Stabil létszámok jellemzik a felvidéki magyar oktatási rendszert az idei tanévben is
A Szlovák Köztársaság Tudományos-Technikai Információs Központja (CVTISR) az előző tanévekhez hasonlóan idén is közzétette a szlovákiai óvodák, valamint alap- és középfokú oktatási intézmények létszámadatait. A kirajzolódó tendenciák arra engednek következtetni, hogy bár a magyar iskolakezdők száma némileg elmarad az utóbbi két év kiemelkedően magas értékeitől, a felvidéki magyar oktatás helyzete továbbra is stabil, az egyes képzési szinteken az összesített tanulói létszámok pedig a korábbi évek átlagához képest kedvezőbbek.
Kárpát-medence-szerte megfigyelhető tendencia, hogy az óvoda nevelési nyelvének megválasztása jó eséllyel predesztinálja a későbbi magyar iskolaválasztást, azaz azok a családok, akiket eredményesen szólítanak meg a korszerű és jól felszerelt magyar óvodák, jó eséllyel magyar iskolát választanak iskolakötelessé váló gyermekük számára, ez a döntés pedig meghatározza a későbbi szocializációt, a közösségi kötődések kialakulását.
A növekedést magyarázó tényezők közé sorolhatjuk az óvodalátogatás országosan is növekvő tendenciája mellett a magyar intézményválasztást ösztönző programokat, így a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programot, amelynek 2016-os indulása óta Felvidéken közel nyolcvan magyar óvoda újult meg, illetve létesült. Szintén ösztönzi az anyanyelvű intézményválasztást a magyar állam által a Szülőföldön Magyarul Program keretében biztosított, az idei tanévtől jelentősen megnövelt oktatási-nevelési támogatás. Az óvodalátogatás kötelezővé tétele ötéves kortól (2021) segíti a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek bevonását az oktatási-nevelési folyamatba.
Felvidéken a magyar alapiskolába járó tanulók száma az asszimilációs hatások, az alacsony születésszám és a magyar népesség kedvezőtlen korfája ellenére továbbra is stabilnak mondható, illetve több-kevesebb eltéréssel követi az országos tanulói létszámok alakulását. A magyar alapiskolai tanulók száma a 2010-es évek felében még folyamatosan csökkent, azonban a 2016-os mélypont óta enyhe, de egyértelmű emelkedés figyelhető meg: 2022-ben 29 256, 2023-ban már 29 433, az idei tanévben pedig 29 403 tanuló látogatta a magyar alapiskolákat. A megelőző két tanévben a magyar iskolakezdők száma kiemelkedően magas, 3800 fő feletti volt.
Jól látható tehát, hogy bár az idei tanévben a magyar iskolakezdők száma (3635) némileg elmaradt a 2010 óta eltelt időszak átlagától, ez a magyar alapiskolába járó tanulók összlétszámát érdemben nem befolyásolta.
Pozitív fejlemény, hogy a szórványosodó Szenci járásban a 2022/2023-as tanévhez hasonlóan idén is 56 magyar elsős kezdte meg tanulmányait, ami az utóbbi húsz év legkedvezőbb adata. A kassai Márai Sándor Alapiskolában az utóbbi két évtizedben példátlanul sok, 36 iskolakezdővel indult a tanév. A Rákóczi Szövetség felvidéki iskolabusz-hálózata által érintett húsz alapiskolában – a Szövetség online felületére beérkezett adatok tükrében – ugyancsak nőtt az iskolakezdők összesített száma. Az előző tanévhez képest számos jelentősebb településen – így például Bősön, Galántán, Komáromban, Tornalján vagy Szencen – növekedett a magyar iskolakezdők aránya.
A kedvezőnek mondható tendenciák fenntartásához, illetve további javításához az „ingadozó” családok eredményes megszólítása mellett elengedhetetlenül fontos a hátrányos szociális helyzetű diákok oktatási részvételének javítása. Az elmúlt öt tanévben a felvidéki magyar alapiskolák végzős osztályaiba átlagosan kb. 2850 tanuló járt, ami több mint nyolcszázzal kevesebb az iskolakezdő évfolyamok átlagánál.
Egy további csoportot alkotnak az alapiskola megkezdését követően szlovák tannyelvű vagy speciális iskolába átiratkozó tanulók, illetve azok, akik már a nyolcadik osztályt követően, tehát szlovákiai alapiskola befejezése előtt jellemzően magyarországi presztízsintézményekbe felvételiznek. Kisebb számban előfordulhatnak olyanok, akik tartós külföldi tartózkodás vagy más körülmény, például egészségügyi állapot miatt már nem jelennek meg a statisztikákban. Ugyanakkor – különösen a hátrányos helyzetű térségek adatait megvizsgálva – okkal feltételezhetjük, hogy az évfolyamonként a rendszerből „eltűnő” tanulók jelentős része a gyakori évismétlések és hiányzások miatt a hivatalosan 12 éves tankötelesség ellenére sem fejezi be az alapiskolát.
Az előttünk álló időszakban a szakmának és a politikumnak egyaránt prioritásként kell kezelnie, hogy a magyar ajkú felvidéki fiatalok az általános iskolát elvégezve minél nagyobb arányban versenyképes végzettséget szerezzenek és ezáltal hozzájáruljanak közösségeik gyarapodásához, a munkaalapú társadalom építéséhez.
A szerző a Rákóczi Szövetség kutatási és elemzési vezetője.
