Modern oktatási lehetőségek a nemzetiségek nyelvén. Megtört a jég?

Bár az új tanév kezdete, kora ősszel még reményekkel kecsegtetett, október közepétől ismét vissza kellett térni az Edupage, a Teams, a Zoom rendszerek által működtetett, torzóban maradt, virtuális oktatásvilágba. Ez ugyan ideig-óráig fenntartható, de félő, hogy főleg a szociálisan hátrányos helyzetű diákok ezrei süllyednek majd el a pandémia mélyülő mocsarában. Az alagút végén pedig nem látszik a fény. Senkinek ne legyenek illúziói, hogy a jelenlegi helyzet nem von maga után súlyos következményeket.

Az oktatásügyi minisztérium ebből kiindulva úgy döntött, hogy évfolyamokra és tantárgyakra lebontva készít egy állami adatbázist, amelynek tartalmát rövid oktatóvideók és az ezekhez kapcsolódó feladatlapok alkotják.

Ezek a digitális edukációs anyagok megfelelő műszaki felszereltség esetén a későbbiekben bármikor visszanézhetők lesznek, segíthetik a pedagógusok munkáját, illetve valamennyire pótolhatják a tanárt az iskolák bezárása esetén vagy a diák tanóráról való hiányzásakor.

Az oktatóvideókat gyakorló tanárokkal forgatják, egy a tárca által megbízott filmstúdióban, szakmailag hozzáértő stáb és vezető mentorok segítségével. Az oktatásügyi minisztérium úgy látta megfelelőnek, ha nem kizárólag államnyelven, szlovákul készülnek videók, hanem teret kapnak a nemzetiségi iskolák is. Január közepén megkezdődött az érdemi stúdiómunka a magyar, a ruszin és a roma nyelvű oktatóvideók elkészítéséhez is.

Az edukációs videókról, ezen belül a nemzetiségeket érintő kérdésekről Gajdács Mónikával, a Kisebbségi és Inkluzív Oktatásért Felelős Főosztály főigazgatójával beszélgettünk.

A főigazgató örömmel mesélte, hogy Branislav Gröhling oktatásügyi miniszter személyesen kereste meg őt azzal a felvetéssel, hogy a nemzetiségi iskolák számára is készüljenek oktatóvideók. Kérte, hogy mozgósítsanak egy tanárokból álló csapatot a tananyagok elkészítéséhez, valamint megbízta a főigazgatóságot a nemzetiségi oktatóvideók leforgatásának koordinálásával. Az oktatásügyi miniszter kifejtette, szeretné, ha több nemzetiséget is bekapcsolnának a projektbe, és meghallgatta a főigazgató véleményét arról, mely tantárgyakat lenne a legszükségesebb feldolgozni. 

A kisebbségi iskolák jelenleg összesen 200 videó elkészítésére kaptak lehetőséget, de a főosztályvezető szerint ez nem jelenti azt, hogy ez a szám ne emelkedhetne a későbbiekben. A ruszin iskoláknál 40 a keretszám, ők szintén a nemzetiségi nyelv oktatását választották, míg a roma diákok és az őket oktatók munkáját egyelőre 20 videóval tudja támogatni a tárca.

– A romáknak nincsenek saját nemzetiségi iskoláik, tudjuk, hogy a roma gyerekek vagy magyar, vagy szlovák iskolába járnak. Itt tehát nem az volt a kérés, hogy a roma nyelvet tanítsuk, hanem hogy a fejlődésüket elősegítő többnyelvű videó készüljön, amelynek tartalma minden témát felölel a matematikától kezdve a történelemig – magyarázza Gajdács Mónika. Hozzáteszi, nagyon nehéz volt találni olyan oktatókat, akik levezénylik a roma nyelvű videókat, és beszélik is a roma nyelvet.

A főigazgatóság a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség, külsős munkatársak, gyakorló és nyugalmazott pedagógusok segítségével állította össze a magyar nyelvű oktatóvideók elkészítésével, kidolgozásával és leforgatásával megbízott tanárcsapatot és a pedagógusokat segítő konzultáns csoportot. Gajdács Mónika örül annak, hogy egy szakmailag felkészült, lendületes, fiatalos gárda állt össze. 

– Nagyon várom már a kész videókat, és bízom abban, hogy tartalmas és hasznos anyagok, jó dolgok fognak születni – teszi hozzá. – Biztos vagyok abban, hogy a tartalmak szerethetőek lesznek, és van rájuk igény a nemzetiségek nyelvén is. A főigazgató szerint jó megmutatni azt, hogy nekünk is vannak bátor, lelkes jó pedagógusaink, akik rendelkeznek olyan erős személyiséggel és mély tudással, hogy ki mernek állni a kamerák elé.

– mondja beszélgetésünk végén Gajdács Mónika.

Szarka Beáta, a vágfarkasdi magyar iskola matematikusa már a második forgatáson van túl beszélgetésünk idején. Beáta szerint, ha visszatekintünk a múltba, a régebbi oktatásügyi tárcák munkájára, elmondható, hogy soha nem volt még példa arra, hogy a magyar, illetve nemzetiségi közösségekben ennyi energia megmozduljon. Pozitív dolog az is, hogy a minisztérium megszólítja a gyakorló, „mezei” pedagógusokat, és nem csak a saját berkeiben keresgél.

Jó lenne, ha nem állnának le kizárólag a hatodikos tananyagoknál, hanem további évfolyamokra is kiterjedne a történet,

fejti ki véleményét a tanárnő, akinek a stúdiómunkálatok során leginkább a visszajelzés, a gyerekek jelenléte hiányzik. Hiszen, mint mondja, ő maga is „szeret lemenni gyerkőcbe” egy-egy matekóra alkalmával.

Megjelent a Magyar7 2021/5. számában.