Nyolc tornaterem, találja ki, melyik a magyar!

2021. szeptember 14., 11:56
Somogyi Szilárd

Mielőtt cikkünk olvasásába kezd, megkérjük a kedves olvasót, hogy vegye szemügyre a cikkünk végén található galériánkban lévő nyolc fényképet, amely egy-egy lévai iskola tornatermét ábrázolja. A nyolc tornaterem közül hét szlovák alapiskolához tartozik, egy pedig a lévai magyar iskoláé. Próbálják meg kitalálni, vajon melyik lehet az az egy. A magyar.

Aki „ránézésre” kitalálta, hogy a 8. fotó a helyes válasz, azok között most nem sorsolunk ki díjat vagy nyereményt, válaszuk azonban igazolja, hogy jártasságot mutatnak a szlovákiai magyar sorskérdésekben.

Léva egyetlen magyar nyelvű alapiskolájának a vírusjárványon kívül is nehéz az eddigi éve. Fenntartója, a helyi önkormányzat, két olyan váratlan akadályt is állított a Juhász Gyuláról elnevezett intézmény elé, amely nehezen magyarázható csak a véletlennel, vagy akár a hozzá nem értéssel. Ha szlovák iskolában történnének hasonló beavatkozások magyar többségű területen, biztosra vehetjük, hogy még miniszterelnöki látogatást is kiváltana csak magában az egyik ügy is.

Az első ilyen visszásságról júniusban írtunk a Magyar7-ben, csak emlékeztetőül, az ügy lényege az volt, hogy az új, most alakuló szlovák alapiskola a magyar iskolaközpontban nyílna meg.

Akkor azt a beavatkozást sikerült, talán a sajtó segítségével is, szokatlanul gyorsan visszavonatni, így a nyár elején leírhattuk, hogy a mi hatnapos háborúnkat sikerrel zártuk.

2021. június 5., 11:58

A mi hatnapos háborúnk

Mondhatjuk, hogy győztünk, persze változó arányban és sorrendben. Az igazi nyertese ennek a hatnapos történetnek elsősorban a sokat próbált lévai magyarság.

Ami azóta történt, nevezhetnénk akár a birodalom visszavágásának is, hiszen a helyi magyar iskolát fenntartó önkormányzat módosította a határozatát, amellyel a sokat próbált Juhász Gyula Alapiskola tornatermének felújításáról rendelkezett. Ahogy a mellékelt fotóink is mutatják, az összes többi lévai alapiskolai tornatermek átestek valamilyen felújításon, csak a Juhász Gyula maradt ki valahogy mindig. Andruska Csilla, az alapiskola igazgatónője lapunknak elmondta, idén tavasszal az önkormányzat pénzügyi bizottságának elnöke, Ivan Murín, aki egyben az iskolatanács tagja is, deklarálta a szülők előtt, hogy a tornaterem rekonstrukciója rendben van. Aztán eltelt a nyár és a felújítás el sem kezdődött.

Hogy történhetett ez meg? És vajon a felújítás leállítása válasz-e arra, hogy az új szlovák iskola elhelyezését a magyar ellenállás hiúsította meg? Kérdéseinkkel a lévai városi hivatal szóvivőjéhez fordultunk. Válasz azonban csak nem akart érkezni, így írásos majd szóbeli érdeklődésünkre, sürgetésünkre azt a választ kaptuk, hogy „majd”, és hogy legyünk türelemmel.

Újabb eredménytelen várakozás után megkerestük egyenesen a már említett helyi képviselőt, Ivan Murínt, aki a pénzügyi bizottság elnöke és az iskolatanács tagja is.  

Ivan Murín lapunknak azzal indokolta a döntést, hogy a város egy nagyobb hitelből tervezte több munka finanszírozását, a hitelt viszont az előre meghatározottnál kisebb összegben vették fel, így a terveket szűkíteni kellett. Ennek esett áldozatául a magyar iskola tornaterme. További válaszokat pedig írásban ígért. És ismét kezdődött a meddő várakozás, mely során Murín városi képviselő két alkalommal is biztosított bennünket arról, hogy a válaszokat elküldte, illetve újra elküldi címünkre. Ezek „természetesen” napok, sőt hetek múltán sem érkeztek meg.

Andruska Csilla az ügyet a helyi politikai helyzet változásával magyarázza. Elmondta, hogy húsz éve még nyolc magyar városi képviselő volt, s ezzel a legerősebb frakciót alkották a magyarok. Mára a magyar képviselők száma nullára olvadt, tájékoztatott Andruska, és hozzátette, ez meg is látszik az ilyen döntéseknél, mint a legutóbbi, a tornatermet érintő volt.

A magyar iskolát hátrányosan érintő döntést csak hangsúlyosabbá teszi, hogy ha megnézzük, milyen projektek maradtak állva a hitelfelvétel előtti ritkítás után.

Erről a városi hivatal által kiadott tájékoztató számol be. Meglepve, de talán inkább irigykedve olvashatjuk, hogy a szlovák intézmények olyan plusz beruházásokra is kaptak pénzt, amelyről a magyar iskola még csak nem is álmodhat. Ilyen például a Vinohrady városrészben megvalósuló gördeszkapark 2. üteme, a Rybníky utcai (szlovák) alapiskola járdafelújítása vagy a 2-es számú (szintén szlovák) alapiskola ugró- és futópályájának a kialakítása. Ezek a magyar iskola esetében még szóba sem kerültek, bár, illusztrációként vagy inkább elrettentésül külön képen bemutatjuk a Juhász Gyula alapiskola ugró- és futópályáját.

Vajon nemzetiségi diszkrimináció, szlovák–magyar ellentét áll-e a magyarság ilyen módú megkülönböztetése mögött Léván?

Bátorkodom kijelenteni, hogy akár az is, hiszen mivel magyarázható, hogy ugyanabból a megrövidített költségvetésből gördeszkaparkra, iskolai járdára és távolugrópályára jut pénz, ugyanakkor az alapberuházásnak számító tornatermi felújítást a magyar iskolánál kihúzzák? Nem elégedhetünk meg viszont csak ezzel a magyarázattal, hiszen a szlovákság lévai képviselői is nyilván a kisebb ellenállás irányába hozzák meg a döntéseiket. Sajnos, Léván hiányzik a magyarok reakciója. Ahogy bevezetőnkben említettük, ha hasonló döntések magyar nyelvterületen érintenének szlovák iskolákat, már a miniszterelnök is a helyszínre sietne. Lévára viszont, tudomásunk szerint, ezidáig egyetlen magyar politikus sem ment el.

Megjelent a Magyar7 hetilap 2021/36. számában.

2021. szeptember 9., 08:57

Magyar sikerek és elismerések – Megjelent a Magyar7 36. száma

A Felvidék egyetlen közéleti hetilapja nem csupán a standokon, már a postahivatalokban is kapható.

Kapcsolódó cikkeink

Kövesse facebook oldalunkat is!