Ne döntsenek az egyetemekről, nélkülük! – VIDEÓVAL
Drámai a járványhelyzet, de drámai az is, ami a felsőoktatási törvény körül folyik. Ezzel kezdte a Szövetség mai sajtótájékoztatóját Mózes Szabolcs. Hogy valami nagyon nincs rendben, azt jelzi a nemrég megvalósult tüntetés, a rektorok és akadémiai közeg képviselőinek heves tiltakozása a minisztérium műhelyében készült törvénytervezet ellen, ami pár hete tárcaközi egyeztetésre került.
A Szövetség sem maradt tétlen, hanem tömeges hozzászólást, javaslatokat nyújtott be és petíciót is indított a tervezet ellen. Négy módosító javaslatuk közül kettő talált meghallgatásra.
Mózes elmondta, az egyik az, hogy a rektor választását az igazgatótanács nem vétózhatja meg, s ezzel el lehet kerülni, hogy az egyetemek vezető nélkül maradjanak. Az eredeti verzió erre módot adott. A másik változás, hogy a karok részben megmaradnak.
Amiben viszont nincs változás az az, hogy a költségvetésről, pénzügyi kérdésekről az igazgatótanács dönt, nem az akadémiai szenátus. És az sem ment keresztül, hogy az igazgatótanács tagjait a kormány nevezze ki a miniszter javaslatára. Az eredeti javaslat szerint őket a miniszter nevezi ki.
A Szövetség fontosnak tartja, hogy több anyagi forráshoz jussanak a felsőoktatási intézmények, valamint a tehetséggondozást, az oktatás színvonalának emelését is, de a hallgatói önkormányzatok megerősítésére is szükség van.
A főiskolák reformját üdvözöljük, de a törvénytervezetnek több hibája van, mutatott rá Rigó Konrád.
Talán a legnagyobb gond az, hogy a minisztérium olyan tervezetet akar keresztülvinni, amivel az érintettek nem értenek egyet és autonómiájukat sérti. Róluk akarnak dönteni, de nélkülük. Miközben az 500 legjobb egyetem között egyetlen szlovákiai sincs! Ehhez ráadásul pénzre és nem forrásmegvonásra van szükség.
Rámutatott, hogy az egyetemek finanszírozása nálunk, csak az OECD-államok átlagának 71 százalékát teszi ki. A GDP-nek pedig csupán 0,9 százalékát költjük a felsőoktatásra, az uniós 1,2 átlag helyett. Rigó szerint 300 millió euró kellene ahhoz, hogy elérjük az európai átlagot.
A lemaradás minden szinten, a tudományos kutatások terén is nagy a többi európai, de még a visegrádi négyek országai között is.
Megemlítette a béremelés szükségességét is, mivel az 1560 eurós átlagkereset nem lehet csábító az egyetemek munkatársai számára. Úgy véli legalább 600 eurós emelésre volna szükség.
A teljes sajtótájékoztató alább tekinthető meg.
