2026. november 13., 18:00

Prokopp Mária a XXI. Kincskeresőkön: Az, hogy megfogjuk egymás kezét, az a mi dolgunk…

Több mint ötven felvidéki csapat mutatta be kutatásait a huszonegyedik Kincskeresőkön. Háborús levelezőlapok, helyi tájszavak, templomok, családtörténetek és közösségi hagyományok kerültek a figyelem középpontjába a Kincskeresők huszonegyedik országos konferenciáján. 

Kincskeresők 2026
Galéria
+5 kép a galériában
Kincskeresők 2026
Fotó: Szomolai Andrea

A november 11–12-én, Galántán megtartott seregszemlén 52 csapat, közel nyolcvan diák vett részt. A helyi értékeket kutató fiatalok találkozóján a Magyar Örökség díjas mozgalom folytatásáról is szó esett.

A Kincskeresőkön alapiskolások és középiskolások ismertetik a saját környezetükben végzett kutatásaik eredményeit. A témaválasztás szabadsága az idei programban is megmutatkozott, a történelmi események feldolgozásától a néprajzon és a művészettörténeten át a természeti és gazdaságtörténeti értékekig terjedt az előadások köre. A résztvevők között a mátyusföldi, csallóközi és Ipoly menti települések diákjai mellett gömöri, Kassa környéki és bodrogközi fiatalok is szerepeltek – tudtuk meg ottjártunkkor a mozgalom – amely 2006-ban indult hódító útjára -  létrehozójától, Szanyi Mária néprajzkutatótól. 

A jelenlegi szervezőmunkában meghatározó szerepet vállal az Értéktár képviseletében Rancsó Andrea, valamint a Mentor TT – Felvidéki Tehetségsegítő Tanács, amelynek új elnöke Horváth Judit. Társszervező a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége; a felhívást annak galántai regionális pedagógiai központja mint tehetségpont és a Mentor TT közösen hirdette meg.

A konferenciát megelőző felkészülésnek pontos követelményei vannak. A diákoknak írásos összefoglalót és prezentációt kell készíteniük, fel kell tüntetniük a szakirodalmat, saját gyűjtés esetén pedig az adatközlőket is. A tízperces előadások tárgyi emlékekkel, hang- és videofelvételekkel egészíthetők ki. A munkát a pedagógusokon kívül szülők, nagyszülők, helytörténészek, muzeológusok vagy más szakemberek is segíthetik. Az előadások és a témaválasztás alapján arany, ezüst és bronz sávos minősítés adható, a felhívás minden előadónak oklevelet és könyvjutalmat ígért.

Az idei témák között hangsúlyosan jelent meg a huszadik század történelme

A palásti Jakuš Fanni és Vanovská Kiara a második világháborút egy kislány szemszögéből dolgozta fel. A szenci Takács Anna Gujber Gyula második világháborús levelezőlapjait mutatta be, míg a bodrogszerdahelyi és a nagyszelmenci diákok a málenkij robot témájával foglalkoztak. A családi emlékezet és a személyes sorsok ilyen feldolgozása a korábbi seregszemléknek is visszatérő vonulata volt.

Más előadók egy-egy helyi személyiség életútját kutatták. A peredi Csongár Koppány Lelovics Cipriánról, az önkéntes tűzoltóság újjáélesztőjéről készült bemutatóval érkezett. A lévai Szuchetka Dorina dr. Alt Ernő gyógyszerész pályáját, a csicsói Markuszek Dominik és Nemes Zsófia az olimpikon lelkész, Kóczán Mór alakját dolgozta fel. A deáki Bukovský Zsófia és Kment Zoe Egy tanítónő öröksége címmel szerepelt a programban.

A mátyusföldi munkák a nyelvi és néprajzi örökség több területét érintették. Balogh Borbála a nádszegi tájszókincset, Nagy Viktória és Pint Zoé a település esküvői szokásait, Szabó Luca a Nádos Néptánccsoportot mutatta be. Felsőszeliből a régi házak, az evangélikus egyház története és a kukorica feldolgozása is témaként jelent meg. A nagymácsédi Lancz Olívia Sára és Ollé Lea Hoztunk sütéshe’ címmel készített előadást. 

A kétnapos programban a diószegi malom, a helembai-hegység föld alatti olajfinomítója, a kassai Iparista Kis Színpad, a Domica-barlang, továbbá több település temploma és iskolája is helyet kapott. A karvai középiskolások a mezőgazdasági gépesítéshez és a szőlőfeldolgozáshoz kapcsolódó témákat választottak. 

A mozgalom 2025. március 29-én, a budapesti Ráday Házban vehette át a Magyar Örökség díjat

A 112. díjátadó programjában a Kincskeresők „jövőt építő tevékenysége” szerepelt az elismert teljesítmények között. A méltatást Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, egyetemi tanár mondta el.

Böszörményi Gergely, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke, a díj bírálóbizottságának tagja a galántai konferencián arról beszélt, hogy számára a kulturális örökség továbbadásának egyik alapvető kérdése a következő nemzedék megszólítása. A Kincskeresőkben éppen azt tartja jelentősnek, hogy a fiatalok saját kutatásaikon keresztül foglalkoznak a múlttal és annak mai összefüggéseivel.

Mint elmondta, néhány éve ismerte meg közelebbről a kezdeményezést, tavaly pedig személyesen is részt vett a seregszemlén. Különösen a diákok témáikhoz fűződő személyes viszonya ragadta meg. 

Valóban a szívükből, lelkükből beszélnek a gyerekek” 

– fogalmazott. Úgy véli, a kutatás eredményének a konferencia után a diákok kortársaihoz is el kell jutnia. Ezzel kapcsolatban felidézte Prokopp Mária biztatását, a fiatalok saját közösségeikben is adják tovább azt, amit Galántán a felnőtt hallgatóságnak bemutattak.

Böszörményi Gergely szerint a felvidéki gyakorlat magyarországi kezdeményezésekhez is mintát adhat. 

Nekünk, felnőtteknek az a feladatunk, hogy akkor ezt indítsuk el Magyarországon” 

– mondta. Elképzelése szerint a módszer később más Kárpát-medencei magyar közösségekben is meghonosítható lenne. Ezt elvégzendő feladatként és követendő irányként fogalmazta meg.

A seregszemle visszatérő zsűritagja, Prokopp Mária a pedagógusok több évtizedes munkájának megbecsülését és folytatását hangsúlyozta. A 88. életévében járó professzorasszony elmondta, hogy továbbra is óriási örömmel érkezik a Kincskeresőkre. A kutatási eredmények bemutatása mellett több közös kirándulást, iskolai találkozást és személyes kapcsolatot szeretne látni.

Példaként egy korábbi esztergomi látogatást idézett fel, amelyen felvidéki diákok történelmi és művészeti emlékekkel ismerkedtek. Hasonló alkalmakat a mostani iskolásoknak is fontosnak tartana. Javaslata szerint az együttműködés kötetlenebb közösségi programokból, egymás ünnepeire szóló meghívásokból is kiindulhatna.

De az, hogy megfogjuk egymás kezét, az a mi dolgunk” 

– fogalmazott. A Kárpát-medencében élők közötti személyes kapcsolatok erősítéséről, egymás megismeréséről és a generációk együttműködéséről beszélt. Hangsúlyozta, hogy ebben mindenkinek lehet feladata, az idősebbek tapasztalatainak és a fiatalok saját elképzeléseinek egyaránt helyük van.

A Kincskeresőkön bemutatott munkák további feldolgozására az értéktári mozgalom is lehetőséget kínál. A korábbi évek tapasztalatai szerint a konferenciát követően új értékjavaslatok születnek, az előadások egy része pedig nyomtatott kiadványokba kerülhet. A regisztrált értékek közé kerüléshez további dokumentációra és a téma alaposabb kidolgozására is szükség lehet. Az idei programban a következő, huszonkettedik konferencia és az esszépályázat meghirdetése is szerepelt, újabb lehetőséget kínálva a megkezdett kutatások folytatására.

Kincskeresők 2026
Galéria
+5 kép a galériában
Megosztás
Címkék