta pozitív diszkriminációra a magyar iskolák tekintetében a tárca részéről is szükség lesz, hiszen egy hatéves gyereket nem lehet naponta túl messzire utaztatni. Ahol csak egy magyar iskola van a szélesebb környéken, még ha kis létszámú is, mindenképpen meg kell tartani.
Mint mondja, arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy folyik a tartalmi reform is és ebben az évben a pilot programban résztvevő iskolákban már végeznek a harmadikos diákok és azok a második ciklusba fognak lépni.
–teszi hozzá.
Ezeket párhuzamosan kell oldani az oktatási stratégia kialakításával. A Szövetség szakértője úgy véli, pilot projektekbe is be kell majd kapcsolódni iskoláinknak, hogy kipróbálják az egyes módszereket, újdonságokat. De le kell vonni a tanulságokat az iskolák összevonásából is, lásd ipolysági iskolaközpont. Mindenképpen a szakmának kell megmondania, mi lenne a kívánatos – óvodától az egyetemig. Kérdésünkre elmondta azt is, hogy az oktatási tanácsban ott vannak az SZMPSZ, a Magyar Szövetség, a Selye János Egyetem, a Comenius Intézet, a Pro Civis képviselői és reményei szerint hamarosan a nyitrai egyetem és mentorközpont is csatlakozna.
Ez pedig új tantervek elkészítését is jelenti, amihez segítségre lesz szüksége. Amikor ő ezeket az új dolgokat tanulni fogja és elsajátítja, nem lesz jelen az iskolában. Ki fogja helyettesíteni a képzés idejére? Erre is gondolni kellene.”
A Magyar Szövetség oktatási szakértője szerint a pedagógusoknak nincs más választásuk, mint idomulni a változásokhoz, ahhoz, hogy a mai gyermekek már mások, mint a tíz vagy húsz évvel ezelőttiek. A régi módszerek nem működnek és ha a pedagógus nem kap pozitív visszajelzést a gyermektől, az akár kiégéshez is vezethet. Nem ugyanazt kell tanítani ma, mint pár évtizeddel ezelőtt és nem is ugyanúgy.
„A gyermek motiválása létfontosságú. A szóbeli értékelés sokkal hatékonyabb, mint ha érdemjegyként kap egy hármast. Azt kell kihangsúlyozni, hogy miben jó a diák és aztán erre építeni.
– mondja a jövő minőségi iskoláinak kapcsán.
Ehhez a pedagógusnak kreativitásra és az új módszerek elsajátítására is szüksége van. Ez pedig azoknak megy leginkább, akik nem munkának, hanem hivatásnak tekintik, hogy pedagógusok.
