Oktatási kerekasztal Komáromban: Konkrét eredmények nincsenek, de legalább van párbeszéd - VIDEÓKKAL
Hétfőn délelőtt a komáromi Tiszti Pavilon dísztermében tanácskoztak a déli régiók közoktatásának helyzetéről és jövőképéről a szaktárca és a Magyar Szövetség, illetve a fenntartó megyék, helyi önkormányzatok és a szakmai szervezetek képviselői.
A tanácskozást követő sajtótájékoztatón házigazdaként Keszegh Béla, Komárom polgármestere kapott szót. Keszegh hangsúlyozta, az oktatásügy olyan terület, ahol a meghozott intézkedések hatásai csak évekkel később mutatkoznak meg. Mindez szembe megy a politikai logikával és a társadalmi elvárásokkal is, amelyek az azonnali eredményekben érdekeltek. Keszegh szerint emiatt is fontos, hogy az oktatási kerekesztal alkalmat adott a közoktatással kapcsolatos stratégiai gondolkodásra.
Tomáš Drucker oktatási miniszter kiemelte, fontos a párbeszéd a déli régiók - ahogy fogalmazott, a nemzetiségileg vegyesen lakott területek - közoktatásáról. A tárcavezető hangsúlyozta, a kérdéskör a magyar és más nemzetiségi iskolák mellett a régióban élő szlovák közösség tanintézményeit is érinti.
Kitért arra, nem szeretnének iskolákat bezárni, a tárca elsődleges célja a minőségi közoktatás biztosítása. Szerinte az intézményhálózat racionalizálása ezt a célkitűzést szolgálja. Hangsúlyozta, az intézmények összevonását nem erőből akarják megvalósítani, az érintettekkel, a fenntartókkal, a szakmai szervezetekkel készek a párbeszédre. Hozzátette, a racionalizálás és egyúttal a jogszabályi reformok nem erőltetett tempóban, egyik évről a másikra valósulnak meg, a tervezett változtatásokat 2030-ra szeretnék lezárni.
A Ma7 kérdésére, a pozitív diszkrimináció milyen formáit támogatná a nemzetiségi iskolákban, a tárcavezető elmondta, a minisztérium támogatja a hátrányos helyzetben élő diákok felzárkóztatását.
A magyar tannyelvű közoktatás esetében sem veti el a pozitív diszkriminációt, mint elvet. Ahogy fogalmazott, a kérdéskört az oktatási kerekasztalon jelen lévő szakértők is felvetették. Drucker hozzátette, a minisztérium kész meghallgatni, ha konkrét javaslatok érkeznek.
További kérdésre válaszolva a tárcavezető kitért arra is, az általa vezetett minisztérium támogatja azt a módszertani szempontot, hogy a magyar diákok a szlovák nyelvet idegen nyelvként tanulhassák.
Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke a tanácskozást úgy értékelte, konkrét eredmények ugyan nem születtek, de üdvözlendő, hogy a minisztérium nyitott a párbeszédre a szakmai szervezetekkel, a fenntartókkal és a magyar közösség politikai érdekképviseletével. Gubík leszögezte, a magyar nyelvű közoktatás stratégiai kérdés a felvidéki magyarság számára, ezért ennek megfelelő figyelmet kell ráfordítani.
A pártelnök hangsúlyozta, a Magyar Szövetség konkrét, többlépcsős javaslatot ismertetett az oktatási kerekasztalon, a szaktárcán belüli magyar főosztály megerősítésétől a magyar nemzetiségi oktatás jogszabályi definícióján át a gyakorlati oktatási autonómiáig.
Gubík a vajdasági példára hivatkozva kívánatos célként fogalmazta meg egy olyan nemzeti(ségi) tanács felállítását, amely fenntartói jogkörökkel rendelkezne a magyar közoktatási intézmények kapcsán.
Gubík László hangsúlyozta, az oktatási törvény folyamatban lévő módosításához a párt szakértői is hozzáteszik a javaslataikat, kihasználva a napokban záruló tárcaközi egyeztetés lehetőségét.
A sajtótájékoztatón szót kaptak a fenntartó megyék és a felvidéki magyar pedagógusokat tömörítő SZMPSZ képviselői is. Hangsúlyozták, a párbeszéd fenntartására van szükség, a fenntartók és a szakma képviselőinek meghallgatása nélkül ne lehessen stratégiai kihatású döntéseket hozni a jövőben sem.
