Segítő szándékú konferencia és könyvbemutató a Selye János Egyetemen - KÉPEKKEL
A Selye János Egyetem Református Teológiai Kara és Tanárképző Kara a Carissimi Nonprofit Alappal együtt, szeptember 18-án az intézmény konferenciaközpontjában ingyenes szakmai konferenciát tartott jövendő és jelenlegi szakemberek, segítők, szülők részére. Tartalmas előadások hangzottak el az inkluzív óvodai nevelésről, a gesztusnyelvről, az augmentatív és alternatív kommunikációról…, valamint bemutatták Kálmán Zsófia Bánatkő – sérült gyermek a családban című, immár öt kiadásban megjelent könyvét.
A szervezők nevében Strédl Terézia, az SJE tanszékvezető docense és Horváth Kinga, az SJE Tanárképző Karának dékánja üdvözölte a jelenlevőket. Az utóbbi azt is elmondta, hogy az óvó- és tanítóképző tanszékükön Óvodapedagógia és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai oktatása címmel új, hároméves gyakorlatorientált tanulmányi program indult , s ez az idénynyitó konferencia szakmai bevezetés is ezen program hallgatói számára. „A tudást magukba kell szívniuk, okuljanak az itt elhangzó előadásokból…!” - tanácsolta a gólyáknak.
Majd Strédl Terézia Inklúzió és a támogató intézkedések címmel tartotta meg előadását, amit általános bevezetőnek nevezett, hozzátéve: az őt követő előadók pedig majd a speciális és alkalmazott résszel ismertetik meg a hallgatóságot. Rámutatott: az inklúzió az elfogadást jelenti, vagyis azt, hogy valamennyi gyermeket olyannak kell elfogadni, amilyen, mert a másság gazdagít. Kijelentette, hogy az iskola a legnagyobb mentálhigiénés tér, ahová a gyerekek az őket megjelölő, különböző előélettel, érettséggel, képességekkel, készségekkel, regionális másságokkal érkeznek. Továbbá az iskolai eredményességük a családi háttér függvénye is.
„Bár az osztályokban sokféle gyerek van, mindenkinek meg kell adni az esélyegyenlőséget, de ezt szinte képtelenség megtenni. Ezért az átlagot kell bemérni, s ahhoz kell viszonyítani a többieket…Az inkluzív iskola azt jelenti, hogy abban mindenki jól érzi magát“ – fogalmazott.
Azután a sajátos nevelési igényű tanulókat érintő, a tanácsadási és prevenciós rendszerben meglevő támogató intézkedések némelyikéről beszélt. Hozzátette: a 21 intézkedés közül ez alkalommal a testi és lelki egészség támogatását, valamint a kockázatos viselkedés kialakulásának megelőzését, továbbá a krízisintervenciót emeli ki. Az utóbbi kapcsán az óvodások dackorszakát, az alap- és középiskolások serdülőkorát, valamint a középkorúak krízisére fókuszált.
A következő előadó, Tóth Bakos Anita docens (SJE) az inluzív óvoda jellemzőit ecsetelte. Nem titkolta, hogy Szlovákiában évről évre nő a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, akik egyre nagyobb odafigyelést és alapos törődést igénylnek. Ezért van szükség az inkluzív óvodákra (jellemzői a fotógalériánkban olvashatók) és a már említett új, 3 akadémiai évet felölelő tanulmányi program indítására is, amely jóadag inkluzív szemlélettel egészíti ki az egyetemi hallgatóknak eddig is átadott ismereteket. E program során a pedagógiai gyakorlat mennyisége a korábbi többszörösére emelkedik...
Majd Szénási Lilla, az RTK dékánhelyettese, református hitoktató A gyermekközpontú élménytanulás eszközei című előadása hangzott el. Annak során a japán kamishibai, vagyis papírszínház - színházi játék papírból előnyeit vázolta. Azt a saját tapasztalatai alapján az óvodások számára kreatív tanulási lehetőségként mutatta be. A 8-10. századbeli buddhista szerzetesek által kiötlött papírszánház aranykorát a 20. században élte, s azóta Magyarországon a meseterápia támogatására szolgál(t) a halmozottan fogyatékos vagy akadályozott gyermekek körében. Az interaktív pedagógiai eszköz lényege az, hogy papírlapok mozgatásával varázsolhatók elő újabb és újabb történetek, melyekbe a gyerekek beleélik magukat, azokba bekapcsolódnak, s közben játszva tanulnak. „Ezzel az eszközzel sokféle irányban tudunk élvetes módom fejleszteni...“– szögezte le az előadó.
A konferencia második felében Tóth Erika újságíró, a Carissimi Nonprofit Alap egyik „motorja“ röviden ismertette az alapjuk célkitűzéseit, és mindenkinek felajánlotta, hogy vigyen magával egyet-egyet az általa összeállított, majd 2022-ben a Bethlen Gábor Alap Zrt. és a Slovnaft Rt. támogatásával megjelent emlékkönyvükből, amely ezen alap 20 évét mutatja be.
Aztkövetően átadta a szót a Németországban élő vendégelőadónak, Erdélyi Andrea gyógypedagógusnak, aki az Oldenburgi Egyetem értelmileg akadályozottak pedagógiája és didaktikája tanszékének tanszékvezető professzora, valamint az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának vendégtanára, s nevéhez fűződik a gesztusnyelv magyarországi adaptálása. Ez alkalommal a gesztusnyelv jelentősége a halmozottan fogyatékos emberek számára – A gesztusnyelv az alternatív és augmentatív kommunikáció kontextusában című előadását hallhattuk. A gesztusnyelv lényege: kézzel megmutatni a kimondhatatlant. Kicsit hasonlít a jelnyelvre, de mégi más. Többségében képszerű „egész szó“ - jeleket tartalmaz, s abban nincs nyelvtani rendszer, mint a jelnyelvben...
Utolsóként Kálmán Zsófia gyermekorvos, orvos-jogász, c. egyetemi tanár, az augmentatív és alternatív kommunikációnak (AAK) és egyik módszerének, a Bliss-nyelvnek a magyarországi meghonosítója, a Bliss Alapítvány létrehozója és szaktanácsadója kapott szót. Bánatkő 1994–2024: változások és aktualitások című előadása hangzott el, mely után szívesen dedikálta a helyszínen kapható könyvét. Elmondta: a Bánatkő – sérült gyermek a családban című kötete első kiadásban 1994-ben, ötödik kiadásban pedig 2024-ben jelent meg.
„A könyvem lényege, tartalma három évtized alatt alapvetően nem változott, mert mindig is a családokról és a családoknak szólt. A legutóbbi kiadás egyrészt bővített, másrészt karcsúsított változat, amelyben a külföldi példákat a saját szakmai tapasztalataim alapján hazaiakra cseréltem. Mi tagadás, több mint ötven évvel ezelőtt szereztem a gyermekorvosi diplomámat, szűkebb szakterületemen mindig is a nagyon súlyosan, halmozottan sérült gyerekekkel foglalkozom, akiket beszéd híján, súlyos kommunikációs fogyatékosság is sújtott, akárcsak a családjukat, környezetüket is. Az eltelt évtizedek alatt a szakirodalom modernizálódott, a könyvem nyelve frissebbé vált, hiszen az főként a családot alapító fiatal párokhoz és a mai fiatal szakember-nemzedékhez szól, segíti őket, profitálhatnak abból. Gyakorlatilag megkerülhetetlen mindazok számára, akik fogyatékos gyerekekkel, gyógypedagógiával, gyógytornával, rehabilitációval akarnak foglalkozni. Ugyanis meg kell érteniük azt, hogy mi folyik olyan családok életében, amelyek fogyatékos gyerekeket nevelnek“ – magyarázta olvasóinknak a szerző. Hozzátette: könyve Budapesten szakkönyvesboltokban kapható.
