Pandémia vs. nemzetiségi oktatás. Felemás tanévet zártunk
Kemény, kihívásokkal, buktatókkal, de inovációkkal teli tanévet tudhatunk magunk mögött. Az iskolák ugyan két hónapra elcsendesednek, a nemzetiségi oktatást érintő kérdések azonban továbbra is megválaszolásra várnak. Vajon mi forr az oktatásügyi minisztérium üstjében, és mi a helyzet az iskolaközpontok kérdésével? Hogy néz ki jelenleg a felvidéki pedagógustársadalom összetartása és helyzete? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Fodor Attilával és Fekete Irénnel.
A 2020/2021-es tanévre alaposan rányomta a bélyegét a koronavírus járvány. A gimnazisták és a felső tagozatos diákok gyakorlatilag október közepétől május elejéig kizárólag online oktatáson vettek részt. A tanárok, a diákok, de a szülők is kimerültek ebben a rendhagyó, kihívásokkal, nehézségekkel, a digitális világ buktatóival tűzdelt tanévben.
A magyar nemzetiségi oktatás terén is sok kérdés vetült fel a jövőre nézve. Az oktatásügyi minisztérium nemzetiségügyi főosztályán kezdetét vette egy tankönyv-reform a szlovák nyelvi oktatást érintve. Létrejöttek magyar nyelven is az Edu-Tv videók a hatodik osztályos magyar nyelv és irodalom, valamint matematika tananyagát lefedve, új segédeszközök kerültek be a matematika, és a pénzügyi ismeretek oktatásába, a nemzetiségi iskolák is sikerrel vettek részt különböző, iskolai eszköztárat bővítő pályázatokon.
Szomorú hírek is érkeztek,
a beiratkozási statisztikák ismét a magyar diákok létszámának csökkenését mutatják, a legnagyobb veszélyben a gimnáziumok vannak, a szakmunkásnak jelentkező diákok pedig egyre kevesebb szakot tanulhatnak magyarul.
A tanév végére világossá vált, hogy végleg bezárja kapuit a lévai Czeglédi gimnázium, és a rétei kisiskola is.
A közvéleményt pedig alapjában botránkoztatta meg az oktatásügyi miniszter, Branislav Gröhling döntése, nem kíván tovább együtt dolgozni a magyar nemzetiségét vállaló államtitkárral, Filip Mónikával.
Mindezen tények ismeretében felvetül a kérdés, milyen tanévet zárhatunk, merrefelé nyitódnak ki a nemzetiségi oktatás kapui Szlovákiában.
Elsőként Fodor Attilát, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatóját, a neves oktatási szakembert kérdeztük. Fodor Attila szerint a magyar nemzetiségi oktatás kérdései nem feltétlenül köthetőek össze Filip Mónika személyével, hiszen őt nem magyar párt delegálta az államtitkári pozícióra, az SAS párt képviselője, aki nyíltan vállalja a magyarságát.
– mondja Fodor Attila, aki szerint
ijesztőbb az, hogy az SAS a jelenlegi konstrukciójában olyan, mintha az SNS-t próbálná helyettesíteni, nincs politikai akarat arra, hogy a nemzetiségi oktatás bekerüljön a törvénybe.
Az, hogy mennyire lesz nyitott az új államtitkár a nemzetiségi, inkluzív kérdésekre, majd kiderül.
Fodor Attila elmondja, nincs olyan érzése, hogy jelenlegi kormányunk a pandémia ideje alatt csodákat tett volna az oktatás területén, és
Hozzáteszi, olvasott már a sajtóban olyan megnyilvánulásokat is, hogy az elmúlt egy év olyan volt a diákok számára, mint a vakáció. Ezzel azonban egyáltalán nem ért egyet, úgy véli, megterhelő volt a munka, keményen dolgozott szülő, gyerek, pedagógus egyaránt.
– magyarázza Fodor Attila. Hozzáteszi,
A pedagógusok szerencsére elkezdtek szelektálni, a legfontosabb mondanivalóra csökkenteni a tananyagot. Kiderült, mennyi minden nem fontos. A szakember szerint
A Covid arra is jó alkalom volt, hogy a pedagógusok megtanulják az online lehetőségeket, a digitális eszközök használatát, még azok is, akik két évvel ezelőtt a számítógépet sem tudták volna bekapcsolni. A szakember összesítése szerint tehát
Fodor Attila úgy látja
Természetes azonban, hogy mindenki félti a sajátját. A magyar vonalon azonban háromszáz pluszos iskolaközösségeket már nehéz elképzelni, márpedig a minisztérium által felvillantott jövőképek arra mutatnak, hogy a nagyiskolák fognak kikerülni nyertesen, a klaszter – szintekből például egész jól ki lehetne jönni. Fodor Attila szerint
Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos elnöke is felemásként értékelte az idei, pandémiás tanévet. A szövetség ugyanolyan formában működött, mint az iskolák, a tevékenységük átkerült az online térbe, rengeteg feladatot kaptak, közvetítői szerepet láttak.
A szövetség is új kihívások előtt állt. A pandémia megadta a jelzést arra, hogy harminc év után a szövetség is új irányt, új utakat keressen.
Fekete Irén szerint sajnálatos, hogy a rendezvényeket nem tudták méltóképpen megülni, de született egy örökös kiadvány, amely emléket állítva az SZMPSZ múltjának és jelenének is, pályázatok során sikerült kiaknázni és díjazni a felvidéki pedagógusok kreativitását.
Rengeteg webináriumot ajánlottak fel, és megtanították a kollégákat a digitális platformok, eszközök használatára. Levezényelték a Sakkjátszótér, A miénk a város programokat, segítették a gimnazisták Magyarországra való átjutását az emelt szintű érettségikre.
Fekete Irén elmondta,
