2025. szeptember 24., 14:02

A Magyar Szövetség álláspontja változatlan – Minden magyar gyermeknek magyar iskolában a helye – VIDEÓVAL

Szerdán oktatásügyi sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség, amelyen a párt elnöke Gubík László mellett részt vett a párt új oktatáspolitikai szakértője, Tamás Erzsébet is. Az új szakértő bemutatkozása mellett az esemény fő apropóját a parlamentben éppen tárgyalás alatt álló iskolaügyi törvények, valamint az elmúlt hónapokban tartott szakmai találkozók tapasztalatai jelentették.

Gubík László és Tamás Erzsébet
Gubík László és Tamás Erzsébet
Fotó: Csáky Mátyás

Gubík László nyitó mondataiban leszögezte, hogy a párt számára szinte nincs fontosabb téma a magyar iskolák ügyénél, ezért tartja kimondottan fontosnak, hogy minden lehetséges módon odahassanak, hogy a demográfiai, illetve a gazdasági problémák ellenére fenntartható, és főképpen megvalósítható legyen az írásunk címében jelzett törekvés.

Gubík megjegyezte viszont azt is, hogy az oktatásügyi törvények változása is rávilágít arra, mennyire leszűkül a párt érdekérvényesítési potenciálja, ha nincs parlamenti mandátuma. Így egyéb kommunikációs lehetőségekre, törvényjavaslatok társadalmi vitájában való részvételre, konferenciákra, miniszteri találkozókra kellett hagyatkozniuk, hogy a kisebbségi oktatás specifikus helyzetére és szükségleteire felhívják a figyelmet.

A pártelnök elmondta, hogy Tomáš Drucker szakminiszter részéről nyíltságot és perspektivikus hozzáállást tapasztalt, ám ezek a parlamentnek benyújtott javaslatokban már nem tükröződnek vissza.

Tamás Erzsébet kifejtette: elképzelésük szerint a kisebbségi oktatásnak külön törvényi részt kellene kapnia, ez azonban a benyújtott törvényjavaslatok alapján csak az elképzelések szintjén marad meg. Ez viszont annak a jele, hogy a minisztérium verbálisan ugyan nyitott az ilyen elképzelésekre, ezek a valóságban viszont már nem jelennek meg. A párt oktatáspolitikusa ezen kívül azt is hangsúlyozta, hogy az egyes optimalizációs javaslatok is különbözőképpen érintik a magyar iskolákat, ezért még nagyobb figyelmet kell szentelni az egyes fenntartókkal való kommunikációra.

A Magyar Szövetségnek konkrét elképzelése van azokról az intézkedésekről, amelyek az elkövetkező években meg tudnák alapozni a nemzetiségi oktatás pozitív irányba haladását.

Ilyenek például az oktatásügyi minisztérium nemzetiségi részlegének megerősítése, a nemzetiségi oktatás és iskolahálózat már említett törvényi definíciója, illetve az iskolaalapítással joggal felruházott nemzetiségi tanácsok rendszerének bevezetése. Mindezek előrevetítik a kisebbségek jogállásáról szóló törvény megszületését és elfogadását is.

Az ilyen, átfogó kerettörvény igénye mellett pedig figyelemmel kell kísérni a iskolák optimalizálásának – reformjának lehetőségeit és buktatóit, hiszen a szervezési változások nem mehetnek a minőségi oktatás kárára, bár az sem tisztázott jelenleg, hogy mi a minőségi oktatás meglétének fő kritériuma

– hangsúlyozta Tamás Erzsébet. Akár több szintet magába foglaló iskolaközpontról van szó, akár iskolák összevonásáról vagy több egykori iskola összeolvadása után létrejövő új intézményekről, a lényeg, hogy a nemzetiségi oktatás specifikumainak figyelembevétele mellett a szülők beíratási jogai ne csorbuljanak, választási lehetőségük pedig bővüljön – hangzott el a Magyar Szövetség pozsonyi sajtótájékoztatóján.

Megosztás
Címkék